Jé, valaminek emelték a kamatát – de kinek jó ez?

Januárban új PMÁK (Prémium inflációkövető lakossági állampapírok) mellett új BMÁK-okat, azaz a diszkont kincstárjegyhez kötött kamatozású államkötvényeket is kibocsátottak. Ezek feltételei az átlagember számára alig változtak, de ősszel történt egy érdekes emelés.

A PMÁK, azaz inflációkövető kötvény méltán volt népszerű a lakosság körében az utóbbi években, mert szinte minden körülmények között pozitív reálkamat várható tőle. Azaz a pénzünk megőrzi értékét, sőt kissé gyarapodik is, és ez lenne az egész takarékoskodás célja.

Sokkal jobb, ha kapunk három százalékos pénzromlás mellett négy-öt százalékos kamatot, mintha tíz százalék a kamat, de 11 százalék az infláció. Ennek fényében még annak ellenére is vonzó maradt a PMÁK, hogy a kamatprémiumot, azaz az infláció feletti pluszt többször is csökkentették, legutóbb januárban, 1,1, illetve 1,4 százalékra. (Három, illetve öt éves futamidő, erről itt írtunk.)

Magas a prémiuma a Bónusznak

Az előző hónapban kibocsátott új BMÁK-ok, elődeikhez hasonlóan az egy éves diszkont kincstárjegyek aukciós átlaghozama felett fizetnek prémiumot. Csakhogy ez az átlag a legutóbbi alkalommal szép kerek szám volt: nulla. Következésképpen csak úgy lehet eladni ezekből a papírokból, ha magasabb kamatprémiumot ígérnek.

A mostani papírok négy évre 2,25, hat évre 2,75, tíz évre pedig 3,00 százalékos prémiumot fizetnek. Októberben emelték meg, az előtt sokáig negyed százalékponttal alacsonyabb volt. Ritkaság, hogy bárminek is megemeljék a kamatát manapság Magyarországon, nyilván azért történt ez, mert a kincstárjegyek hozama nulla közelébe zuhant, és az emberek inkább a Prémiumokat vették, a Bónuszokat alig.

Vágyálommatek

Mikor lehet jó a Bónusz, például a Prémiumokkal összehasonlítva? Akkor, ha az infláció szintjét legalább megközelíti az egy éves kincstárjegyhozam. Például ha három százalék lenne az infláció, és kettő a kincstárjegyhozam, akkor az öt éves PMÁK 4,4, a hat éves BMÁK 4,75 százalékot fizetne.

Ha pedig három százalék infláció mellé kialakulna egy négy százalékos, teljesen normálisnak tekinthető, piacszerű kincstárjegyhozam, akkor már 4,4 százalék állna szemben 6,75-el, a BMÁK javára. Ez azonban egyhamar nem várható.

Fordulhat a kocka

Jelenleg az intézményi befektetőknek szánt állampapírok, mint az egy éves diszkont kincstárjegy hozamát mesterségesen alacsonyan tartják. Hasonlóan ahhoz, ahogy az alapkamat is történelmi mélységekben tartózkodik. A jegybank vélhetően amíg csak lehet, ki fog tartani az alacsony kamatok mellett, például a hitelkamatok alacsonyan és a forint viszonylag gyengén tartása érdekében.

Külföldön már több országban emelik a kamatot, így hosszabb távon nálunk is várható változás, fordulhat a kocka. De hogy mikor, azt megjósolni nemigen meri senki, számos paramétertől függ. Azért a leghosszabb, tíz éves kötvények életében alighanem bekövetkezik még ez a pillanat.

Az elmélet

Piacszerű viszonyok között elvileg az lenne a normális, ha az intézményi fix állampapírok is fizetnének némi reálhozamot. De ez csak elmélet, és a válság is rendkívüli körülményeket teremtett.

Egy nagyobb, hosszú távra szánt kötvényportfólióban azért ezeknek a kötvényeknek is van helyük. Az évi legalább 3 százalékos kamat garantálása a kamatprémium által magában is eléggé vonzó a jelenlegi viszonyok között.

(A januárban bevezetett BMÁK-ok egyébként lényegében abban különböznek októberi elődeiktől, hogy a 2016-ban kibocsátott sorozatokat még megvehette a jogi személyek egy része is.)