Az infláció megeszi a kamatot – érdemes még takarékoskodni?

Már egy éve annak, hogy évi két százalékra csökkentették az egy éves lakossági állampapírok kamatát. (Hivatalos nevük újabban Egyéves Magyar Állampapír, korábban Kamatozó Kincstárjegy.) Ez nem tűnik hosszú időszaknak, de lehet, hogy ez lesz az alja. Eddig ugyanis mindig sűrűbbek voltak a változások: míg 2017-ben csak egyszer nyúltak a kamathoz, 2016-ban és 2015-ben két-két alkalommal, azelőtt viszont jellemzően évi 5-8 alkalommal is.

Az utóbbi időben persze szinte kizárólag lefelé ment a kamat, ami a csökkenő infláció és a nemzetközileg is alacsony kamatkörnyezet miatt érthető is volt. A legutóbbi emelés 2015 elején történt (2,5-ről 3,0 százalékra), de ez csak pár hónapig tartott.

Komolyabb csúcs 2012 elején volt, akkor rövid időre nyolc százalékra nőtt a kamat. (Miután kipateroltuk, majd visszahívtuk az IMF-et, és csúnyán begyengült a forint, miközben elszálltak az állampapír-hozamok.)

Ennyiért már alig éri meg

Nagyon valószínű, korábbi banki felmérések, az ügyfelek gondolkodását tanulmányozó szakemberek is azt mondják, hogy van a kamatoknak egy olyan szintje, ami alatt az emberek már nem foglalkoznak a megtakarításukkal. Vagyis túl mini kamatok mellett nem éri meg nekik befektetni, lekötni, átutalni. A vaskos állami büntetőadó, pardon, “tranzakciós illeték” is visszatartja őket. Lehet, hogy ez a minimális szint most évi két százalék körül van.

Az inflációkövető Prémium (PMÁK) államkötvényről nemrég megírtuk, hogyan romlottak a feltételeik többször is tavaly, egyre csökkent a kamatprémiumuk. (A három éves PMÁK-ánál 2,75-ről 1,25 százalékra, az öt évesnél 2,5-től 1,5 százalékra tavaly.) Most január közepétől folytatták, kissé tovább csökkent a prémium.

Tovább a csökkentésben

Az új öt éves kötvény, a 2023/J már csak 1,4 százalékos kamatprémiumot kínál, ezzel azonban a kezdő kamata vonzó, évi 3,8 százalék. Látszólag csak szeptember 28-ig, az első kamatfizetésig (ami időarányosan 2,63 százalék). Ám szeptemberben újra a 2017-es 2,4 százalékos éves átlagos infláció alapján állapítják majd meg újra, így újabb évig 3,8 százalék lesz a kamat. Utána, 2019 szeptemberétől a 2018-as és további évek inflációját fizeti majd ki, jelentős késéssel, ami emelkedő infláció esetén a kibocsátónak kedvez.

A rövidebb futamidejű 2021/K-nál már csak 1,1 százalék a kamatprémium. Az így adódó 3,5 százalékos kezdőkamatot idén az első fizetési napon, augusztus 26-án (2,11 százalék), majd egy évvel később is várhatjuk.

Veszít értékéből a pénz

Az egy éves vagy rövidebb lakossági állampapírok kamata tehát ma már nem éri utol az inflációt sem, sem az elmúlt egy évben, sem pedig a most következő egy év alatt. Így akik ezekből vásárolnak, annak megtakarítása veszít értékéből. (Még adóval és költségekkel nem számolva is.)

A két éves állampapír most 2,5 százaléknál tart, bruttó, itt kérdéses, a következő két évben utoléri-e az inflációt, vagy sem. Jelenleg határesetnek tűnik.

Nem magyar unikum

Miután a korábbi években lakossági állampapírokkal vagy akciós bankbetétekkel az idő nagy részében 2-3 százalékos reálkamatot is el lehetett érni, a lakossági állampapírok mára sokat veszítettek versenyképességükből. De csak a korábbi évek magyar viszonyaihoz képest, a jelenlegi nemzetközi kamatkörnyezetben továbbra is sokat fizetnek.