Azt hinnénk, hogy a kizárólag mobiltelefonon megvásárolható első államkötvény valamelyik, a technikai fejlődés élvonalába tartozó országban valósul majd meg, de nem így lett: az afrikai Kenyában bocsátják ki. Ez persze nem véletlen, hisz a fejlett országokban mindenki könnyedén nyithat értékpapírszámlát, és szinte mindenkinek eleve van bankszámlája. Az ázsiai és afrikai országok egy része azonban nem várja meg, amíg ez az állapot bekövetkezik sok év alatt, hanem egy nagy ugrást tesznek: jöhet a mobilbankolás.
Nagy ugrás
Kenya ebben már eddig is élen járt: a mobilfizetést intéző cég, az M-Pesa (szuahéli nyelven pénzt jelent) 20 millió ügyféllel rendelkezik. Itt az alkalom a kormány számára, hogy ezen a rendszeren keresztül adjon el széles körben lakossági állampapírt. A most kibocsátott kötvény darabjáért 3000 kenyai schillinget kell fizetni, ami 30 dollárnak, nagyjából 8500 forintnak felel meg. A BBC szerint a kormány először egy 150 millió schillinges teszt-aukciót tart, és ha ez rendben lezajlik, júniusban jöhet a nagyobb kibocsátás.
Kenya az elmúlt négy évben sok hitelt vet fel infrastruktúra-fejlesztésre, ezen belül útépítésre egy új, a fővárost a tengerparttal összekötő gyorsvasút megépítésére. A mostani, M-Akiba névre hallgató kötvény nagyjából 10 százalékos kamatot fizet. Ez az első alkalom, hogy viszonylag kis összegért is lehet állampapírt venni minden további költség nélkül, ami milliók számára jelent befektetési lehetőséget a viszonylag szegény országban. A jegybankelnök szerint ez is az egyik cél: megteremteni a lakosság megtakarítási és befektetési kultúráját.
Luxus volt
Eddig az állampapírba való befektetés csak egy jómódú, szűk réteg számára volt elérhető, a kötvények mindössze 2 százaléka került csak magánbefektetőkhöz. Most elindulhat az a folyamat, ami nálunk már nagyban megy: a lakossági megtakarításokat állampapírba terelni. Nálunk ez úgy valósul meg, hogy az állam a magánszemélyek számára a piacinál lényegesebb kamatot fizet az állampapírok esetében, de lássuk be, hogy a kenyai 10 százalék is meglehetősen vonzó. Az ország polgárait értelemszerűen a valutaárfolyamok mozgása sem érinti, az a külföldi schillingkötvény-befektetők kockázata.
Reálhozam
Kenyában egyébként 10 százalék a jelenlegi alapkamat, így abszolút piacinek tekinthető a most kibocsátott kötvények kamata. Tavaly év elején még 11,5 százalék volt az alapkamat, azóta két csökkentés zajlott. Igaz, korábban, 2013-14-ben 8,25 százalék is volt a kamat, de előtte, 2012 elején 18 százalékig is felszaladt. Európai mércével tehát tartósan magas a kamatszint, ugyanakkor az infláció is jelentős: 2008-ban 30 százalékon, 2011 végén 20 százalékon tetőzött egy-egy hirtelen felszaladás után. Az utóbbi 3 évben viszont jellemzően 5 és 8 százalék között ingadozott, jellemzően az alapkamat szintje alatt. Idén februárban ugyan felugrott 9 százalékra, de mégy is jól járnak az állampapírok tulajdonosai, hisz még mindig pozitív a reálhozam.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
