Nem ad bármi áron állampapírt Magyarország

Nem az történt a csütörtöki aukción, hogy nem volt jelentkező a magyar állampíprokra: inkább az államadósság-kezelő döntött úgy, hogy az adott szinten nem hajlandó diszkont kincstárjegyet kibocsátani – véli a szakértő. Figyelmeztető jel az eredmény, de korántsem a világ végét jelenti

Kovács László, az OTP állampapír-üzletkötője semmiképp nem emlegetne 2008-at a csütörtöki aukció kapcsán; nem az történt, hogy nem ment el a diszkont kincstárjegy, hanem az ÁKK az adott szinten nem volt hajlandó kibocsátani a papírokat.

A szakértő Románia példáját említette: a szomszédban a pénzügyminiszter közölte, hogy az ország nem hajlandó 7 százalék fölötti hozammal adósságba bocsátkozni. Hónapokon keresztül csak 7 százalék fölötti ajánlatok érkeztek be, amit azonban nem fogadtak el, mondván: likviditásban jól áll az ország, ezeken a szinteken nem adnak ki állampapírt.

Délután már sikerülhetett volna?

A délelőtt folyamán elég negatív megítélés volt a magyar piacon: miközben az euró 1,4 fölé erősödött a dollárral szemben, a forint nem tudta követni a közös pénzt, 300 forint fölött ragadt az árfolyam. Az állampapírpiacon is megjelentek az eladók: ennek a háttere egy pletyka volt, ami szerint holnap a magyar államadósságot le fogják minősíteni.

A szakértő felhívta a figyelmet: délutánra láthatóan lenyugodtak a piacok, visszatért 300 forint alá az eruró jegyzése. Egy fél óra alatt az elmúlt 2 és fél nap alatt felgyülemlett állampapírpiaci hozamgyengülés korrigálódott a piacon. Ebből az látszik, hogy a piacnak igazából nincsen mélysége: viszonylag kisebb összegekkel is nagyobb hozammozgásokat lehet elérni.

A kamatok alakulásával kapcsolatos piaci várakozásokat a legjobban a két éves IRS, azaz a kamatswap értéke mutatja. A változó hozamok fix hozamra történő váltásának ára jelenleg 6,55% környékén áll, ami azt jelenti, hogy a piac 25-50 bázispontos kamatemelést valószínűsít – mondta a szakértő. Szó sincs 3-400 bázispontos kamatemelési várakozásokról; más értelmezésben 20-25 százalékos valószínűséget ad a piac annak, hogy az MNB a forint árfolyama miatt komolyabb kamatemelésre kényszerülne. Félelem tehát van, ha a kamat mozdul, akkor felfelé fog mozdulni, de a várakozások meg sem közelítik a 300 bázispontot.

Bármi áron azért nem akarnak eladni

Kovács László azt is elmondta: az ÁKK-nak törvényben szabályozott lehetőségei vannak az állampapír-aukciók lebonyolításával kapcsolatban, amelyek valamelyest leszűkítik az államadósság-kezelő mozgásterét. Amikor az ÁKK meghirdeti az aukciót, akkor kötelezettséget vállal arra, hogy a meghirdetett mennyiségtől 30 százaléknál nagyobb mértékben sem lefelé, sem felfelé nem fog eltérni. Emellett diszkont kincstárjegyek esetében lehetősége van arra, hogy az aukciót érvénytelenítse.

A mai aukción 40 milliárdnyi DKJ-t ajánlott fel az ÁKK, ez azt jelenti, hogy 27-28 milliárd forintnál kevesebbet nem bocsáthatott volna ki. Ha a normál piaci szintet meghaladó hozamot ajánló vevők ajánlatait elfogadja az államadósság-kezelő, amit az irreálisan magas hozamú ajánlatokkal egészít ki a minimálisan elfogadható összegig, akkor kialakulhatott volna egy 6,35-6-40 százalék környéki átlaghozam, és mellette egy 6,55 vagy akár 6,65 százalékos maximumhozam. Ez azt az üzenetet hordozhatta volna magában, hogy a magyar államtól a piaci szintek fölött 20-40 bázisponttal is lehet állampapírt kapni.

A szakértő szerint ezt mérlegelte a kibocsátáskor az ÁKK, ez az üzenet volt az, amit nem szeretett volna a befektetők felé közvetíteni. A likviditással jól állunk, nincs semmi probléma akkor sem, ha kimarad 2 vagy akár 3 DKJ-aukció is, de ahhoz nem nyújtanak segítő kezet, hogy a piaci szintek fölött ekkora hozamot adjanak bizonyos befektetőknek.

Figyelmeztető jel volt az ÁKK-nak a mai aukciós eredmény, ugyanakkor ez korántsem jelent világvégét - véli a szakértő.

Privátbankár