Kijöttek a friss állampapíradatok, és meglepő módon kiderült, hogy a magyaroknak 190 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt március közepén, mint tavaly december végén – írta a Portfolio, amit a Telex szemlézett. És hogy mindez miért bombameglepetés?
Az idei év elejének az volt a nagy kérdése a hazai megtakarítási piacon, hogy amikor januárban, de főleg februárban és márciusban kamatot fizetnek az inflációkövető PMÁP-állampapírok, illetve egyes sorozatok le is járnak, mit tesznek a magyarok a pénzükkel. Az általunk is gyakran elemzett folyamat szerint az idei kamatfizetés után a PMÁP-sorozatok hozama összeesett, hiszen a kamatfizetésig a 2023-as (17,6 százalékos) éves átlagos infláció volt a kamatbázis, utána pedig a 2024-es 3,7 százalékos infláció.
Vagyis amennyiben egy állampapír azt ígérte, hogy a kamatbázis felett 100 bázisponttal fizet kamatot, az előbb 18,6 százalékos, majd 4,7 százalékos hozammal dolgozott. Azt lehetett előzetesen tippelni, hogy ez a sokkal kisebb kamat, majd arra ösztönzi az embereket, hogy más állampapírokba, részvényekbe, kötvényekbe, befektetési alapokba, esetleg ingatlanokba tegyék át a pénzüket.
Erre mi történt? Az év első két és fél hónapjában a kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya ugyan összesen 916 milliárd forinttal valóban csökkent, de
a magyarok sokszor más állampapírokba, így a a FixMÁP kiszámítható kamatozású és a BMÁP változó kamatozású állampapírokba tették át a pénzüket.
Március közepén így összesen 11 454 milliárd forintnyi megtakarítás volt forintos lakossági állampapírokban vagyis a nagy PMÁP-kamatfizetések előtti szinthez képest több mint 190 milliárd forint állománynövekedést jelent.
Bár a Shëngjinben és Gjadërben működő migrációs fogadóközpontok hivatalosan már üzemelnek, jogi viták miatt eddig üresen álltak. 
