Kijöttek a friss állampapíradatok, és meglepő módon kiderült, hogy a magyaroknak 190 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt március közepén, mint tavaly december végén – írta a Portfolio, amit a Telex szemlézett. És hogy mindez miért bombameglepetés?
Az idei év elejének az volt a nagy kérdése a hazai megtakarítási piacon, hogy amikor januárban, de főleg februárban és márciusban kamatot fizetnek az inflációkövető PMÁP-állampapírok, illetve egyes sorozatok le is járnak, mit tesznek a magyarok a pénzükkel. Az általunk is gyakran elemzett folyamat szerint az idei kamatfizetés után a PMÁP-sorozatok hozama összeesett, hiszen a kamatfizetésig a 2023-as (17,6 százalékos) éves átlagos infláció volt a kamatbázis, utána pedig a 2024-es 3,7 százalékos infláció.
Vagyis amennyiben egy állampapír azt ígérte, hogy a kamatbázis felett 100 bázisponttal fizet kamatot, az előbb 18,6 százalékos, majd 4,7 százalékos hozammal dolgozott. Azt lehetett előzetesen tippelni, hogy ez a sokkal kisebb kamat, majd arra ösztönzi az embereket, hogy más állampapírokba, részvényekbe, kötvényekbe, befektetési alapokba, esetleg ingatlanokba tegyék át a pénzüket.
Erre mi történt? Az év első két és fél hónapjában a kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya ugyan összesen 916 milliárd forinttal valóban csökkent, de
a magyarok sokszor más állampapírokba, így a a FixMÁP kiszámítható kamatozású és a BMÁP változó kamatozású állampapírokba tették át a pénzüket.
Március közepén így összesen 11 454 milliárd forintnyi megtakarítás volt forintos lakossági állampapírokban vagyis a nagy PMÁP-kamatfizetések előtti szinthez képest több mint 190 milliárd forint állománynövekedést jelent.
Az izraeli hadsereg (IDF) egyik szóvivője felszólította vasárnap az irániakat, hogy aki fegyvergyártó üzem közelében tartózkodik, sürgősen távozzon onnan. 
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
