A költségvetés 2025. évi nettó finanszírozási igénye 4 123 milliárd forint, amelyet ugyanekkora nettó kibocsátás finanszíroz. A finanszírozás legnagyobb tételét a forint intézményi kötvények nettó 1 850 milliárd forintos kibocsátása fedezi, a lakosság várhatóan nettó 1 323 milliárd forinttal járul hozzá, míg a nettó intézményi deviza-finanszírozás 838 milliárd forint lehet. A Diszkont Kincstárjegyek állománya kismértékben, 100 milliárd forinttal emelkedhet 2025-ben.
2025-ben 12 838 milliárd forint összegű bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várható a csereaukciókat is figyelembe véve, szemben a 13 595 milliárd forintot kitevő, elmúlt 5 éves átlagos bruttó államadósság-kibocsátási volumennel.
2025-ben az államadósság szerkezetére vonatkozó benchmark mutatók értékei nem változnak.
A Zöld Kötvény Keretprogram 2023. júliusi megújításának bázisán az ÁKK fenntartható pénzügyi stratégiai célja 2025-ben is a befektetői bázis szélesítése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét biztosítása és erősítése a belföldi és deviza zöldkötvény-kibocsátások folytatásával.
Az államadósság-kezelés részpiacainak céljai a következőképpen alakulnak a 2025-ös finanszírozási terv szerint:
Intézményi forint állampapír-finanszírozás
Az ÁKK stratégiai célja az államadósság hátralévő futamidejének növelése a kockázatok figyelembe vételével, valamint a lejárati szerkezet simítása. Ennek érdekében az ÁKK 2025-ben nettó 1 850 milliárd forintos intézményi forintkötvény kibocsátási volumennel tervez, az aukciós kibocsátások várható átlagos futamideje 7,5 év lesz. 2025-ben 750 milliárd forintos csereaukciós program szerepel a tervben a lejárati szerkezet simítása céljával.
A 3992 milliárd forintos – csereaukciókat nem tartalmazó – aukciós intézményi forintkötvény kibocsátási terv jelentősen magasabb a 2024-ben a tervek szerint megvalósuló 2 880 milliárd forintnál, vagyis a finanszírozás jövőre nagyobb mértékben támaszkodik a forint intézményi piacra. Az ÁKK továbbra is támogatja a másodpiaci likviditás erősítését, ennek érdekében cél az államkötvény-sorozatok számának további csökkentése és ezzel együtt az egyes sorozatok kinnlevő állományának növelése. A forint zöld kötvénypiacon összesen 200 milliárd forintos volumenű kibocsátással tervez az ÁKK.
Lakossági állampapír-finanszírozás
Az ÁKK célja 2025-ben a GDP 1,5%-ának megfelelő nettó finanszírozás a háztartások állampapír-befektetései által, amely elmarad a 2025-ben a lakosság részére kifizetendő kamatkiadástól. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírokra vonatkozó 20-25%-os államadósság-arányos benchmark sáv változatlanul érvényben marad 2025-ben is.
A felülvizsgált Lakossági Állampapír Stratégiával összhangban az ÁKK célja, az értékpapírszámlával rendelkező, aktív ügyfelek számának növelése, illetve a lakossági állampapírok piaci részesedésének fenntartása.
A vagyoni koncentráció csökkentése a továbbiakban is az ÁKK célja, ennek érdekében az értékesítési korlátot az ÁKK aktívan tervezi használni minden lakossági állampapírnál. 2025-ben az egyik legfontosabb újítás a lakossági piacon az állampapírcsere funkció bevezetése a Webkincstár és Mobilkincstár felületein, amely által az ügyfelek még kényelmesebben, egy tranzakcióval alakíthatják portfoliójukat.
Devizafinanszírozás
A devizaadósság arányára vonatkozó 30 százalékos felső korlát 2025-ben is változatlanul érvényben marad. Az ÁKK az év első felében legfeljebb 2,5 milliárd euró volumenű nemzetközi devizakötvény-kibocsátást tervez, amely magába foglal benchmark méretű zöldeurókötvény-kibocsátást. A későbbiekben Panda-kötvénykibocsátást is tervez a kínai piacon. Az elmúlt évekhez hasonlóan devizaprojekt-hitelfelvétel, illetve körülményektől függően az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizafinanszírozás (például ECP-kibocsátás) 2025-ben is elképzelhető.
Százezrek vonultak a lengyel állami ünnep, a függetlenség napja alkalmából a nemzeti körök által szerdán szervezett varsói meneten. 
