Az EKB jelenleg 80 milliárd euróért vesz havonta kötvényeket, és ez a program eredetileg jövő év márciusáig tart. Azonban miután nincs elég olyan kötvény, amit eddig megfelelőnek tartottak, bővíteniük kell a megvásárolható kötvények körét és mennyiségét. Közben az is nyilvánvalóvá vált, hogy márciusban nem állnak le hirtelen a programmal, hanem a fokozatos csökkentés terve merült fel, ahogy ez Amerikában is történt.
Óvatosság
Az EKB most úgy próbálja meghatározni politikáját, hogy egyrészt 25 tagú monetáris tanácsában sikerüljön egyensúlyt találni különböző vélemények között, másrészt hogy ne zavarja meg a piacokat az amerikai elnökválasztás idejére, és a várható decemberi amerikai kamatemelés esetleges hatásaira is tekintettel legyen. Látszik, hogy a legnagyobb jegybankok még mindig attól tartanak, hogy felfordul a pénzügyi világ, ha bármilyen kicsit lépnek. Eltelt 8 év, de a 2008 őszi beidegződések még mindig élnek.
Mindazonáltal egy ilyen kötvényvásárlási programot nem rossz ötlet fokozatosan kivezetni, ez Amerikában is bevált. Angol szóval ez a tapering, amit mi itt vidáman tapírnak szoktunk nevezni, és most úgy tűnik, Európában is jöhet a tapír 2017 márciusa és novembere között. Ez havi 10 milliárd eurós csökkentést jelentene a kötvényvásárlásban, és így kevéssel a németországi parlamenti választások után fejeződne be a program. Ez annyiból lényeges, hogy a németek ellenzik a pénzszórást és a nulla kamatot, így ők mindenképpen üdvözölni fogják a tapírt.
Nincs mit venni
A programból hátralévő teljes félév és a tapír együttesen még bő 700 milliárd eurót jelent, ami igen komoly összeg, és módosítani kell az eddigi stratégián, mert egyszerűen nincs annyi kötvény, amit az eddigi szabályok szerint értelmesen meg lehetne venni. A német kötvények hozamai olyan alacsonyak, esetenként negatívak, hogy azokat értelmetlen megvenni, ráadásul a szabályok is meghúznak egy alsó határt.
Korábban már történt módosítás, akkor megemelték az eredetileg megvásárolni tervezett olasz és spanyol államkötvény mennyiséget. Ez persze fokozott kockázat, így nem csoda, hogy Németország és Hollandia erősen ellenezte, hogy az erősen eladósodott államok kötvényeiből többet vegyenek. Felmerültek egyéb ötletek is, mint például az egyes kibocsátókra és az egyes kötvénysorozatokra meghatározott limitek emelése, sőt kockázatosabb értékpapírok vásárlása is szóba került, de ezt a fegyelmezettebb tagok vélhetően elutasítják.
Essünk túl rajta
Az EKB közben próbálja igazolni a programot és az általa elért sikereket, de igazából egyre többen úgy gondolják, hogy megváltás lesz, ha végre befejeződik a pénzszórás ezen formája. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a fogyasztás és így az infláció csak kismértékben növekszik ettől, ráadásul nem is annyira fontos a mindenáron való növelés, hisz deflációs veszélyről szó sincs, a bérek az eurózóna jobban teljesítő részeiben dinamikusan emelkednek, a munkanélküliség alacsony. Az nulla kamat viszont ugyanakkor sokan elhalasztják vásárlásaikat, és még többet takarítanak meg, pótolván az elmaradt kamatot. Úgy gondoljuk, a QE program kivezetése, majd a kamatszint normalizálása megváltás lesz a világnak.
Néhány forintos árváltozás jöhet. 
