|
| (illusztráció, MTI Fotó: Mészáros János) |
Az a veszély fenyeget, hogy 2050 körül évente tízmillió ember fog meghalni, ha nem fedezzük fel az ellenszerét a „szuperbacilusoknak”. Ezek ugyanis olyanok, amelyek már ellenállók a hagyományos antibiotikumokkal szemben. Ha sikerülne a megfelelő gyógyszert megalkotni, az lenne az első igazán új antibiotikum az utolsó harminc évben – írja a Bloomberg.com.
A cikk szerint mindössze nyolc merőben újfajta típusú antibiotikummal kísérleteznek klinikai fázisban jelenleg a világon. A daptomycin 1984-es felfedezése után a legtöbb gyógyszergyár bezárta bakteriológiai kutatórészlegét, és azóta nem jelentkeztek újszerű antibiotikummal.
Ellenállóbb törzsek jönnek
Ezekben a hetekben az AstraZeneca is eladta antibiotikum-részlegét a Pfizernek. A GlaxoSmithKline viszont az utolsók egyike, amely már egymilliárd dollárt ölt bele az utóbbi tíz évben az antibakteriális kutatásokba.
Eközben egyre több aggasztó jelentés érkezik arról, hogy a baktériumok egyre ellenállóbb törzsei fejlődnek ki. A Cambridge-i Egyetem mostanában jelentette, hogy a Nagy-Britanniában a szupermarketekben eladott csirkehús negyedében előfordul az E.coli baktérium antibiotikumoknak ellenálló változata. Ez vesebántalmakat és halált is okozhat.
Újra itt a tbc
Szaporodnak a baktériumoknak ellenálló törzsek az USA-ban az egyik nemi betegség (gonorrhea) előfordulásai között is, az esetek száma 2013-ról 2014-re majdnem négyszereződött. A szaporodó kórházi fertőzések is gyakran rezisztens baktériumok miatt következnek be.
A korábban szinte kihalt tüdőbetegség, a – régen Magyarországon is népbetegségnek számító – tuberkulózis (tbc) is újra terjed és egyre nagyobb problémát okoz. Az ENSZ egészségügyi szervezete is kongatja a vészharangokat, ami szerint jó úton haladunk afelé, hogy évtizedek óta gyógyítható, jelenleg ártalmatlan fertőzések is halálosakká váljanak.
Kevés belőle a bevétel
Ma a legtöbb antibiotikum szabadalmi védettsége már lejárt, ezért olcsók és kevés bevételt hoznak a gyógyszergyáraknak. Ráadásul míg a szívgyógyszereket vagy rákgyógyszereket a betegek általában éveken keresztül kell szedjék, az antibiotikumokat csak pár hétig.
A GlaxoSmithKline jelenleg egy gepotidacin nevű szert tesztel, amely bizonyosan másképp működik, mint az eddigi antibiotikumok, azonban csak a baktériumok egy része ellen bizonyult hatásosnak. Egy másik, még csak kóddal jelölt anyag vizsgálata pedig még nagyon kezdeti fázisban van.
Túlságosan nehéz engedélyt kapni
Egyelőre nem úgy néz ki, hogy a baktériumok elleni harcba beleölt rengeteg pénz meg fog térülni a Glaxo-nak. Egy antibiotikum kifejlesztése egymilliárd dollár is lehet, a siker pedig nem garantált, csak átlagosan minden ötödiket engedélyezik a hatóságok emberi felhasználásra. Egy szakértő szerint a gyógyszer-fejlesztéseknél annyira előtérbe helyezték a biztonságot, annyira fel kell deríteni az adott anyag minden mellékhatását, hogy ezért már nagy árat kell fizetni.
Rengeteg a csecsemőhalál
A veszély miatt a hatóságok is megmozdultak, egy állami szervezettől a GlaxoSmithKline 240 millió dollárt kapott az antibiotikum-kutatásokra. Ha nem történik előrelépés, 2050 környékén a világgazdaságban évi 100 ezer milliárd dollár kárt okozhatnak a rezisztens baktériumok.
A rezisztens baktériumok egyes adatok szerint évente 56 ezer újszülöttet ölnek meg Indiában és 26 ezret Pakisztánban.
Az uniós pénzek is hatnak a forint teljesítményére. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
