foto: depositphoto.com

Az operatív törzs március 21-én megtartott tájékoztatóján lapunk felvetésére, miszerint hamarosan itt az allergiaszezon, így kérdés az is, mennyire érintheti a koronavírus az allergiásokat, Müller Cecília országos tiszt főorvos úgy fogalmazott: sajnos minden krónikus betegségben szenvedő embernek, így az allergiásoknak is nagyobb kockázata van a koronavírussal szemben.

Lapunk megpróbálja összefoglalni, milyen kockázatokkal kell számolnia egy allergiásnak és az egyéb krónikus felső légúti betegségben szenvedőknek a koronavírus-járvány idején.

Népbetegség, de a költségvetést is megterheli

Magyarországon ma már népbetegségnek számít az allergia, nem túlzás, hogy milliók életét keseríti meg ez az állapot, ráadásul a közös pénztárcánkat is komolyan megterheli, hisz évente (kezelésük támogatott gyógyszerekkel történik) milliárdos tételt jelentenek a költségvetés számára a különféle antiallergén szerek, orr spray-k, és inhalátorok, de érdemes a kiesett munkaidőre is gondolni, sokan ugyanis betegállományba kényszerülnek egy-egy komolyabb pollenszezon idején.

Szezonálisan két komolyabb időszak az, amire a pollen-allergiásoknak fel kell készülniük, a kora tavaszi a természet ébredésével párhuzamosan zajlik, vagyis március végétől indul és a kora nyárba is belenyúlik. Ilyenkor minden virágzik, fű, fa, virág, vagyis aki túlérzékeny, nem is tud hova menekülni a virágpor özön elől. A későnyáron virágzó parlagfű az igazán kemény dió, ennek a gyomnövénynek a pollenje rendkívül agresszív, ezért az általa kiváltott allergiás reakció is igen intenzív.

A jelenleg zajló koronavírus járvány időben egybeesik a tavaszi pollenszezonnal, így az érintettek kettős veszélynek vannak kitéve; de nem csak ők, hiszen itt vannak még a háziporra, állatszőre és a különféle ételekre érzékenyek népes tábora is. Vagyis a népesség jelentős része lehet különösen veszélyeztetett.

Betegségtotó: influenza, allergia, vagy COVID-19?

Tavasszal nemcsak meghűlés okozhat náthás tüneteket, hanem allergia miatt is jelentkezhet tüsszögés, orrfolyás és orrdugulás – mondja Dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. Ilyen esetben azonban a tünetek nem múlnak el tíz nap alatt sem, hanem addig tartanak, amíg az allergén növény pollenszórása. Ez jelenthet több hetet, vagy akár hónapokat is.

A szénanátha légszomjat önmagában nem okoz. Köhögés, légszomj abban az esetben fordulhat elő, ha légúti allergia mellett asztma is kialakult. Láz egyáltalán nincs. Fáradtság előfordul, fejfájás – az orrmellék-üregek érintettsége miatt – szokott jelentkezni. Izom és ízületi fájdalmak nem jelentkeznek.

A tünetek alapján tehát viszonylag könnyen elhatárolható a vírusfertőzés okozta  betegség és az allergia.

Eddig az illetékesek elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a krónikus betegek között a legmagasabb a szív- és érrendszeri problémákkal küzdők kockázata, de mostanra egyre több szó esik arról is, hogy magas a rizikó a diabétesz esetén, és a krónikus légúti betegséggel élők körében.

Márpedig az allergiások többsége a hosszú, akár hónapokig is tartó betegség miatt bizony valamilyen krónikus felső légúti betegségben, így gyakran asztmában is szenved.

Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy a légutakat támadó vírusfertőzések fokozott veszélyt jelentenek ez utóbbiak számára, a krónikus légúti betegeknek minden évben javasolt az influenza vírus elleni védőoltás és a pneumococcus, a tüdőgyulladást okozó baktérium elleni védőoltás. A koronavírus ellen jelenleg még folyamatban van a védőoltás fejlesztése, addig is azonban, amíg ezt kifejlesztik, érdemes néhány védőintézkedést megtenni, így javasolt az alapbetegség kezelése.

A vírusfertőzések ugyanis a krónikus légúti betegség tüneteinek fellángolását okozhatják, ezért fontos, hogy a kezelésük legyen jól beállított. Legyen a betegeknél  mindig elegendő gyógyszer, írassák fel a kezelőorvossal és váltsák ki azt szükség esetére, ajánlott, hogy legalább 1 hónapra elegendő gyógyszer legyen az érintetteknél.

Már levegőhöz sem jutunk

Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy az asztmás betegek is fokozott veszélynek vannak kitéve vírusjárvány idején. Márpedig az allergiások többsége asztmában is szenved.

Az asztma krónikus betegség, mely a légutak gyulladásával jár. A légutak felületét borító, gyulladt nyálkahártya érzékenyebben reagál a külső hatásokra. Egyéntől függően a dohányfüst, pollenek, vegyszerek belélegzése és a légszennyezettség is ronthat a tüneteken, de a panaszok fokozódását, a rosszabbodó köhögést, köhögési rohamokat egy légúti fertőzés, így vírusfertőzés is okozhatja.

Romló egészségi állapot mellett nem elég a korábban bevált asztma gyógyszereket használni. Az sem megoldás, hogy a rohamoldó szereket használják többször, ha a korábban jól beállított kezelés mellett is egyre többször kell használni a rohamoldó szereket, akkor soron kívüli orvosi konzultáció indokolt.

A járvány terjedése olyan élethelyzetet idéz elő, amilyennel korábban még nem kellett megbirkózniuk az érintett betegeknek. Aggódunk a családtagjainkért és saját egészségünkért, a munkánk miatt, de sokakat megvisel a bezártság, az egyedüllét.

Ezek mind olyan stresszforrások, amelyek külön-külön is rontják az asztmás beteg állapotát, együttesen pedig komoly lelki megterhelést jelentenek.