Ki gondolta volna egy évvel ezelőtt, hogy külső erő kényszerítő hatására legalább egy évre kizárjuk magunkat az életünkből. Az addig szabad életet - más választás nem lévén - beáldoztuk a védekezés oltárán. Mára már - ha nehezen és egyre nehezebben is, de - megtanultunk korlátok között, szigorú szabályok mentén élni. Megismertük a veszélyhelyzet fogalmát és jelentését a gyakorlatban, megbarátkoztunk a maszkviseléssel és ma már automatikusan úgy alakítjuk a napjainkat, hogy annak este 8-ig véget kell érnie.
Az elmúlt egy évet és annak társadalmi, gazdasági, egészség- valamint járványügyi hatásait, következményeit nem egyszerű feladat összegezni, a Privátbankár-lapcsalád szerkesztősége azonban mégis kísérletet tesz a fontosabb történések felelevenítésére.
2020. március 4.: amikor, ijesztő közelségbe került az, amiről azt hittük, megússzuk
Pont egy éve, március 4-én maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be az első regisztrált eseteket két iráni egyetemi hallgató személyében, ennek köszönhető, hogy március 7-én felfüggesztették az irániak számára a vízumkiadást. Akkor már felállt az Operatív Törzs, amit még hetekkel korábban, január 31-én hozott létre a kormány Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével. Az Operatív Törzs ügyeleti központjának működését február 26-tól rendelték el.
Március 8-án aztán országos kórházi tilalom lépett életbe, amit a szociális intézményekre is kiterjesztettek.
Március 11-én országos veszélyhelyzetet rendeltek el Magyarország egész területén, beutazási tilalom lépett életbe Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból.
A harmadik fertőzött egy 69 éves brit férfi volt, aki Milánóban dolgozott és rendszeresen ingázott Debrecenből, a negyedik az egyik iráni diák barátnője volt, az ötödik egy 70 éves férfi, akit a külföldön élő, hazalátogató fia fertőzhetett meg. Március 14-ig az Operatív Törzs még egyenként részletezte a fertőzött személyeket és azok kontaktusait, utána már lehetetlen lett volna a beszámolni az összes fertőzésről.
Az első elhunyt beteget március 15-én jelentették be hazánkban, s március 18-án Müller Cecília országos tisztifőorvos már arról beszélt, hogy Magyarországon már bárhol jelen lehet a COVID-19 vírus.
Az azóta eltelt egy évben már a harmadik hullámot éljük, s ha a becsléseknek hinni lehet, ez lesz a legnagyobb is egyben. Az első hullám legtöbb napi fertőzését 2020. április 10-én rögzítették 210 új regisztrált beteggel. A nyár a minimális fertőzések és fellélegzés időszaka volt, amelyet augusztus 6-án zárt le a hirtelen megugró fertőzésszám. Aznap 33 főt detektáltak COVID-19-cel. Augusztus 21-én már 52 fő, 27-én 91, 28-án pedig már 132 fő aktív betegről szóltak a hírek, azaz elindult a második hullám, mely november 29-én csúcsosodott ki 6819 fő fertőzöttel. 2021 februárjában ugyan a második hullám lefelé elindult el, a brit mutánsnak köszönhetően újból felfelé tart.
Mindent felforgatott a vírus
Ahogy a társadalmi kapcsolati hálót, úgy a gazdaságot is szétzilálta a járvány. A cégek egyszer csak azt tapasztalták, hogy az állam korlátozta a működésüket, megszabva, hogy mit és hogyan árulhatnak (erről a vendéglátósok tudnának sokat mesélni), a vevők pedig kezdtek eltűnni, ahogy a fertőzés egyre jobban terjedni kezdett. Egy gondolat erejéig itt érdemes megjegyezni, hogy a veszélyhelyzet nyújtotta lehetőséggel élve a kormány egy társaság felett átmenetileg át is vette az irányítást, ez a debreceni Kartonpack Nyrt. volt - ilyenre korábban és azóta sem volt példa egyszer sem.
Visszatérve a gazdaságra: az alapvető létfenntartási termékeket - főleg élelmiszert - árusító szolgáltatók nem szenvedtek hiányt keresletben, minden más típusú bolt azonban kénytelen volt újragondolni működését. Az alapanyag-beszerzésre szoruló gyártók pedig nemcsak a keresleti, de a kínálati oldalon is szembesültek a járvány pusztító hatásával: szakadozni kezdett az ellátási lánc.
Mindezek eredményeképpen a rózsás gazdasági kilátások egy csapásra elszálltak. Az Orbán-kormány 4 százalékos GDP-növekedéssel számolt 2020-ra, aztán ebből lett 5 százalékos visszaesés az előzetes adatok szerint. Értelemszerűen a részadatok sem lettek fényesek: az ipari termelés 6,1 százalékkal zuhant, a beruházások 3,8 százalékkal zsugorodtak. Ahogy fentebb jeleztük, a kiskereskedelem úszta meg leginkább a járványt, itt mindössze 0,2 százalékos visszaesést regisztrált a KSH 2020-ra.
Öröm az ürömben, hogy lehetett volna rosszabb is. Sokáig azt sem lehetett kizárni, hogy a gazdaság 6 százalék feletti mértékben esik össze, de a járvány második, ősztől induló hulláma kevésbé zilálta szét a piacokat, mint az első. Ebben persze részesek voltak a kormányok is, amelyek nem akartak még egy olyan szigorú korlátozást bevezetni, mint a tavaszi hónapokban - ám ennek meglett az ára, hiszen novembertől muszáj volt tényleges kijárási tilalmakkal, a boltok, szolgáltatók működését a bezáráshoz közeli állapotig szigorító rendeletekkel megszabni a járvány kezelésének irányát. De ezek a hatások majd az idei első negyedévben fogják éreztetni a hatásukat.
A korlátozások és a gazdaság bizonyos fokú leállásának, a válság egyenes következménye lettek a fokozódó munkaerőpiaci problémák is. Átmenetileg a tavaly tavaszi, kora nyári hónapokban egyre többen veszítették el állásukat, ennek ellenére a hivatalos statisztikák a valóságnál sokkal szebb képet festettek. A korlátozások miatt ugyanis az állásukat elvesztők tízezrei gondolták úgy, hogy az akkori szabályok miatt esélyük nincs újra elhelyezkedni, esetleg megpróbálni állást keresni. Ezért a kevésbé látható, inaktívak tábora gyarapodott a statisztikában. Azóta igaz, minden aspektusból sokat javult a helyzet, ám az elmúlt hónapokban a novemberi korlátozások hatására ismét növekedésnek indult az álláskeresők száma Magyarországon. Hogy a kialakult helyzetet mennyire kezelte megfelelően az Orbán-kormány, nehéz megítélni. A rendkívüli helyzetre való tekintettel sem módosított 2010-ben megfogalmazott segély helyett munka elvén, így azok, akik a járvány miatt állástalanná váltak, most is Európa legrövidebb ideig járó segélyére támaszkodhattak.
A sok gazdasági következmény egyike az volt, hogy szinte beszakadt az irodapiac, hirtelen lelassultak a fejlesztések, senki sem tudta - és még most se nagyon, hogy miféle lesz az új irodahasználati szokás. A lakások adásvétele is bezuhant jó pár hónapra, a kilábalás épphogy csak megkezdődött idén. Nagyot nyertek az eltelt egy évben a raktárakat építő és üzemeltető cégek, ázsiójuk fölment és könnyedén drágíthattak is. Hotelekre viszont nagy lett a kereslet, több NER-hez közeli vállalkozás köröz a bajba jutott, ám jó helyen lévő szállodák fölött, mások tavaly március óta még intenzívebben csatornázzák be a közpénzeket a hotel és panzió beruházásokhoz, felújításokhoz.
Van, ahol nem búslakodtak a COVID miatt
Azért voltak, ráadásul szép számmal olyanok is, akik nemcsak rossz szájízzel gondolnak vissza a járvány berobbanásának idejére. A COVID ugyanis a befektetések piacán szokatlan következményekkel járt. A pandémia miatt március 11-én elrendelt globális veszélyhelyzet hatására olyan alacsonyra zuhant a pénz- és tőkepiaci eszközök árazása, hogy annak láttán sokan már vonzó hozamszerzési lehetőséget szimatoltak, abban bíztak, hogy a válsághelyzetekben menetrendszerűen jövő pozitív korrekció hatására majd jelentősen felértékelődnek a befektetéseik. Sokan elkezdtek tehát vásárolni, köztük nem kevés részvényt, még olyanok is, akik azt megelőzőleg jobbára bankbetétbe, állampapírba tették a megtakarításaikat, az azoknál kockázatosabb eszközökből nem mertek venni. Nem is csalódtak, a felpattanás a részvénypiacokon még a reméltnél is korábban, már áprilisban elkezdődött, így 2020 egészében tisztes, akár 20 százalék feletti hozamokra lehetett szert tenni.
A fenti ábrán a kakukktojás a brit FTSE index - főleg a Brexit és a fontgyengülés miatt teljesített alul, az indexet fontban számolják. Ám a bankok és az olajcégek tavalyi alulteljesítése is szerepet játszhat, amelyek súlya nagy a londoni tőzsdén.
Ha azonban az indexeket devizaszempontból közös nevezőre hoznánk, a különbségek kisebbek lehetnek. Az euró viszonylag erős, a dollár gyenge, ami felértékeli az európai és leértékeli az amerikai befektetéseket.
Egyszer ennek is vége lesz...
Bár már egy éve határozza meg az életet és a világgazdaságot a koronavírus-járvány, a vége még most sem igazán látszik. Cikkünk írásakor ugyanis elég jó esély mutatkozik arra, hogy a kormány órákon belül minden eddiginél szigorúbb intézkedéseket fog bejelenteni a harmadik hullám megfékezése érdekében. Vagyis a remélt márciusi enyhítéseket elsodorta a hazánkban is megjelenő brit mutáns vírus. Egyetlen reménysugár sejlik fel: a vakcina, az átoltottság, mely képes lehet gátat szabni a vírus további terjedésének. Ám, hogy ezután mi lesz: azt ma még senki sem tudja, a szakértők véleménye szerint azonban a koronavírus már mindig velünk marad. Meg kell tehát tanulnunk úgy küzdeni ellene, hogy közben a megszokott mindennapokat éljük.
Csütörtökön sem marad egy helyben a jó magyar forint. 
