|
| Komoly változások jöhetnek a szakképzésben. (Fotó: MTI) |
Felvételi nélkül juthatnának be az ötéves technikumi képzés elvégzése után a diákok a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra, áll abban a kormányzati előterjesztésben, melyet az Index szerzett meg. A vonatkozó szakasz, szó szerint:
"A technikus végzettség vonzereje lehet, hogy az eredményes technikus szakmai vizsgát követően a diákok hagyományos felvételi nélkül, a szakmai vizsgájuk eredménye alapján tanulhatnak tovább a szakirányú felsőoktatásban."
Az ötlet a 2019. január 31-i keltezésű előterjesztésben a Szakképzés 4.0 elnevezésű stratégia részeként szerepel, mely ismét új neveket osztana a különböző középiskolai képzési formáknak. Emlékezetes, hogy a kormány a korábbi szakiskolákat vagy szakmunkásképzőket szakközépiskolává nevezte át, az érettségit is adó szakközépiskolák új neve pedig szakgimnázium lett, melyeket viszont sokkal inkább gimnáziumoknak tekintenek.
A zavarok elhárítására most visszahoznák a technikum megnevezést, mely ötéves, érettségit is adó technikusi képzést adna. Az elképzelések szerint az ötéves technikusi képzés második felében a diákok már vállalatoknál szerezhetnének gyakorlatot, és munkaszerződéssel juthatnának jövedelemhez. Akinek nem találnak munkahelyet a duális képzésben, az is ösztöndíjra lesz jogosult. A képzés negyedik éve végén csak négy tárgyból kéne érettségizni, az ötödik év végén pedig a tanulók szakmai vizsgát tennének, mely, ha sikeres, kiváltaná az egyetemi felvételit, az előterjesztés szövege szerint "az azonos ágazaton belül."
A szakmunkásképzést is átszabnák
A hároméves képzést nyújtó szakmunkásképzőket szakképző iskolává neveznék át. Itt is mindenki kapna ösztöndíjat "a tanulói juttatások a jó eredményt elérő diákok esetében a technikumban és szakképző iskolában is elérhetik a minimálbért". Az ösztöndíj egy részét az eredményes vizsga után egy összegben kapja meg a tanuló.
A Szakképzés 4.0 stratégia külön foglalkozik a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásával. Erre a következő ötleteket sorolja fel:
- Orientációs év a nulladik évfolyamban: az általános iskolából alapvető hiányossággal kikerülő diákokat akarják itt felzárkóztatni, bepótolni velük a szakma tanulásához szükséges alepvető kompetenciákat (írás, olvasás, számolás). A nulladik év feladata "nem az általános iskolai tananyagok ismétlése, hanem kompetenciák felmérésére alapozott fejlesztés".
- Dobbantó program a nulladik évfolyamon: ez elsősorban a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolarendszerű oktatásban lemaradó vagy a rendszerből már kisodródott 15–25 éves fiatalokat vezetné vissza az oktatás vagy a munka világába.
- Műhelyiskola a szakképző iskola harmadik évétől: itt olyan fiatalok tudnak részszakképesítést szerezni, akik lemorzsolódnának és végzettség nélkül lépnének ki a szakképzésből, vagy a Dobbantó programban alapfokú képesítést szereztek, de nem tudnak a klasszikus iskolai környezetben tanulni. "A Műhelyiskolában a szakma tanulása a gyakorlati képzés helyszínén történik. A Műhelyiskolában a tanulónak a végzettség megszerzése nem tanévhez kötött, maximum egy évig tart. Nincsenek közismereti tantárgyak. Minden ismeret a részszakképesítéshez kötődik, amelyet a tanuló a mesterétől sajátít el. A pedagógus mentorként támogatja az oktatást" - olvasható az előterjesztésben.
Hogy a középszintű oktatási rendszerrel nagyon komoly bajok vannak, az a kormány számára már jó ideje világos. A problémákat egy 2017 nyári, belsős kormányzati jelentés szedte össze, melyet annak idején az mfor.hu szerzett meg, és vesézett ki.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 151,91 pontos, 0,14 százalékos emelkedéssel, 109 387,87 ponton zárt csütörtökön.
