Ismét felveszik a harcot a halálos kór ellen Magyarországon

Szeptember 29. és október 14. között zajlik Magyarországon a rókák őszi veszettség elleni vakcinázása. Idén ősszel Magyarország 41.970 négyzetkilométernyi területén végzi a rókák veszettség elleni vakcinázását az állategészségügyi hatóság. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el az illetékes járási főállatorvos.

A vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a kezelendő területre a szakemberek, a csalétekszórás a lakott, beépített területeket nem érinti. Immunizálásra kijelölt területek találhatók Somogy, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. A vakcinázással érintett települések listáját az itt letölthető táblázat tartalmazza.

Majd 25 éve nem kapta el ember

A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. A kutyák védőoltása kötelező, de a szabadba kijáró macskák veszettség elleni oltása is ajánlott. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, magyarországi állományuk mintegy 75.000 egyedre becsülhető.

Az immunizálási program hatékonyságát kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A legutóbbi vadászati évben a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede vette fel a kihelyezett csalétkeket. A vadon élő rókák veszettség elleni immunizációs programjának költségeihez az Európai Unió 75%-os társfinanszírozást biztosít Magyarország részére.

Az országban a veszettség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő: emberi megbetegedésre legutóbb 1994-ben került sor. Állatok esetében legutóbb 2017 márciusában mutatták ki a vírust Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy rókában és két kecskében.

A vírusról

A betegséget a Lyssavirus nemzetségbe tartozó RNS-vírusok okozzák. Európában a klasszikus veszettség víruson kívül (RABV) az 1-es és 2-es európai denevérvírus (EBLV-1 és EBLV-2) fordul elő denevérekben, de rendkívül ritkán előfordul, hogy ezek a vírusok más emlősben, vagy emberben megbetegedést okoznak. A fertőzés fő fenntartói a húsevők, különösen a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó fajok. Közegészségügyi szempontból sokkal jelentősebb az ún. urbánus veszettség, melyet elsősorban kutyák és macskák tartanak fenn illetve terjesztenek.

A fertőzés terjedésének illusztrációja. Forrás: Privátbankár.hu

A probléma a fejlődő országokban jelentős igazán, ahol évente mintegy 50.000 ember fertőződik kutyaharapás következtében. A világon a halálos kimenetelű emberi fertőződések 99 százaléka kutyaharapás következménye. A vírus a harapás helyéről az idegek mentén jut el a központi idegrendszerbe és itt elszaporodik, majd ismét az idegek mentén eljut a nyálmirigyekbe és egyéb szervekbe. Az esetek többségében a lappangási idő 2-8 hét, de előfordulhat rövid (5 napos) vagy igen elhúzódó (több hónapos, extrém esetben akár több éves) lappangási idő - olvasható a Veszettségmentesítés.hu-n.

A betegség heveny lefolyású, azaz a tünetek megjelenését követően gyorsan lezajlik és általában a megbetegedett állat elpusztulásához vezet. A vírus agyvelőgyulladást okoz, ennek megfelelően a legtöbb esetben valamilyen idegrendszeri tünet kialakul a beteg állatban. Először a viselkedés megváltozása figyelhető meg: az állat félénk, tompult lesz, míg a dühöngési szakaszban fokozott ingerlékenység alakul ki, ilyenkor az állat támadásra hajlamos. A végső, bénulásos szakaszban a törzs és a végtag izmai is megbénulnak, aminek következtében az állat elerőtlenedve elfekszik és néhány napon belül elhullik - írják.

Vadállatok esetében általánosságban elmondható, hogy a legfőbb tünet az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni. Az alábbi videóban a betegség tipikus, késői stádiumú tünetei láthatók: