A 24.hu hívta fel a figyelmet, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter legújabb videóüzenetében ismét bírálta a banki díjak emelését, amelyek szerinte nem indokoltak a KSH adatai alapján. A miniszter korábban arra is utalt, hogy akár ársapka alkalmazására is sor kerülhet a banki szolgáltatásoknál, ha azzal mérsékelhetők az emelkedések.
A portál megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte: a kormány célja továbbra is a lakossági terhek csökkentése. Mint írták, az elmúlt hónapokban több intézkedést is bevezettek, hogy a családok számára megfizethetőbbé váljanak az alapvető termékek és szolgáltatások, és ez alól a pénzügyi szektor sem lehet kivétel.
A minisztérium szerint a banki szolgáltatásoknál – különösen a folyószámlavezetési, készpénzfelvételi és átutalási díjaknál – olyan mértékű áremelések történtek, amelyek „messze meghaladták” az inflációt és a tranzakciós illeték változását. Az adatok szerint februárban a pénzügyi szolgáltatások díjai éves szinten 13 százalékkal, a készpénzfelvétel 15 százalékkal, a folyószámlavezetés pedig 26 százalékkal emelkedett, amit a minisztérium indokolatlannak és aránytalannak tart.
A tárca tájékoztatása szerint a kormány egyeztetéseket folytat a Bankszövetséggel, hogy a díjemelések indokolt szintre térjenek vissza. Első lépésként önkéntes árkorlátozást kértek a bankoktól, valamint nyugdíjasoknak és családoknak szóló speciális számlacsomagokat javasoltak. Az eddigi ajánlatokat azonban nem találták kielégítőnek, így a tárgyalások folytatódnak.
A minisztérium arról is beszámolt, hogy a telefon- és internetszolgáltatások díjai is jelentősen emelkedtek az elmúlt évben. A kormány figyelemmel kíséri az árak alakulását, és kész beavatkozni ezekben az ágazatokban is, ha szükséges.
A 24.hu kérdésére az NGM megerősítette, hogy „akár az árstop visszavezetésére is sor kerülhet”. A minisztérium közlése szerint „az élelmiszerárak terén bevezetett árréscsökkentés célja az indokolatlan áremelések megakadályozása. Az ellenőrzések kiterjednek nemcsak az árrésre, hanem a saját márkás termékek arányára és a készleten tartásra vonatkozó kötelezettségre is. Az árrés csökkentés rendelkezéseinek betartását az NKFH szakmai irányításával folyamatosan ellenőrzik a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok.
Az ellenőrzések mindazon kereskedőket érintik, amelyek a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „47.11 – Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytatják, és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szerinti nettó árbevételük a 2023. évben az 1 milliárd forintot meghaladta, továbbá egyaránt vonatkoznak a hagyományos és online üzletekre is. Amennyiben a kereskedelmi láncok megpróbálják kijátszani a szabályokat, a kormány készen áll arra, hogy az árréskorlátozást újabb élelmiszerkategóriákra kiterjessze, és szükség esetén újra bevezesse a hatósági árakat.
Újabb izraeli katona esett el dróntámadásban Dél-Libanonban. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
