TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Azért igenis létezik olyan pillanat, amikor az ember tud büszke lenni pusztán arra, hogy magyar, és van olyan, amikor felnőtt emberek hacsak három órára is, de a szó szoros értelmében gondtalanok lesznek és gyermekkorukból ismert izgalmat és örömöt élhetnek át. Nánási Henrik pont olyan Varázsfuvolát hozott Budapestre, amilyet Mozart 226 éve színpadra tett.
Iko Freese / drama-berlin.de

Nagyon sok érdekes dolog történt április huszadikán az Erkel Színházban. A berlini Komische Oper vendégjátékának hála először láthatta a magyar közönség a Varázsfuvola eredeti, Mozart által színpadra álmodott verzióját, és először élhette át azt, milyen lehetett a hangulat 1791. szeptember 30-án a premieren: pezsgő. Az előadás megkövetelte az azonnali reakciókat: a fanyalgókat és a rajongókat sem engedte pihenni, agymunkát várt el minden pillanatban.

Ilyen volt 1791-ben és ilyen volt most is. A kettő között megszámlálhatatlan mennyiségű végtelenül unalmas, historizáló vagy éppen ultramodern előadást nézhettünk végig. Kinek ez, kinek az tetszett jobban, de minden bizonnyal mindenki unatkozott kicsit, és anyázta Wolfie-t, hogy vajh' miért nem lehetett ezt két órába belesűríteni. A Komische előadása azonban rámutatott arra, hogy Mozartnak igaza volt, és csupán a tehetségtelenség oltárán áldozott oly sok előadás.

Mi időben szóltunk...

Azt, hogy a Komische Oper Varázsfuvolája lenyűgöző színházi élményt nyújt, már 2015 decemberében bemutattuk cikkünkben. Arról pedig, hogy a 2017-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon is látható lesz a produkció, 2016 októberében szóltunk olvasóinknak a Nánási Henriket és munkásságát bemutató cikkünkben.

Ugyanis amennyire zseniális Nánási Henrik előadása, annyira mutat rá arra a szomorú tényre, hogy mi folyik az országunk színpadain és arra, hogy ennek igenis komoly jelentősége van. Ismét kiderült, hogy a klasszikus értelemben vett színháznak igenis van létjogosultsága és tudja végezni a dolgát: bármilyen politikai, társadalmi, gazdasági dráma közepette is képes gondtalanná, felszabadulttá tenni az embereket.

Az előadás Nánási Henrik nevéhez kötődik, az ő igazgatása alatt, saját zenei vezetésével, az ő kiállásával jöhetett létre a produkció. Ami azon kívül, hogy büszkévé tesz bennünket, felveti azt a kérdést, hogy ha ő magyar gyerekként, a magyar oktatásban tanulva és az itteni való világban felnőve képes ilyet alkotni, akkor tulajdonképpen mit csinálnak ma a magyar színházak?

Bár Nánási sikere külföldön is kimagasló, s az előadás Berlinben is extrém reakciókat vált ki, nem szabad elmennünk a tény mellett, hogy a Budapesthez hasonló nagy nyugati kulturális fővárosokban évente legalább 3-4 ilyen minőségű előadás születik, míg mi még egyet sem kaptunk, pedig nagyobb szüksége van erre az értelmiségi rétegnek, mint egy falat kenyérre.

Herr Nánási egy csodálatos karmester, puszta jelenlétével rámutatott a manapság oly gyakran unalmasnak tartott nyitány fontosságára. A nyitányok alatt a vájtfülű néző vagy gyorsan ránéz még a mobiljára, a mellette ülő fülébe súg valami teljesen lényegtelen információt, amíg végre felmegy a függöny és elkezdődik az előadás. Most azonban már a nyitány első hangjánál megállt a levegő. Nánási olyan volt, akár egy varázsló, mintha nem is a zenekart vezényelte volna, hanem a nézőkre szórta volna mágiáját. Tisztázta a játékszabályokat. Ő maga volt a zene és csak az ő akarata létezett, a nézők pedig mint a gyerekek követték akaratát. A függöny felgördülését követően az első képek láttán a nézőtér felmorajlott, mint egy óvodai előadáson - még jó hogy a „Mögötted van!“ bekiabálások elmaradtak. Az előadás hibridszerűsége egészen az utolsó pillanatig képes volt fenntartani az izgalmat, ötletességéből nem veszített, szimbólumrendszerében nem fáradt meg.

Ez a hibridszerűség az előadás nyelvezetét próbálja kifejezni. A színpad bár kétdimenziós volt, ez nem a szokásos vízszintes formában, hanem függőlegesen jelent meg. Izgalmas volt a valódi távolságok hiánya és a színpad örökkön kihasználatlan terének láthatóvá tétele. A vetítéstechnika fenomenális volt és talán most először értelmet is nyert használni ezt a színpadon. A látvány önmagában valóban olyan varázslatos volt, mint amilyen A vonat érkezése lehetett 1895-ben.

A Paminát alakító Iwona Sobotka meglepően erőteljesen énekelt, ami kifejezetten jót tett a karakterének, a Taminót alakító Adrian Strooper nagyon pontosan és megbízhatóan énekelt, színészileg brillírozott.  Olga Pudova megugrotta a színészileg hálátlan Éj Királynőjének hangi nehézségeit, és mindkét nagy áriát nagyon magas színvonalon, flegmán, mégis kedves és nevettető módon vetette a nézők elé. Tom Erik Lie és Talya Liebermann Papagenója és Papagenája is hibátlan volt, tökéletesen passzoltak a karakterükhöz, hangi adottságaik megkérdőjelezhetetlenek. Meg kell említenünk még Mirka Wagnert, Karolina Gumost és Ezgi Kutlut, a (The Triplets of Belleville ikonikus karaktereire emlékeztető, talán előttük fejet hajtó) három asszonyt, az Éj Királynőjének udvarhölgyeit. Nem csupán rezonőrként jelentek meg a darabban, hanem élő és fontos szereplőkké léptek elő és kimagaslóan énekeltek ők is.

Meg kell említenünk a gyerekeket is. A gyerekjelenség általában értelmezhetetlen emocionális válaszreakciót vált ki a színház közönségéből, ezúttal azonban jelentőséggel bíró és tiszteletet követelő karakter tudott lenni. A három gyerek a híres Tölzer Fiúkórus tagja, legalább egyikük magyar, sajnos a nevüket nem sikerült kideríteni, pedig igazán említésre méltóak volnának.

Igen szerencsésnek mondhatják magukat azok, akik láthatták az előadást. A kérdés, hogy ezek az emberek a jövőben hova fognak színházba járni, mert Magyarország a Komische Oper által teremtett igényeknek nem tud megfelelni. Tölgyessy Péter egy interjúban kifejtette, hogy az innováció hiányzik az ellenzéki pártokból ahhoz, hogy labdába rúghassanak a Fidesz mellett. A politológus feltehetően ugyanarra az innovációra utalt, amelyre a magyar színházi és operaéletnek is igen nagy szüksége volna ahhoz, hogy értelmet nyerjen létezésük.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra Szeretnénk, ha minden városban lenne egy helyi csoport - videóinterjú Nagy Emesével, a Heti Betevő alapító tagjával
Szarvas György | 2020. október 24. 06:37
A Világélelmezési Programnak ítélte oda 2020-ban a Nobel-békedíjat és az azzal járó 10 millió svéd koronát (345 millió forintot) a norvég Nobel Bizottság. A világszintű kezdeményezések általában akkor tudnak hatékonyan működni, ha helyi szinten vannak erős segítőik. Nagy Emesével, a Heti Betevő Egyesület alapító tagjával beszélgettünk.
Kultúra Másfél évtizede '56 teljesen hamisan összemosódik a jobboldali követelésekkel - videóinterjú Eörsi László történésszel
Szarvas György | 2020. október 23. 06:48
Eörsi László harminc év alatt gyakorlatilag feltérképezte az összes budapesti felkelőcsoport működését; a pesti és budai srácok történetének megírása után pedig záródarabként most jelenteti meg, "Külpesti srácok" címmel a külvárosok felkelőinek hősi történetét. A könyv októberben kerül a boltokba. 
Kultúra "Jó helyre került ez a mostani irodalmi Nobel-díj" - videóinterjú Gerevich András költővel
Szarvas György | 2020. október 17. 19:13
Louise Glück 77 éves amerikai költőnő lett 2020 irodalmi Nobel-díjasa – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az indoklás így hangzik: „összetéveszthetetlen költői hangjáért, mely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”. Gerevich András költő, műfordítóval beszélgetünk. 
Kultúra Második hullám - nehéz helyzetbe kerülhetnek a kevesebb erőforrással működő magánszínházak
Szarvas György | 2020. október 17. 12:18
A Hatszín Teátrum az első vesztese a színházi élet szereplői közül, amely a járvány miatt ideiglenes bezárásra kényszerült. Tény, hogy a kevesebb tartalékkal, kisebb erőforrással működő színházak feladhatják, míg a nagyobbak a nézőszám esetleges visszaesésével számolhatnak.  
Kultúra Az üzleti életben is sok helyzetet le lehet fordítani a sakk nyelvére - videóinterjú Polgár Judittal
Szarvas György | 2020. október 11. 16:32
Október 10-én, szombaton rendezik meg hatodik alkalommal a Polgár Judit által alapított, és mára már nagy hagyománnyal bíró Világ-sakkfesztivált, amely a pandémia miatt idén az online térbe költözik. Ebből az alkalomból beszélgettünk a sakk nagymesterrel, arról, hogy ez az ősi játék miként segíthet kilépni a gyerekeknek a virtuális világból. 
Kultúra Megtudhatjuk, hol esett el nagyapa a nagy háborúban - videóinterjú Dr. Számvéber Norberttel
Szarvas György | 2020. október 4. 14:49
Bárki számára hozzáférhető, és így kutatható az I. világháborúban hősi halált halt, megsebesült, vagy éppen hadifogságba esett magyarországi katonák adatbázisa az interneten. A katonahoseink.militaria.hu oldalt a héten mutatták be Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A részletekről kérdeztük az intézmény igazgatóját. 
Kultúra A szembenézés mindig nagyon nehéz - videóinterjú Oláh Judittal, a Visszatérés Epipóba rendezőjével
Szarvas György | 2020. október 3. 16:58
A szocialista Magyarországon működött egy különleges nyári tábor, Epipo, ahova sok gyerek szeretett volna eljutni. Mesébe illő szerepjátékok, titkos nyelv és varázslat várta a táborlakókat. A karizmatikus vezető bűvkörébe vonta a gyerekeket, annak ellenére, hogy a játékokat megalázás és titkolt abúzus árnyékolta be. A film rendezője, Oláh Judit újra találkozik egykori társaival, hogy megértsék, hogyan él bennük Epipo, ez a zárt, misztikus és titkokkal terhelt világ. A film október elsejétől az HBO csatornán megtekinthető.  
Kultúra "Az elvágyódás akadályozta, hogy a helyén kezeljük Budapestet" - videóinterjú Saly Noémi várostörténésszel
Szarvas György | 2020. szeptember 26. 19:01
Idén tizedik alkalommal rendezték meg a Budapest100 programot, melynek keretében ismét megnyíltak a nagyközönség előtt a főváros hajdanvolt patinás bérházai. Az esemény kapcsán többek között a város rejtett értékeiről,de arról is beszélgettünk Saly Noémi várostörténésszel, hogy a városvezető sétákra nem a turisták, hanem a Budapestre kíváncsi városi bennszülöttek mennek el, ami nagyon jó. 
Kultúra "A járvány miatt egyes prémium tételekből kevesebb készül" - videóinterjú Laposa Zsófia borásszal
Szarvas György | 2020. szeptember 20. 06:37
Mi történik akkor, ha a szüretelő brigád valamelyik tagjának pozitív lesz a COVID-tesztje, milyen lesz az idei termés, különös tekintettel a hosszú vénasszonyok nyarára, és mi lesz a polcokon sorjázó üveg borokkal, ha megint karanténba kényszerülünk - ezekről a témákról és még sok minden másról beszélgettünk az egyik legnevesebb badacsonyi borászat, a Laposa Birtok borászával. 
Kultúra Milyen a valóban jó élet? Nem biztos, hogy boldog, és biztos, hogy nem könnyű
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 13. 18:40
Egy új kutatás arra jutott, hogy az emberek sokkal többre értékelik, ha az élet váratlan fordulatokban gazdag - akkor is, ha azok nem mindegyike örömteli.
hírlevél