8p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A Hattyúk Tava alapkoreográfiája annyira zseniális, hogy 1895 óta szinte változatlan - hacsak nem számítjuk a csábos hattyúfiúkat, az 50 hektoliter vízben gázoló táncosokat és a ma élő legjobb táncos elképesztő grand jeté-it. Balett-ajánló kezdőknek és haladóknak.
Fotó: New Adventures

Ha balettről beszélünk akkor mindenkinek először A hattyúk tava ugrik be. Ez persze nem véletlen: ez a balettirodalom legtöbbet játszott műve.

A darab Csajkovszkij első balettje, melyet egy orosz népmese alapján írt valamikor 1874-1876 között. Julius Reisinger állította először színpadra 1877-ben Moszkvában, de az igazi sikert Marius Petipa koreográfiája hozta el 1895-ben a legendás Marjinszkij Színház színpadán, a zeneszerző halála után két évvel.

Vaganova, Petipa, Legat, Fokine… Mi is az a balett?

Bár a balettet mindenki Oroszországhoz köti, voltaképpen olasz és francia gyökerei vannak. XIV. Lajos olyannyira rajongott a balettért és annyira támogatta azt, hogy még becenevét is a balettnak köszönheti - ugyanis nem csupán nézni szerette az előadásokat, hanem olykor maga is fellépett bennük. Így volt ez az Éjszaka Balettja című előadásban is, melyben a Napkirályt táncolta - így ennek a  szerepnek köszönheti azt a nevet, mellyel bevonult a történelembe.

A balettet azonban Agrippina Vaganova, a Cári Balett szólistája és koreográfusa határozta meg. Ő volt, aki először leírta a balettlépéseket, és meghatározta azok pontosságát - mai napig az általa leírtak alapján tanítanak. Bár Vaganova írta le a szabályokat, nem ő találta ki őket. A legfontosabb művész a balett-történelemben - ha lehet ilyet mondani - a Franciaországban tanult Marius Petipa táncos, koreográfus, balettmester volt, ő a balettcsaládfa első embere, tőle származik a mai világon szinte minden, ami balettel kapcsolatos.

Az ő kezei között fejlődött Vaganova, Nyikolaj Legat, Mihail Fokin… Az utóbbi két táncos keze között nevelkedett Vaclav Nyizsinszkij, Tamara Karszavina, Bronyiszlava Nyizsinszka, Serge Lifar - ők határozzák meg a mai balett társulatok krémjét, így a Royal Balletet, a New York City Balletet, a Bolshoi Balletet, a Scala Balletet stb. Ők határozták meg Rudolph Nureyevet, Maurice Béjart, Mihail Barisnyikovot is. A Ballet Russe az 1900-as évek elején elvarázsolta és beoltotta Európát.

Melyik kamasz ne vágyna egy hattyúra?

A hattyúk tava története egyszerű, egy orosz népmese alapján Vladimir Begicsev, a Moszkvai Nagyszínház művészeti vezetője írta: egy fiatal hercegnek menyasszonyt kell választania, ám ő egy vadászat során találkozik Odette-tel, az elátkozott lánnyal, akinek testvéreivel együtt napközben hattyúként kell élnie, amíg az igaz szerelem rá nem talál. A herceg szerelembe esik, és az udvari bálon minden lányt elutasít, csak Odette-re vár.

Odette helyett azonban a lányokat elátkozó gonosz varázsló saját lányával, Odiliával, a fekete hattyúval jelenik meg, aki Odette arcát ölti fel, a becsapott herceg pedig szerelmet esküszik neki, megszegve ezzel Odette-nek tett ígéretét. Mikor a fiatal rájön, hogy nem a szerelme áll előtte, a tó melletti tisztásra siet, és mindent megmagyaráz az összetört szívű hattyúlánynak. Mikor a szerelmesek már éppen megszöknének, feltűnik a gonosz varázsló, akivel a herceg megküzd, és végül letépi bagolyszárnyait, ezzel megtöri hatalmát, az elátkozott hattyúk pedig megszabadulnak.

Pas de Quatre

Bár a történet egyszerű, a tánc igen nehéz. A fekete és a fehér hattyút egyazon táncos táncolja, ami külön komplikálttá teszi az alakítást mind színészi, mind fizikai szempontból.

Az 1895-ös Petipa-koreográfia annyira erős, hogy a mai napig szinte csak az ezzel viszik színre a művet, és melyben a Pas de Quatre annyira ikonikus, hogy mindenki ismeri, maximum nem tudja hova kötni.

Íme:

Na ugye…

Aki nem látta még a darabot, az menjen el és nézze meg először a klasszikus verziót. Kiváló előadások vannak szerte a világon. Kimagasló előadások ezek közül: a Scala darabja, ugyanis a herceget a ma élő legjobb táncos, Roberto Bolle táncolja:

...és a Royal Ballet produkciója:

Minkét előadás évről évre műsorra kerül.

New Adventures

Azonban ha már láttunk eredeti Hattyúkat, akkor ideje megismerkedni valami újjal. Matthew Bourne (aki amúgy Sir) napjaink egyik legelismertebb koreográfusa. Az 1960-ban született koreográfus 1987-ben alapította meg első társulatát, az Adventure in Motion Pictures nevű csapatot, majd 2002-ben a New Adventure-t. Többnyire klasszikus művekhez nyúl hozzá, klasszikus balett-koreográfiákat készít, azonban a műveket teljesen újjáértelmezi, maivá teszi, megtölti humorral és társadalomkritikával. (Később bizonyára több produkciójáról is szó fog esni sorozatunkban.) Azonban most a világsikert meghozó, 1996-ban bemutatott A hattyúk tava előadásáról kell beszéljünk.

A darab a napjainkban játszódik – és tényleg, ugyanis Bourne folyton  ellenőrzi és felülírja önmagát, szóval a darab sokat változott már a '96-os premier óta. Az angol királyi család ifjú hercege szenved a rá nehezedő súlytól, a magánytól, és beleszeret a hattyúba. Nem testi szerelemmel, nem romantikus módon: a hattyú szabadságába, egyszerűségébe, állat létébe bolondul bele – szó szerint. A Hattyút, egy férfi táncolja.

Bár a darab tele van humorral, és a nézőtéren nagy nevetések vannak, azért a végkifejlet elég nyomasztó. Aki nem tudja élőben megnézni, az két verzióban is megveheti dvd-n. Az előadás minden lehetséges díjat megkapott az Egyesült Királyságban és Amerikában egyaránt. De tényleg mindent.

A darab honlapja >>

Oslo Operaház

A progresszív fiatal operaház, már küllemével felkelti az érdeklődést. A tengerből kiemelkedő hullám koncepcióját a 2000-es évi milleniumi pályázaton nyerte meg a Snohetta tervezőiroda. Kiváló adottságokkal bíró, progresszív skandináv épület, tele a fiatalokra jellemző lelkesedéssel és hévvel. Az opera és balett műfajának sincs igazán történelme Norvégiában, és az operaházuk is gyerek még - így semmiféle tradíciók nem kötik a művészek kezeit egyelőre. Ezen okokból születhetett meg 2014-ben a hattyúk tava merően új változata. Nem csupán a történeten, hanem még a zenén is komolyan változtattak, és a balettkar mellett színpadra lépnek prózai és operaművészek is.

A darabot a svéd Alexander Ekman jegyzi.

A darab egy szürreális, 1887-es Bolsoj Színház-beli képpel indul, a balett elképzelt születésével, majd megalkotásával, mígnem eljutunk a kész Hattyúk Taváig, nem is akármilyen verzióban: a hattyúk több mint 5000 liter vízben táncolnak a színpadon. Eszméletlen humorral, fantasztikus látvánnyal és izgalmas zenei világgal jelenik meg előttünk a mű. A zenét Csajkovszkij mellett Mikael Karlsson jegyzi.

Az előadás trailere:

Az előadás angol nyelvű.

Előadások a 2015/16-os szezonban:

Május 27., 28., 30.

Június 1., 3., 4., 6., 7., 10., 17., 20.

Jegyárak: 100-745 norvég korona

A darab honlapja >>

Les Ballets Trockadero de Monte Carlo

Ha már az újjáértelmezett produkciókon is túl vagyunk, akkor jöhet a fékezhetetlen humor.

A Les Ballets Trockadero des Monte Carlo egy igen különös együttes. Csak és kizárólag férfi művészek táncolnak benne, méghozzá nem is akármilyen tehetségek. (A magyar táncosok közül a társulat több mint negyven éves fennállása óta egyedül Major Lászlónak sikerült felvételt nyernie az együttesbe.) Habár alapvető műfajuk a nevettetés, mégis az egyik legkomolyabb technikai tudással kell rendelkezniük a művészeknek, ugyanis férfi testfelépítéssel, hibátlanul női balettet táncolni igazán nagy kihívás. Ám ha sikerül, az a humor csúcsa, íme a bizonyíték:

A Hattyú Halála:

A Trockadero balett szinte minden nap játszik, folyton turnén vannak. A honlapjukon lehet válogatni a helyszínek közül, aki azonban nem akar utazni, az Budapesten is megnézheti őket 2016. február 24-25-én a Budapesti Táncfesztivál keretein belül - ehhez linket még nem tudunk adni, mert még nincs kiírva az esemény.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy, bár avatatlan szemeknek is mókás a produkciójuk, igazán akkor élvezni az ember, ha a zsebében vannak a klasszikus balettrepertoár alapjai. Így hát nincs más választás, mint balettelőadásokat nézni élőben, vagy legalább felmenni a Youtube-ra, ahol egy az egyben dvd-minőségben végignézhetőek a Scala balettjei, a Bolsoj balettjei és több nagy nemzetközi produkció.

A hattyúk tava, Giselle, Sylphids, Bayadére, Sleeping Beauty alapnak nem is rossz.


 

Színházi ajánló sorozatunk korábbi részei:

Címkék: Kultúra Színház

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Kultúra Jön a digitális Auschwitz – kik szabadították fel valójában a haláltábort?
Elek Lenke | 2025. október 12. 14:38
Ki szabadította fel Auschwitzot? Mi történt ott egyáltalán? Bár fotók és filmek fennmaradtak erről a szörnyű népirtásról, a túlélők száma egyre kevesebb. Hogy lehet minden tényt megőrizni az utókornak, és az őrzés mikéntje mennyiben tükrözi egy adott korszak álláspontját?
Kultúra Először üzent a friss irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László
Imre Lőrinc | 2025. október 11. 14:12
Krasznahorkai László közösségi oldalán reagált a kitüntetésre.
Kultúra „A cenzúra nyomása fokozódott” – többezer tiltott könyvet száműztek az amerikai iskolákból
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 14:59
Idén is elkészült a PEN America jelentése, ami az amerikai iskolákban leggyakrabban betiltott könyvek listáját is tartalmazza. 
Kultúra Most mindent felfed Angela Merkel? Ezért utazott Budapestre a volt német kancellár
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 11:40
Angela Merkel saját könyve bemutatójára érkezett Budapestre. 
Kultúra Elhunyt Robert Redford, a magával ragadó hollywoodi színészikon
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 14:45
A híres művész és a Sundance fesztivál alapítója 89 éves korában távozott.
Kultúra Kis városi oázisok hódítanak Bécsben
Bózsó Péter | 2025. augusztus 17. 15:16
Bécsben egyre népszerűbbek a Grätzloasen néven ismert, önkéntesek által épített apró „aszfaltoázisok” – fa teraszburkolattal, virágládákkal és ülőhelyekkel kialakított mini parkok, amelyek az utcák szélén hoznak zöldet és közösségi életet a város vérkeringésébe.
Kultúra Dínócsontváz és marsi meteorit – elképesztő összegekért keltek el a különleges leletek
Kenessei András | 2025. július 27. 17:24
Avagy: mennyit ér egy régi kavics? Mondjuk egy kicsit nagyobb méretű kavics, és ezért a szokásosnál egy kicsit nehezebb kavics. Meg, mondjuk, egy messzebbről érkezett kavics. Nem a szomszéd faluból, vagy a szomszéd országból, annál is messzebbről, de még a szomszéd kontinensnél is messzebbről. Nos? Kinek mennyit érhet? Mindez kiderülhetett idén júliusban, azon a New York-i árverésen, amelyet a Sotheby’s rendezett.
Kultúra Tovább erősödik a filmcenzúra Oroszországban: hajótöréshez hasonló katasztrófát emlegetnek
Elek Lenke | 2025. július 13. 17:38
Az orosz Állami Duma első olvasatban elfogadta a „hagyományos értékeket lejárató filmek” forgalmazási engedélyének megtagadásáról szóló törvényjavaslatot, bár a vita során nem volt egységes a képviselők álláspontja.
Kultúra Egy oltárkép is hazatalált, léptek az olasz hatóságok
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 15:46
Az ellopott műkincsek visszakerültek.
Kultúra A háborús propaganda alapelvei – mit ismerjünk fel?
Bózsó Péter | 2025. július 5. 16:59
Anne Morelli belga történész A háborús propaganda alapelvei (Principes élémentaires de propagande de guerre) című, 2001-ben megjelent monográfiájában nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy tíz pontban rendszerezze a modern háborús propaganda működésének szabályait.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG