Henry Farrell és Abraham L. Newman „Magánszféra és hatalom” című könyvéből megtudhatjuk, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok – mint a világpolitika két legfontosabb szereplője – milyen szabályozási gyakorlatot követ a magánszféra védelme és a biztonság vonatkozásában, és ezek hogyan formálják át a transzatlanti kapcsolatokat. Könyvajánló.
A szabadságért és a biztonságért vívott harcot általában a békeszerető Európai Unió és a háborúpárti Egyesült Államok ütközeteként szokás ábrázolni. Ez azonban túlzottan leegyszerűsítő, állítják a könyv szerzői. Az igazi vita valójában két transznacionális szövetség között zajlik, amelyek közül az egyik a biztonságot, a másik pedig a szabadságot tartja fontosabbnak, és amelyek küzdelme teljesen átformálta a megfigyelések politikáját, az e-kereskedelmet és az adatkezelési jogokat egyaránt. E három nagy területhez kapcsolódóan a szerzők megvizsgálják, hogyan erősödtek és gyengültek meg ezek a határokon átnyúló együttműködések, illetve szövetségek.
Henry Farrell és Abraham L. Newman szerint ahogyan az állami és a magánfelügyelet egymásba mosódott, úgy olvadt össze a nemzeti és a globális szféra is. Mivel az olyan cégek, mint például a Google, a Facebook és az Amazon, globálissá váltak, átalakították azoknak az országoknak a belgazdaságát és politikai környezetét is, amelyekben üzleti vállalkozást folytattak, gyakran sürgetve ezzel a szabályok számukra előnyös megváltoztatását. A globalizáció miatt pedig az egyik ország jogi gyakorlatában végrehajtott intézkedések következményekkel jártak más országokban is.
|
A „kölcsönös függőségi megközelítés” új módja olyan átfedési szabályokat eredményezett, amelyekben a nemzeti szabályok és törvények stabilitása és hitelessége egyre bizonytalanabbá vált. A szerzők rávilágítanak arra is, hogy az információ mint hatalmi eszköz mára a pénzzel egyenértékűen képes befolyásolni a világgazdaságot és a világpolitikát. Felmerül hát a kérdés: hogyan található meg a szabadság és a biztonság közötti egyensúly a multinacionális vállalatok és az egyre sűrűsödő társadalmi hálózatok világában?
A szerzők izgalmas, részletes elemzéseken és valós példákon keresztül mutatják be az információbiztonsági kérdések mögött húzódó nagyhatalmi törekvések okait, és tárják fel azok következményeit. A kölcsönös gazdasági függőségek és hálózatok korában a jelen kötet egy friss nézőpontot kínál olvasójának, hogy megértse és átlássa az információ és a hatalom globális jelentőségét.
Henry Farrell Írországban született, és politológusként végzett a George Washington Egyetemen. Korábban a Torontói Egyetemen tanult, majd a Georgetown University-n szerzett PhD-fokozatot. Kutatási területei között szerepel a bizalom és az együttműködés, az e-kereskedelem, az Európai Unió és az intézményi elmélet. Farrell népszerű publicistája a Christian Science Monitor, a San Francisco Chronicle, a Washington Times és a National Journal újságoknak is.
Abraham L. Newman professzor a Stanford Egyetemen szerezte nemzetközi kapcsolatok diplomáját, majd politológiából doktorált a kaliforniai Berkeley Egyetemen. Jelenleg a Georgetown University professzora, valamint a Mortara Nemzetközi Tanulmányok Központjának igazgatója. Kutatásai arra összpontosítanak, hogy a kölcsönös gazdasági függőség és a globalizáció hogyan változtatja meg a nemzetközi politikát. A „Magánszféra és hatalom: Transzatlanti küzdelem a szabadságért és a biztonságért” (Princeton University Press 2019), valamint az „Önkéntes zavarok: Nemzetközi jog: pénzügy és hatalom” (Oxford University Press: 2018) könyvek társszerzője.
A könyv a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) gondozásában jelent meg.
Zelenszkij megnevezte, kit látna szívesen. 
