A kafferliliomnak már annyi! Felkészül a Hitler-bogár és a Mussolini-lepke?

A július utolsó hetében tartott madridi XX. Nemzetközi Botanikai Kongresszuson a növénytudósok megváltoztatták körülbelül 200 különböző növényfaj tudományos nevét. A caffra szót affra-ra módosítva azt állították, hogy egy helyesírási hibát javítanak ki. De szinte mindenki, aki szavazott, tudta, hogy a „caffra” nem helyesírási hiba, hanem a rasszista mellékzöngéjétől kívántak megszabadulni — számol be róla a New York Times. Például a gyönyörű virágú dél-afrikai fa az Erythrina caffra nevét lerövidítve Erythrina affra lett augusztus elsejétől — jegyzi meg a The Guardian.

Évszázadokon át a caffra szót használták számos növény tudományos nevében, hogy jelezzék, Afrikában honos fajok. Azonban a kifejezés a Kaffir latin változata, amely Dél-Afrikában mostanra rendkívül sértő rasszista szitokszóvá vált a fekete afrikaiak megbélyegzésére. A kifejezés magyar nyelvben is ismeretes kaffer jelzőként.

A szó eredetileg az arab „kafir” szóból származik, amely hitetlent vagy nem hívőt jelent. Ezt a kifejezést az arab hódítók használták az afrikai népekre, akik nem voltak muzulmánok. Később a szó a dél-afrikai térségbe is eljutott, ahol a gyarmatosító európaiak átvették és széles körben használták a fekete afrikai emberek, különösen a bantu népek megalázására.

A régió botanikusai tiltakoztak a kifejezés afrikai növényekre való használata ellen. Dél-Afrikában a szó használata pénzbírságot vagy akár börtönbüntetést is eredményezhet.

„Kötelességünk elismerni azokat a hibákat, amelyeket az előző generációk követtek el” – mondta Nigel Barker, a Pretoriai Egyetem botanikusa, aki az apartheid idején nőtt fel Dél-Afrikában. Megjegyezte, hogy a dél-afrikaiak már számos hivatalos nevet megváltoztattak, amelyek a faji elkülönítés korszakához kötődtek.

Politikai döntés

Az affra-ra való áttérés azonban különleges pillanat volt, mivel több száz faj hivatalos tudományos neve megváltozik. A tudósok általában ellenzik a tudományos névadás változásait, mert a stabil nomenklatúra fontos az egyértelmű kommunikációhoz a világ kutatói között. Általában csak akkor változtatnak nevet, ha genetikai bizonyítékok igazolják, hogy egy faj rossz nevet kapott. A „caffra” fajok átnevezésére vonatkozó döntés „az első alkalom, hogy a botanikai közösség nem tudományos, hanem politikai okokból utasított el egy nevet” – mondta Dirk Albach, a Taxon tudományos folyóirat főszerkesztője.

A „caffra” megváltoztatását kérő javaslatot 351–205 arányban fogadták el. De a szavazás kritikusai szerint destabilizáló precedenst teremthet.

Szergej Moszjakin, az Ukrán Botanikai Társaság elnöke szerint több ezer növényfaj neve tartalmaz olyan szavakat, amelyek sértőek lehetnek egyes csoportok számára. Példaként említette a „niger” szót (ami latinul feketét jelent) és a „Hottentot” szóból származó neveket (ami sértő kifejezés a dél-afrikai koikoi népre). „Már most is vannak felhívások minden Hottentot név megszüntetésére, és ez csak a kezdet” – tette hozzá Moszjakin.

A hottentotta szó a magyarban is ismert: a Dél-Afrika nyugati részén élő népcsoportot jelölt, amely nevét a gyarmatosító hollandoktól kapta, akik a csettintő hangok miatt adták nekik ezt az elnevezést. A hottentották és a korábban velük együtt emlegetett busmanok rokon népcsoportok, nyelveik a koiszan nyelvcsaládba tartoznak. A hottentotta szó dadogást mímel, ami a holland gyarmatosítók gúnyolódását tükrözi. Maga a népcsoport saját magát koikoi-nak (khoikhoi) nevezi, ami a megalázó múltat elhagyó mai elnevezésük.

Érdekes megjegyezni, hogy a görög eredetű barbár szónak eredetileg hasonló tartalma volt. Az ógörögök ezt minden olyan népre használták, akik nem beszéltek görögül és akiket emiatt műveletlennek és civilizálatlannak tartottak. A szó valószínűleg hangutánzó módon mímeli a nem görögök beszédét, amit értelmetlen dadogásnak tartottak.

Fred Barrie, a chicagói Field Museum botanikusa és az alga, gomba és növények nomenklatúrájának nemzetközi kódexének szerkesztőbizottsági tagja egyetért azzal, hogy a stabilitás fontos a botanikai névadásban, és figyelmeztet, hogy a több ezer faj nevének megváltoztatása „működésképtelen rémálommá” válhat. De úgy véli, hogy a caffráé valószínűleg egyedi eset volt, és a botanikusok nem fognak hamarosan más neveket megváltoztatni.

Timothy Hammer, az ausztráliai Adelaide-i Egyetem botanikusa, aki társszerzője volt egy javaslatnak, amely minden sértő növénynév megváltoztatását célozta, tervezi, hogy a következő botanikai kongresszuson hat év múlva újra előterjeszti az ügyet. A mostani eredmény után biztos abban, hogy a jövőben megváltoztatják azokat a fajneveket, amelyeket egyes tudósok sértőnek tartanak. Hammer szerint a névadási zavarral kapcsolatos aggodalmak eltúlzottak. Sok nevet már megváltoztattak és meg is fognak tudományos okokból, mondta, és a kulturálisan érzéketlen nevek eltávolításának érdekében végrehajtott módosítások száma – és az ebből eredő zavar – viszonylag csekély lesz.

És mi lesz itthon a kafferliliommal?

A magyar nyelvben a kaffer szó elsősorban a növény- és állatvilág egyes fajainak megnevezésében tűnik fel. Ezekben az elnevezésekben a kaffer szó az afrikai származásra utal, - véleményünk szerint - rasszista színezete szinte ismeretlen.

A legismertebb példák ezekre a nevekre a kafferbivaly (Syncerus caffer), ami egy afrikai vadbivaly faj, illetve a kafferliliom (Clivia miniata), amely egy dél-afrikai eredetű virágos növény. Létezik még a kafferbab (Coffea liberica), ami egy kávéfajta, illetve több állatnév, amelyek közül többeknek alternatív megnevezésük is van: kafferpapagáj (Poicephalus robustus), kafferbütykösantilop (Damaliscus pygargus phillipsi) más néven bontebok, egy dél-afrikai antilopfaj, kafferhörcsög (Cricetomys gambianus) más néven gambiai óriás patkány, amely egy nagy méretű rágcsáló.

Ezekután, magyarul is megváltoztatjuk a kafferliliom nevét? Bizonyára nem lesz afferliliom, de az afrikai liliom esélyes lehet. Magyarul kit sérthet az eredeti név?

Afrika, gyarmatosítással terhelt múltjával együtt, itthonról szemlélve távolinak tűnik. Azonban, hazai pályára evezve, feltehetjük a kérdést, mennyire érezzük, vagy érezhetik egyesek a következő növényneveket sértőnek?

„Cigány” növények: cigánymeggy (Prunus cerasus), cigányvirág (Melampyrum arvense), cigányparéj (Chenopodium album), cigánycsuklya (Galeopsis speciosa) és cigányfű (Teucrium chamaedrys).

Valamint „zsidó” növények: zsidócseresznye (Physalis alkekengi), zsidómeggy (Prunus mahaleb), zsidótövis (Paliurus spina-christi) és zsidóparéj (Amaranthus blitum).

Úgy tűnik, a latin nevük nem jelenthet problémát.

És mi a helyzet a rovarokkal?

A névviták egyre gyakoribbá váltak a tudományban. A rovartudósok felhagytak a „cigánymolyok” és „cigányhangyák” köznév használatával, mert ezek sértőek a romák számára. Egyes kutatók szerint a rasszisták és gyarmatosítók tiszteletére adott nevek is sértőek — teszi hozzá a The New York Times.

Amikor tavaly hasonló aggodalmak merültek fel az Adolf Hitlerről  elenevezett bogár (Rochlingia hitleri) és Benito Mussoliniról elnevezett lepke (Hypopta mussolinii) kapcsán, a Nemzetközi Zoológiai Nómenklatúra Bizottság elutasította a tudományos nevek megváltoztatását.

A Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexének ajánlásai szerint eddig sem volt szabad rasszista vagy sértő neveket adni az újonnan elkeresztelt fajoknak, vitás esetekben pedig a Nemzetközi Zoológiai Nómenklatúra Bizottság hoz döntést. A bizottság az eddigiekben elutasította a rasszista vagy fasiszta nevek visszamenőleges átírását: amellett érvelnek, hogy a szabályozás legfőbb célja az univerzalitás biztosítása, az új nevekről pedig senki sem garantálhatja, hogy idővel nem lesznek azok is sértőek – például azért, mert arról, akiről elneveztek valamit, kiderül valami — ismerteti a Qubit.