Mario Monti olasz miniszterelnök kormánya jóváhagyta a munkapiaci reformcsomagot a szakszervezeti tiltakozások ellenére. A reformok között szerepel a foglalkoztatottak könnyebb elbocsátási lehetősége, az új munkanélkülisegély-rendszer és az ideiglenes foglalkoztatás korlátozása.

A Pénzügykutató Zrt. 2012-re 0,7 százalékos gazdasági visszaesést vár 5,5 százalékos infláció mellett - hangzott el a konjunktúra kutatóintézet pénteki budapesti tájékoztatóján.

Az előzetes adatok szerint januárban 7621 gyermek született, 0,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 11 297 volt, ami 5,9 százalékos csökkenést jelent a tavalyi januári adathoz képest, nagyságrendjét tekintve pedig évtizedek óta a legalacsonyabb januári érték. Összességében januárban 3676 fővel lettünk kevesebben.

A regionális politikáért felelős európai uniós biztos a támogatási programok ellenőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet csütörtöki prágai tárgyalásai után. Ha nem teszik rendbe a rendszert, akár le is állíthatják az uniós támogatási programot.

A januári, 107 milliárdos többlet után februárban jelentős deficittel zárt az államháztartás. A februári hiány 393,9 milliárd forint volt, így az első két hónapban a deficit a 2012. évre kitűzött hiánycél korrekciók nélkül 49,7 százalékánál jár. A február havi bevételek 7 milliárd forinttal csökkentek az előző év azonos időszakához képest.

A mezőgazdaság 2011-ben 2,7 milliárd euróval többet exportált, mint amennyit importált, így ez az ágazat adta az ország külkereskedelmi aktívumának közel 40 százalékát - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Írország technikai értelemben recesszióba került a negyedik negyedévben, miután két egymást követő negyedévben is csökkent a GDP, az export csökkenését nem tudta ellensúlyozni a belföldi fogyasztás élénkülése. A negyedik negyedben 0,2 százalékkal esett a GDP és 1,1 százalékkal a harmadikban.

Május elsejével negyvenhárom, majd 2013. január elsejével további tíz kórházat venne át a települési önkormányzatoktól az állam - derül ki a kormány honlapján csütörtökön közzétett törvénytervezetből.

Az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul a távközlési szektor magyarországi különadójának ügyében, mert "a tagállam az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat" - jelentették be csütörtökön Brüsszelben.

Az európai uniós költségvetés úgynevezett nettó befizetői közül három ország szeretné elérni, hogy a következő hétéves keretköltségvetésben (2014-2020) már ne kapjon helyet az EU úgynevezett szolidaritási pénzalapja, valamint a globalizáció negatív hatásainak ellensúlyozását segíteni hivatott globalizációs pénzalap - értesült csütörtökön megjelent legfrissebb száma szerint a European Voice című brüsszeli hetilap.

A magyar kormány egy erős, gyors és mély reformpolitikát hajt végre, ezért nem lepődik meg az országot ért európai uniós kritikákon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Münchenben, a Bayerischer Rundfunknak, a bajor közszolgálati rádió és televíziónak adott nyilatkozatában.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ma közli az államháztartás februári részletes pénzforgalmi mérlegét.

A 2010 őszén három évre bevezetett telekomadó miatt kötelezettségszegési eljárás indult korábban Magyarország ellen, nem sikerült igazunkról meggyőzni Brüsszelt. Az Európai Bizottság már kétszer szólította fel Magyarországot, hogy törölje az adónemet, amit mindeddig nem tettünk meg - az ügy ma az Európai Bíróság elé kerülhet.

A brit jegybank már második hónapja nem bővítette a kötvényvásárlási (QE) programját. Ma viszont kiderült, hogy legutóbb két tanácstag már bővítette volna a pénznyomdát. Nagy dilemma előtt állnak: az inflációval kardozzanak, vagy a gazdaságot támogassák?

A görög törvényhozás szerdára virradóra jóváhagyta az újabb hitelmegállapodást az EU-val és az IMF-fel, amely további csaknem 130 milliárd eurós támogatási csomagot biztosít a válság sújtotta országnak

A magyar GDP idén 0,1, jövőre 1,5 százalékkal nő, miközben az átlagos infláció idén 5,4 , 2013-ban 2,6 százalék lesz - áll a Századvég idei első konjunktúra előrejelzésében. A cég szerint a gazdaságot továbbra is kettősség jellemzi: a belső kereslet változatlanul gyenge, míg az export és az ipar GDP-hozzájárulása jelentős.

Kína kiveszi részét a nemzetközi közösség azon erőfeszítéseiből, amelyek az európai válság kezelését segítik - erősítette meg a kínai külügyminiszter-helyettes. Az illetékes azt mondta: Kína újra és újra megismétli, hisz abban, hogy Európa rendelkezik azzal a képességgel és bölcsességgel, ami a válság leküzdéséhez kell.

Londoni elemzők szerint a GDP szint mutatja a gazdaságok valós állapotát, nem a gazdasági növekedés üteme. Ilyen alapon az ország nem is áll olyan rosszul a válság előtti állapothoz képest.

A kiel-i Világgazdaságkutató Intézet szerint Németország a vártnál gyorsabb növekedést fog produkálni idén és jövőre is, mely mögött egy korábban nem tapasztalt jelenség is meghúzódik: a németek elkezdtek fogyasztani. Az előrejelzés szerint az EKB pénznyomdájának köszönhetően a közép-kelet európai országok is a vártnál hamarabb jutnak túl a recesszión illetve a stagnálás időszakán.

Giró-Szász András elmondta, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalások kapcsán a magyar kormány nem gondolkodik "B" forgatókönyvben, szeretnének megállapodni a Nemzetközi Valutalappal egy biztonsági keretszerződésről, amely a piacoknak még nagyobb nyugalmat ad, az országkockázati felár és az állampapírok kamatszintje tovább mérséklődik és a nemzeti valuta árfolyama is moderáltabb lesz.

Az eurózóna kihívásokkal teli évvel néz szembe, ami refinanszírozásra váró nagy összegű állami és magánszektorbeli adósságot, szigorú hitelezési feltételeket, további költségvetési megszorításokat és elbocsátásokat tartogat a tagállamok számára. Mindezek ellenére az Ernst & Young Tavaszi Eurózóna Előrejelzése (EEF) mégis lassú növekedést jósol 2013-ra. Az Európai Központi Banknak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia a kamatlábak csökkentésében és a periférikus országok államkötvényeinek vásárlásában. Az euróövezet előtt álló nehézségek Magyarországra is kihatással vannak, azonban jövőre már hazánk gazdasága is növekedésnek indulhat.

Kína támogatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalását az európai hitelválság elleni küzdelemben, egyben a szervezet reformját is szükségesnek tartja. Kína korábban jelezte, hogy az IMF közvetítésével kíván részt venni az euró megmentésében, a reform emlegetésével pedig maga és más feltörekvő országok szerepének kiterjesztésére utalt.

Úgy tűnik, az EU hosszas erőlködés után, ha nem is oldotta meg, de keretek közé szorította a görög válságot, ami bennünket is jobb helyzetbe hoz: Csaba László szerint már egyáltalán nem létkérdés Magyarország számára, hogy "védőhálót" szerezzen az IMF-től - ezt már a miniszterelnöknek is kifejtette, aki a közgazdász megítélése szerint egyelőre fele-fele arányban hajlik a megállapodásra és annak elutasítására.

A PIMCO befektetési alap igazgatója szerint Görögországhoz hasonlóan a súlyosan eladósodott Portugália is megindulhat a lejtőn, és valószínűleg egy második mentőcsomagra is szükségük lehet.

A görögök nagy többsége azt szeretné, ha Görögország továbbra is az euróövezet tagja maradna - mondta a hétfői Financial Timesnak a görög miniszterelnök. Lukasz Papademosz úgy véli, hogy rövid időn, két éven belül belül fellendülés kezdődik a görög gazdaságban. és bármilyen kormány alakuljon is tavasszal, a reformok folytatódni fognak.

 

A Washingtonban tartózkodó Fellegi Tamás több IMF-tisztségviselővel is tárgyalt ma. A tárca nélküli miniszter szerint az "álláspontok közeledtek", de ahogy arra számítani lehetett, nincs semmi konkrétum arról, mikor kezdhetjük a tárgyalásokat a Valutaalappal.

Jelentősen javították az euróövezet - és ennek nyomán a közép-kelet-európai gazdaságok, köztük Magyarország - idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzésüket londoni pénzügyi elemzők, arra a véleményükre hivatkozva, hogy most már "nagyobb bizalommal" lehet hinni "a legrosszabb euróövezeti forgatókönyv" elkerülésében.

A miniszterelnök március 15-ei ünnepi beszédével számos európai sajtóorgánum foglalkozott ma. A legtöbben azt emeli ki, hogy a magyar kormányfő nekiment az EU-nak, azzal vádolva Brüsszelt, hogy gyarmatként bánik Magyarországgal.

 

A kelet-európai és balkáni gazdaságok strukturálisan gyengék, növekedésük főleg az exporttól függ - a romló európai kilátások miatt azonban a válságból való kilábalásuk elhúzódhat. Lesznek azonban országok, melyek ki tudnak törni majd az "ördögi körből".

A magyar kormányfő levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy sürgesse a Magyarországgal és az IMF/EU közötti „elővigyázatossági pénzügyi megállapodásról szóló tárgyalások” megkezdéséhez szükséges intézkedéseket.

Leminősítés távlati lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Nagy-Britannia lehetséges legjobb, "AAA" hosszú távú államadós-besorolásának kilátását a Fitch Ratings, a magas strukturális államháztartási deficitre hivatkozva.

Londoni elemzők szerint a tavalyinál jóval gyengébb, kihívásokkal teli évük lesz növekedési szempontból a tágabb értelemben vett Közép-Kelet-Európa gazdaságainak, amelyek közül több - köztük Magyarország is - várhatóan recesszióban tölti ezt az évet. Csak a Nokia-elbocsátás több tized százalékos mínuszt hozhat a GDP-be.

A helyi kormányzati adósságok ellenőrizhető és biztonságos szinten vannak Kínában, az adósságállomány növekedését viszont szigorúan központi ellenőrzés alatt kívánják tartani - hangoztatta a parlament ülésszakát záró sajtóértekezletén a kínai miniszterelnök. Kérdés, hogy hisznek-e neki.

 

Románia az IMF-fel kötött elővigyázatossági hitelkeretért cserébe vállalta, hogy a nagy állami cégekben csökkenti részesedését. A Petrom részleges privatizációja azonban nem jött össze tavaly, így most más állami mamutcégeket visznek a tőzsdére.

Az Eurostat adatai alapján januárban havi és éves összehasonlításban is nőtt az euróövezet és az EU ipari termelése. Havi összehasonlításban tavaly október óta első alkalommal emelkedett az euróövezet ipari termelése, míg az EU-ban utoljára tavaly augusztusban volt növekedés. További jó hír, hogy az euróövezeti infláció éves alapon továbbra is 2,7 százalék.

Az uniós támogatással megvalósuló fejlesztések önerejéhez legfeljebb egymilliárd forintos hitel felvételét tervezi Tata önkormányzata. A fejlesztések többek között tartalmazzák az Angolpark rehabilitációját, a helyi Kossuth tér felújítását, valamint kerékpárút építését.

A nemzetgazdasági minisztérium államtitkára szerint 130-140 milliárd forint megtakarítást kell elérni az ez évi költségvetésben, hogy a kormány bizonyítsa elkötelezettségét a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentésében. A pénzt a Széll Kálmán-terv felpörgetésével tervezik előteremteni: a tömegközlekedés és a gyógyszerkassza lehet a fő forrás.

Januárban 0,5 százalékkal mérséklődött az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A termelés kismértékű csökkenéséhez elsősorban a járműgyártás kibocsátásának visszaesése, valamint a tavalyinál enyhébb január miatti kisebb fűtésigény járult hozzá. A járműgyártás termelése 2008 októbere óta először nem haladta meg az előző év azonos hónapjának szintjét.

Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint a kohéziós pénzekkel kapcsolatos döntéshozatalban nem sikerült eloszlatni azt a kételyt, hogy Brüsszel kettős mércét használ, más megítélés alá helyezi az euróövezeti és az övezeten kívüli tagállamokat.

Visszaemelte Görögországot a korlátozott nem törlesztői kategóriából, és mélyen spekulatív, de mégsem csődhelyzeti új szuverén besorolást állapított meg a görög adósságra kedden a Fitch Ratings. A magánbefektetők részvételével (és masszív veszteségével) végrehajtott adósságcsere-program jelentősen javította Görögország adósságszolgálati profilját.

A világban az Egyesült Államoktól kezdve Európán keresztül Japánig mindenhol jelentős monetáris élénkítés zajlik. Az egyetlen kivétel Kína, ahol a várakozásokkal ellentétben nem indult még el a bankóprés, a pénzkínálat növekedési üteme a historikusan alacsonynak számító 13 százalékos szinten tanyázik – vélekedik elemzésében Boér Levente, az OTP Alapkezelő portfolió-menedzsere.

Az uniós pénzügyminisztereket nem hatotta meg néhány tagállam különvéleménye: a Magyarországot jövőre megillető kohéziós pénzek egy részét felfüggesztik - de júniusig még javíthatunk. Büntetést és haladékot is kaptunk - egyszeri tételekkel már nem lehet operálni, végre kell hajtani, amit az Ecofin-csoport elvár: újabb megszorítások jöhetnek.

Főleg Németország és Ausztria fenntartásai miatt az EU esetleg elhalasztja a magyar kohéziós alap egy részének befagyasztását. Az előre tervezettnél jóval hosszabb vitát folytattak az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei hétfőn a Magyarország ellen túlzott államháztartási hiány miatt folyó eljárás keretében.

Az EKB elnöke szerint az euróövezet külső versenyképessége jó képet fest, de az egyes tagországoknál mutatkozó lényeges különbségek aggodalomra adnak okot. Mario Draghi úgy véli, hogy a kiugróan nagy fizetési mérleg deficitek oka megragadható az egységnyi munkaköltségek alakulásában, ezek az euró bevezetése óta kétszer olyan gyorsan nőttek a külső hiánnyal küzdő országokban, mint azokban, amelyek aktívumot mutatnak fel.

A vártnál jóval magasabb, 5,9 százalékos éves összevetésű februári magyarországi infláció után sem valószínű újabb kamatemelés a Magyar Nemzeti Bank részéről, ha a forint nem gyengül komoly mértékben a jelenlegi árfolyamszintekről, és ha a kormány haladást ér el az IMF/EU-finanszírozási programról szóló tárgyalásokon - jósolták a keddi inflációs adatismertetés után londoni felzárkózó piaci elemzők.