6p
Az Egyesült Államok és az euróövezeti tagországok dollár tízmilliárdokat költöttek válságkezelésre. Hiába. Az állami húsos fazékkal együtt a korrupció is nőtt.

A válság kezdete - az Egyesült Államokban 2007, másutt 2008 ősze - óta az úgynevezett legfejlettebb világ, szorosan véve az amerikai és az euróövezeti gazdasági és pénzügyi kormányzat összesen körülbelül 16,7 ezer milliárd dollárt kAz öltött válságkezelésre. Ez a tavalyi teljes hazai össztermékük 56 százaléka, hivatalos adataikból számolva.


Ez az az összeg, amennyivel az elmúlt hét év alatt a kormányok adóssága és a központi bankok követelésállománya nőtt. Ha bizonyára nem is az egész, de a növekmény zöme biztosan a válság következménye.

A Fed mérlegfőösszegében 2007. augusztus és idén január között az értékpapír-követelés - lényegében a tőkepiacra áramoltatott mennyiségi enyhítő pénz - növekménye több mint 3 ezer milliárd dollár volt. Közben az amerikai szövetségi kormányzat piaci adóssága 7,3 ezer milliárd dollárral nőtt.

Az EKB mérlegfőösszege 2007. augusztustól a 2012 végi csúcsig 1,82 milliárd euróval nőtt, és a Fed gyakorlatától eltérő rendszeres sterilizálás - piaci tőkebevonás - után még most is ezer milliárd euróval több, mint hét éve. Közben az euróövezeti országok kormányzati adóssága 2,9 ezer milliárd euróval növekedett.

A gazdaság azonban alig mozdul tengeren innen és túl még most is, miután az elmúlt években többnyire szakadékok és árkok között bukdácsolt a fejlett világ.

A központi bankok azzal növelték a likviditást, hogy állami és más kötvényeket vásároltak-vásárolnak elsősorban a szabadpiacon. Így a hitelezők a központi bank pénzéből lejárat előtt hozzájutnak követelésükhöz, és ezzel a többlettel szabadon rendelkeznek. Ha a reálgazdaságba - termelő beruházásokba - fektették volna a friss pénzt, az olyan inflációt okozott volna, amilyet nem látott a világ, amióta a spanyolok Európába hozták Amerika aranyát az újkor hajnalán. De inflációnak semmi jele: a reálgazdaságban ugyanis, lakossági kereslet híján, nem kínálkozott megtérülés.

A nemzetközi számítások megegyeznek abban, hogy ezért aztán a központi bankok által kiadott többletlikviditásnak körülbelül a 80 százaléka visszavándorolt a tőkepiacra, és ott okozott inflációt. Tavaly, év végére a New York-i értéktőzsdék mutatói újabb és újabb történelmi rekordokat döntöttek. Európában a legjobban teljesítő frankfurti tőzsdemutató, a DAX-30, szintén sorozatos rekorddöntések után, mostanában majdnem kétszer erősebb, mint 2008 végén. Ezen a piacon tehát kis híján 100 százalékos "inflációt" okozott a többlettőke, miközben a részvényeket kiadó cégek teljesítménye talán negyedennyit sem indokolt volna. Ez azonban nem érték, csak virtuális érték.

Ugyanettől - a gazdaságban közvetlen megtérülést nem találó tőke beáramlásától - makacsul drágák az ipari nyersanyagok és az energiahordozók az árutőzsdéken: ez közvetlenül is árt a gazdaságnak.

A kormányzati adósságnövekedésből származó pénz jelentős része pedig eltűnt a korrupció csatornáiban. A Világbank becslése szerint a világon megvesztegetésre költött magántőke évente ezer milliárd dollár körül lehet. Ebből az Egyesült Államokra és az euróövezetre - a GDP arányában számolva, és kiigazítva azzal, hogy a lefejlettebb országokban a korrupció mérete - szintén a Világbank felmérése szerint - a világátlagnak körülbelül az egyötöde - közel 90 milliárd dollár juthat. Ez a "pótadó" önmagában is fékezi a növekedést, de ez csak az érem egyik oldala.

Átlagosan 10 százalékos "lelépéssel" számolva ugyanis a megvesztegetés, korrupció útján szerzett állami megrendelések, megbízások, eltérített állami szolgáltatások értéke évente közel 900 milliárd dollár lehet a fejlett országokban. Hat év alatt - mióta már mindenütt költöttek válságkezelésre - tehát a korrupció több mint 5 ezer milliárd dollárral fogta vissza a válságkezelés hatását, illetve gazdagította a kiváltságos keveseket éppúgy, mint a központi banki pénzpumpa. Ez a válságkezelésre költött pénznek közel az egyharmada, még akkor is, ha a korrupció természetesen nem csak ezt a pénznövekményt érinti-érintette.

Ez persze csak átlagszám, de az biztosnak látszik, hogy minél több volt a válságkezelés, annál nagyobb lett a korrupció. A Világbank táblázatának százas skáláján a nulla a teljes korrumpáltságot, a 100 pedig az ideális teljes korrupciómentességet jelzi. A felmérés kezdetének évétől, 1996-tól 2008-ig az Egyesült Államokban a "korrupciókontroll" osztályzata stabilan 90-92 pont volt, de 2009-ben 86 pontra zuhant és 2012-ig is csak 89 pontra sikerült visszatornászni. Németországban az 1996-os 95 pontról már 2007-ben 92-re esett a mutató, és azóta sem érte el a válság előttit. A váratlanul jól teljesítő Franciaországban a mutató, 90 ponton, most jobb, mint az 1990-es években volt, de rosszabb a 2008-as 92 pontnál. Olaszországban 1996-től 2006-ig 67 pontról 71 pontra emelkedett, majd 2010-re 58 pontra esett az osztályzat, és nagyjából ott is maradt. Ausztriában a mutató az 1996-os 94 pontról 2007-ig 96 pontra javult, de 2012-ben már csak 89 pont volt. (Magyarország osztályzata a Világbank táblázatában 1996-ban 74 pont, 2004-ben 76 pont, 2008-ban 68 pont, 2012-ben 65 pont volt).

Feltűnő, hogy a töréspont - a korrupció meglódulásának ideje - mindenütt 2007-2009 köze, amikor a válság és a válságkezelés kezdődött, vagyis nagyobb lett az állami húsosfazék.

Az amúgy is jómódú keveseket segítő, a többséget károsító "válságkezelés" tükörképe az EU statisztikai hivatalának adatsora arról, hogy a társadalmi egyenlőtlenség GINI mérőszáma az euróövezetben a 2006-os 29,2 pontról 2012-ig 30,4 pontra romlott. (Magyarországon 2003-tól 2010-ig enyhült a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség: a GINI mérőszám 27 pontról 24,1 pontig csökkent, majd 2012-ben ismét 26,9-nél tartott.)

A rengeteg pénzből valami jót is lehetett volna csinálni, de nem sikerült - állapítható meg.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Tapasztalt segítőt kaphat maga mellé Kapitány István
Privátbankár.hu | 2026. május 15. 15:50
Az MVM korábbi vezérigazgató-helyettese, Tótth András lehet az energetikai államtitkár a Portfolio szerint. Korábban az EON-nál is szerzett tapasztalatot, most pedig Paks II. ügyével is foglalkoznia kell, ha valóban ő lesz a pozícióban.
Makro / Külgazdaság Beindult a tőzsdén a Mol, már a 4000 forintot közelíti az árfolyam
Privátbankár.hu | 2026. május 15. 14:43
Több mint 2,5 százalékos erősödés után 3968 forinton áll péntek délután a Mol árfolyama. A vezető részvényeknél azonban vegyes a kép: a Richter több mint 1,5 százalékot gyengült. 
Makro / Külgazdaság Jelentős a külföldi „hot money” jelenléte a forintpiacon
Privátbankár.hu | 2026. május 15. 14:13
Barlai Róbert támogatja az euró bevezetését Magyarországon, de az edigi árfolyammozgás okait szerinte nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az új kormány részéről hiányolja a megtakarítási intézkedéseket, és arról beszélt: az uniós források hazahozatala önmagában nem megoldás.
Makro / Külgazdaság A reptér állami visszavásárlását is megvizsgálja majd a Tisza-kormány?
Privátbankár.hu | 2026. május 15. 11:15
Orbán Viktor az állami vagyon megmentésének egyik zálogának nevezte, ám szakértők és a vele nem egy táborba tartozó politikusok ezt másként látják.
Makro / Külgazdaság Újra levelet írt a Mol – szerintük lesz elég üzemanyag
Privátbankár.hu | 2026. május 15. 09:58
Mint korábban laptársunk, az Mfor.hu megírta, május 11-én még arról ment ki értesítés, hogy hamarosan korlátozásokra lehet számítani, pár napon belül elfogyhat a stratégiai készletből származó üzemanyag. Ehhez képest a Telex cikke szerint az ópusztaszeri kormányülés után, de Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter újabb készletintézkedése előtt arról értesítette a Mol a partnereit, hogy „újra elérhetővé vált stratégiai tartalékból származó, ”(MSZKSZ)„ jelöléssel megkülönböztetett normál dízel és normál benzin termékek vételezési lehetősége.”
Makro / Külgazdaság 12 közgazdász a védett üzemanyagár ellen
Privátbankár.hu | 2026. május 15. 09:08
Bár az esti órákban Kapitány István energetikai és gazdasági miniszter újabb 575 millió liter üzemanyagot szabadított fel a biztonsági kőolajtermék-készletből, közgazdászok szerint ez hosszabb távon súlyosabb problémát idézhet elő, ha folytatódik. Tartanak attól, hogy megismétlődik a 2022-es időszak, amikor üzemanyaghiány lépett fel. Arra kérik a minisztert, hogy szüntesse meg a védett árak intézményét. 
Makro / Külgazdaság Újra „jóárasított” üzemanyag érkezik a magyar kutakhoz
Privátbankár.hu | 2026. május 15. 07:11
Megvan Kapitány István első komoly döntése. Az energetikai és gazdasági miniszter este megjelent rendelete alapján, a kormány 575 millió liter üzemanyagot szabadít fel a biztonsági kőolajtermék-készletből. Így marad „jóárasított” a hazai üzemanyag. 
Makro / Külgazdaság Magyar Péter bejelentette: megtörtént a minisztériumi átadás-átvétel, indulnak a vizsgálatok
Privátbankár.hu | 2026. május 14. 17:19
Megtörtént a minisztériumi átadás-átvétel, teljes körű vizsgálat indul minden területen – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Makro / Külgazdaság Kármán András speciális jogköröket kapott a nehéz költségvetési helyzet miatt
Privátbankár.hu | 2026. május 14. 16:52
Megszületett az erről szóló határozat.
Makro / Külgazdaság Kapcsoljuk Szalay-Berzeviczy Attilát – a Klasszis Klub stúdiójában
Privátbankár.hu | 2026. május 14. 15:12
A Budapesti Értéktőzsde volt elnökével való beszélgetést fél 4-től a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG