Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Tizenegy év alatt kilencszer fordult elő, hogy több adóbevételt tervezett a szaktárca a legfontosabb adónemekből, mint amennyi bevételhez hozzájutott a költségvetés – sokszor emiatt (is) volt szükség évközi megszorításokra. A felültervezés átlagosan 200 milliárd forint, a legkisebb tervezési hibával Veres és Matolcsy idején készült a költségvetés.

A kormányzati gazdaságpolitika egyik legfontosabb dokumentuma a költségvetés, így annak pontos megtervezése méltán tekinthető az illetékes minisztérium kiemelt feladatának. Ha nincs elegendő tartalék, akkor a túlságosan optimista tervezés nem várt egyenlegromlást (és adósságnövekedést), vagy évközi kiigazítást von maga után. Ha ez utóbbit évközi adóemelés formájában hajtja végre a kormány, az a kiszámíthatóságon keresztül rontja az üzleti környezetet, ha az állami kiadásokból próbál lefaragni az pedig az érintett költségvetési szervek működőképességét veszélyezteti. Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha a tervezettnél sokkal kedvezőbb az egyenleg, hiszen akkor feleslegesen adóztatta meg az állam a cégeket és az állampolgárokat. Mindezek fényében nagyon nem mindegy, mennyire sikerül pontosan megtervezni a költségvetés főbb számait.

Inkább több, mint kevesebb

Éppen ezért megvizsgáltuk, hogy az elmúlt 11 évben a különböző minisztereknek, illetve az alájuk tartozó apparátusoknak miként sikerült ez a munka. Az összehasonlíthatóság kedvéért kiválasztottuk azt a négy nagy adónemet (szja, áfa, társasági adók, tb-járulékok), amely az összes adóbevétel közel 70 százalékát biztosítja. Annak érdekében, hogy magát a tervezés hatékonyságát tudjuk számszerűsíteni, a törvényben elfogadott előirányzatokat oly módon vetettük össze a tényleges bevétellel, hogy ez utóbbit korrigáltuk az év közben végrehajtott adóváltoztatások becsült hatásával. (A módszertan részletesebben a második oldalon olvasható.)

A tényleges és a tervezett adóbevétel közötti különbség százalékban
Forrás: Privátbankár.hu-gyűjtés

A legfontosabb tanulság, hogy számszerűen kimutatható a hajlam a felültervezésre: tizenegyből kilenc évben túlságosan optimistának bizonyult a szaktárca. Az évente mind a négy adónemhez kapcsolódó, összesen 44 előrejelzésből 34 bizonyult utólag túlságosan kedvezőnek. Ha a tervezési hibákat előjeltől függetlenül vizsgáljuk, akkor az elmúlt 11 évben átlagosan 4 százalék volt a tévedés, ami a mai árakon 320 milliárd forintot jelent a négy vizsgált adónem esetében. Kedvezőbb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy az ellentétes irányú tévedések kioltották egymást, az így kapott átlag ugyanis a négy nagy adónemből származó bevétel 2,5 százaléka, ami nagyjából 200 milliárd forintnak felel meg, és a GDP-arányosan 0,6 százalék.

Bár még ez a szám is meglehetősen magas (különösen a tartalékokhoz képest), azért ne gondoljuk, hogy speciális magyar betegségről van szó. Egy 2012-es tudományos publikáció  szerint 24 vizsgált országban átlagosan a GDP 0,3 százalékával jobb volt az előrejelzés, mint a tényleges egyenleg, míg az eurózónán belül az eltérés 0,5 százalék volt.

Nem vak az...

A magyar adatok vizsgálata lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk a különböző miniszterek alatt zajló költségvetési tervezések pontosságát, figyelmen kívül hagyva a tervezési hibák előjelét. Az alábbi ábrán Veres János azért szerepel kétszer, mert egyik esetben figyelembe vettük, hogy az ő miniszterségének idejére esett a válság által erősen sújtott 2009-es költségvetés megtervezése, ami nem nevezhető átlagos kihívásnak a pénzügyminiszteri apparátusok számára, ezért kihagytuk ezt az évet.

E nélkül a korrekció nélkül a második, ezzel együtt viszont az első helyen szerepel, épphogy megelőzve Matolcsy Györgyöt. Utóbbi viszonylagos sikerét némileg árnyalja, hogy a vizsgálatban nem szereplő új vállalati adók (kiva, kata) esetében a felültervezés aránya meghaladja a 80 százalékot, másrészt ezeket éppen azért hagytuk ki, mert nem összehasonlítható egy már érvényben lévő és egy új adó várható bevételének megtervezése.

Átlagos tervezési hibák az egyes pénzügyminiszterek ideje alatt
Forrás: Privatbankar.hu-számítás. Megjegyzés: adóbevételekkel súlyozott

A harmadik helyezett Oszkó Péter minisztersége alatt a tárca a társasági adó tervezésében bizonyult túlságosan optimistának, míg Draskovics Tibornak az áfa, László Csabának pedig inkább az szja okozott gondokat - persze minél hosszabb időszakot vizsgálunk, annál inkább igaz, hogy mind informatikai, mind közgazdaságtani oldalról egyre pontosabb modellek állnak (elvben) a döntéshozó rendelkezésére.

Miközben a különböző miniszterek alatt működő apparátusok pontossága között nincs nagyságrendi különbség, addig ez nem mondható el az egyes adónemekről. A társasági adóval kapcsolatos átlagos hiba (10 százalék) több mint kétszerese a többinek, ami az adófizetés nehezen előre jelezhető módjával magyarázható: az év első felében a két évvel korábbi, a második felében az egy évvel korábbi eredményük után fizetnek adóelőleget a cégek. Az pedig a költségvetés szerencséje, illetve az adózással kapcsolatos trendeknek köszönhető, hogy a nyereségadó súlya messze elmarad a többi vizsgált adótól (az összes járuléknak például kevesebb, mint a tizede), így a felültervezés következményei nem annyira jelentősek. A másik három adónem közül a járulékok esetében a legkisebb az átlagos tévedés (2 százalék), míg az szja és az áfa esetében egyaránt 4 százalék.

Mindez arra utal, hogy bár az egyes adónemek esetében az átlagos tévedés nem jelentős, inkább az jelenti a gondot, hogy tendenciózuson túl optimista az előrejelzés, így a különbségek összeadódnak, ahelyett, hogy kioltanák egymást.

---- Hogyan számoltunk? Módszertan ----

Egy kis módszertan

A tervezés pontosságának méréséhez a költségvetési törvényben szereplő pénzforgalmi adatokat hasonlítottuk össze a tényleges pénzforgalmi adatokkal. Mivel az év közben végrehajtott adóváltoztatások hatásiról hivatalos kormányzati tájékoztató a legritkább esetben volt elérhető, ezért a költségvetési hatások számszerűsítésekor egyrészt csak a jelentősebbekre koncentráltunk, másrészt az ÁSZ vizsgálataira, illetve a különböző kutatóintézetek (MNB, ECOSTAT) becsléseire támaszkodtunk. A 2013-as évben az új adók felültervezésének hatását is kiszűrtük, emellett a korrekció részét képezték a nem várt uniós döntésekhez kapcsolódó intézkedések is.

Az alábbi tételekkel korrigáltuk a számításokat:

  • 2006: Áfakulcs megemelése, szigorítás személyi jövedelemadóban, a társasági adóban, járulékkulcsok megemelése. Forrás: MNB
  • 2009: Áfakulcs megemelése, járulékkulcsok csökkentése, szja-sávhatár megemelése, EB-döntés az áfatartalom levonásának utólagos érvényesítéséről. Forrás: ÁSZ; ECOSTAT
  • 2010: Társasági adó csökkentése, magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányítása. Forrás: ÁSZ, NGM
  • 2011: EU-s bírság nyomán áfa visszafizetés. Forrás: NGM
  • 2012: Áfa kiutalási rend megváltoztatása Forrás: ÁSZ
  • 2013: A tervekhez képes sokkal kevesebben választották az új vállalati adókat (kiva, kata), ami az összes vizsgált adót befolyásolta. Forrás: saját számítás az NGM adatai alapján

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Újabb front nyílt az amerikai-kínai küzdelemben
Káncz Csaba | 2021. március 8. 19:01
Biden elnöki rendelete szerint 100 napon belül kell felülvizsgálni az USA stratégiai szállítási láncait és legfontosabb készleteit, beleértve a ritkaföldfémeket. Ahogyan egy évszázada a kőolaj megváltoztatta országok sorsát, úgy most a 17 ritkaföldfém, a lítium és a kobalt játszhat hasonló szerepet. Káncz Csaba jegyzete 
Makro / Külgazdaság Veszélyes kombó: gyorsuló infláció, gyengülő forint
Privátbankár.hu | 2021. március 8. 17:37
Kedden kiderül, mekkora volt az infláció februárban. Arra lehet számítani, hogy az előző hónapok stagnálása után a KSH akár fél százalékponttal magasabb, azaz 3,2 százalékos második havi pénzromlásról számol be. Közben a forint egyre csak gyengül, az euróval szemben vészesen megközelítette a tavaly áprilisban felállított történelmi, 370-es mélypontját. Az okokat és a kilátásokat boncolgatta kollégánk a Trend FM ma reggeli műsorában.
Makro / Külgazdaság Elektronikusan várják az egészségügyben dolgozók kérvényeit
Kormos Olga | 2021. március 8. 14:38
Többezer egészségügyi szakdolgozó nem írta alá az új jogviszonyt tartalmazó munkaszerződését, ám akik aláírták, azok most már kérvényezhetik munkáltatójuknál, hogy vállalhassanak másod- vagy harmadállást. Tehát a kezdeti teljes tiltás után ez a lehetőség mégis nyitva maradt, igaz, szűkösebb keretek és szigorú szűrőrendszer közé szorítva.
Makro / Külgazdaság Segítség érkezhet az egyre túlterheltebb állami egészségügybe
Privátbankár.hu | 2021. március 8. 12:59
A meghatározó magánegészségügyi szolgáltatókat egyesítő PRIMUS Egyesület már ma tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal annak érdekében, hogy március közepétől bekapcsolódhassanak az állami járványkezelésbe önköltséges alapon, profit nélkül. Szükség is van erre, hiszen a Covid-osztályok túlterheltek, s még a rezidenseket is átvezényelhetővé tették. 
Makro / Külgazdaság 539,7 milliárd forintos mínuszban az államháztartás
Privátbankár.hu | 2021. március 8. 11:40
Ez az első két hónap mérlege. Ha csak a februári deficitet nézzük, az 738,5 milliárd forintos - második havi hiány még nem volt ilyen nagy, amióta elérhető a vonatkozó adat.
Makro / Külgazdaság Hat és fél éve nem látott szintre emelkedik a benzin ára
Privátbankár.hu | 2021. március 8. 11:13
Szerdától a 95-ös oktánszámú üzemanyag és a gázolaj literenkénti bruttó átlagára is 6-6 forinttal megy feljebb. Utoljára hat és fél évvel ezelőtt, 2014 augusztusában kellett az autósoknak ennyire mélyen a zsebükbe nyúlniuk.
Makro / Külgazdaság Menekült nincs, az Orbán-kormány mégis rengeteg pénzt költ a menekültválságra
Privátbankár.hu | 2021. március 8. 08:01
Öt év alatt több mint 600 milliárd forint ment el a menekültválságra és terrorellenes intézkedésekre, miközben ez már évről évre egyre kisebb problémát okoz.
Makro / Külgazdaság Ritka vírusmutációt azonosítottak Olaszországban
MTI | 2021. március 8. 07:45
Ismét szigorítják a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat Olaszország több tartományában hétfőtől, miközben emelkedik a kórházban kezelt betegek száma, a halottaké pedig megközelítette a 100 ezret.
Makro / Külgazdaság Hamarabb drágulhat a cigaretta
MTI | 2021. március 8. 06:43
Várhatóan rövidesen emelkedni fog a dohánycikkek ára Magyarországon. Jelzésértékű, hogy a kétlépcsős jövedékiadó-emelés első, januári szakaszához közeledve a trafikok már decemberben elkezdtek árat emelni, ezért az iparági várakozások szerint a közelgő április 1-jei adóváltozás hatása is lassan érezhető lesz - írja hétfői számában a Világgazdaság.
Makro / Külgazdaság Jönnek a szuperkórházak Magyarországon? - interjú egy vezető építész tervezővel
Mester Nándor | 2021. március 7. 18:53
Igazi élő fák, robotok és nem fáradt, kedves és felkészült orvosok és ápolók. Éttermek, üzletek, fitnesz és hotelminőség. Európában van, ahol már nem álom ez, mert működik. És nem feltétlenül csak a magán egészségügyben. Magyarország is efelé halad, bár nem ilyen tempóban. Az egészségplázákat tervező irodák tudják ezt a legjobban. Az egyik építésziroda szakértője most elmondta, mire figyelnek az ilyen központok megalkotásánál. Nem győztünk csodálkozni.
Friss
hírlevél