170 millió forintért kelt el a Lámpagyújtó

Kétszázötven tételből 124 végzett millió forint feletti leütési árral a Kieselbach Galéria péntek esti árverésén. Köztük a legizgalmasabb, a százmillió forintos árról indított és százhetven millióig szárnyaló mű, Bortnyik Sándor Lámpagyújtója volt, amely az utóbbi évtized legmagasabb kikiáltási árú festménye a magyar műtárgypiacon.

A nyolc évtizedes rejtőzködés után előkerült, monumentális méretű, kivételes kvalitású Lámpagyújtó az 1921-es év remeke. Akkor született, amikor az emigrációba kényszerült Bortnyik avantgárd festményeivel a világ élvonalába tartozott.

Az előbb svájci, majd osztrák magángyűjteményben lappangó Lámpagyújtót mindeddig csak katalógusokból, korabeli és későbbi leírásokból, Dénes Zsófia cikkéből ismerte a szakma. Kiállítva mindössze egyszer volt, 1922-ben Berlinben, a Sturm Galériában. S egy korabeli rézkarc után Bortnyik által 40 évvel később készített másolata sejtette nagyszerűségét. Ez az eredeti, ragyogó koloritú, kiérlelt, temperával, papírra festett mű alkotói pályája csúcsán mutatja be Bortnyik művészi tehetségét. Méltán adott érte a licitverseny győztese, egy telefonos vásárló 170 millió forintot.

Szinyei Merse Pál életművének azért fontos darabja a Táj patakkal, mert azt a határt jelzi, amelyen a mester hosszas visszavonulás után újra ecsetet vett a kezébe, amikor 1883-ban a szabadban, természet után kezdett festeni. Kikiáltási árát éppen 10 millióval meghaladva, 38 millió forinton ütötték le.

Batthyány Gyula nagyméretű szecessziós Kerti mulatságáért 18 ezer forintról 28 millió forintig tartott a verseny. Míg kedvelt lovas témájának egyikét, a Hölgylovast, 18 millió forintig licitálták.  

Csók István egyik legismertebb, legnépszerűbb képe a Műteremsarok (Festő és modellje), amelynek több változatát is megfestette. A most elárverezett variáció tömörebb, összefogottabb, kiérleltebb, mint az 1905-ös, első festmény. 15 millió forintról indult, és 24 millió forintnál végzett.

Négy Aba Novák Vilmos-festmény közül egy ragyogó koloritú olasz táj és egy harsány vásári jelenet egyaránt 22 -22 millió forintot ért meg. Igali tájképe 15, egy New York-i akvarellje pedig 2,2 millió forintért lett új tulajdonosáé.

1930-ban Patkó Károly Aba Novákkal együtt járt itáliai tanulmányúton. Mindkettőjüket magával ragadta a táj sokszínűsége, szépsége, amit pasztell technikával adtak vissza. Patkó Károly egyik legszebb e korszakból való műve a Napsütötte itáliai táj 26 millió forintért került egy gyűjtőhöz. 

A magyar festészet egyik legszebb páros portréja Ámos Imre Messzevágyók (Kettős arckép) című vászna. Jól járt, aki 22 millió forintért megszerezte ezt a lírai hangulatú képet.

Ámos feleségétől, Anna Margittól 10 millió forintért kelt el egy finom, temperával papírra festett női arckép. Ez rekord ár az Anna Margit eladásokban. 

A tízmillió forint feletti kategóriában két Gulácsy Lajos, több Mednyánszky László, Iványi Grünwald Béla, Ligeti Antal, Perlrott Csaba Vilmos-festmény végzett

Sokszoros licitemelkedést ért el több alacsonyról indított alkotás, Jándi Dávid, (320 ezerről 2 millió forintra), Holesch Dénes (250 ezerről 1,5 millió forintra) Pittner Olivér (160 ezerről 900 ezer forintra).

Négy fotót is beillesztett a galéria az árverési kínálatba. Két Rónai Dénes művészportré 320, illetve 340 ezer forintért, míg Friedmann Endre két fotója 360, illetve 600 ezer forintért kelt el.

Kincset érő ötlet: hova menekülhet a pénz?
Ez nem az Ön Picassója véletlenül? 
Sosem látott milliók az aukciókon

MTI