| Ételosztás. MTI Fotó: Mohai Balázs |
Mennyiből élünk?
A háztartások életszínvonalát vizsgáló, most megjelent KSH-kiadvány szerint tavaly egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 504 ezer forintot volt, 4,4 százalékkal több, mint 2015-ben. A fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedett, e mellett a reáljövedelem 3,8 százalékkal nőtt.
A KSH szerint tovább folytatódott a jövedelmek szerkezetének javulása, a munkajövedelmek részaránya az előző évihez képest 69-ről 70,1 százalékra nőtt, míg a társadalmi jövedelmeké (ide tartozik a nyugdíjellátás, a munkanélküli ellátás, a gyermekekkel kapcsolatos ellátások, vagy akár az egyéb jövedelem) némileg, 29 százalékról 28,3 százalékra csökkent.
2016-ban az egy főre jutó bruttó munkajövedelem az előző évihez képest 6 százalékkal, 1 millió 54 ezer forintra nőtt, az egy főre jutó éves társadalmi jövedelmek pedig átlagosan 426 ezer forintot tettek ki, 1,9 százalékkal többet, mint 2015-ben.
2,5 millió szegény
A KSH szerint folytatódott "a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség számának és arányának csökkenése". 2016-ban 76 ezerrel kevesebb szegény volt Magyaroszágon, de még így is 2 millió 465 ezer embert – a teljes lakosság 25,6 százalékát – érintett a szegénység legalább egy dimenziója. A legnehezebb helyzetben lévők száma 114 ezer fő volt, arányuk 1,2 százalékot tett ki.
78 ezer forint a szegénységi küszöb
A teljes népesség 13 százaléka, 1 millió 293 ezer ember élt a szegénységi küszöb alatti jövedelemből, 105 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben.
A szegénységi küszöb 2016-ban egy főre vetítve 77 680 forint volt, 5 százalékkal magasabb egy évvel korábbinál. A korcsoportokat tekintve a legnagyobb javulás a 18 év alatti korosztály helyzetében volt, körükben a jövedelmi szegények aránya 5 százalékponttal csökkent. A gyermekes háztartások körében 3,5 százalékponttal mérséklődött a szegénységi küszöb alatt élők aránya. 2016-ban folytatódott a depriváltak arányának csökkenése.
|
Ki a deprivált? Anyagilag deprivált az a háztartás, amelyben az alább felsorolt kilenc probléma közül legalább három előfordul, súlyosan deprivált pedig az, akire legalább négy vagy annál több állítás igaz. 1. hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék; 2. váratlan kiadások fedezetének hiánya 3. anyagi okból nincs telefonja; 4. anyagi okból nincs színes tévéje; 5. anyagi okból nincs mosógépe; 6. anyagi okból nincs autója; 7. évi egyhetes üdülés hiánya; 8. kétnaponta húsételfogyasztás hiánya; 9. a lakás megfelelő fűtésének hiánya. |
2016-ban a teljes népesség 14,5 százaléka (1 millió 400 ezer fő) volt súlyosan deprivált, ez 1,7 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A legnagyobb javulás a váratlan kiadások fedezésére vonatkozóan történt: míg 2015-ben a háztartások 50,7 százaléka nem tudott finanszírozni egy váratlan kiadást, addig 2016-ban a háztartások már csak kevesebb mint egyharmada (31,4%) küzdött ezzel a problémával.
Mire mely el a fizetés?
2016-ban a háztartások 1 millió 22 ezer forintos egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 4,4, míg az árak 0,4 százalékos növekedésének a hatását is figyelembe véve 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 246,5 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 215,7 ezer, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 117,5 ezer forintot fordítottak.
A megélhetéssel kapcsolatos költségek – az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és a közlekedésre fordított kiadások – összes fogyasztási kiadásból mért aránya tovább csökkent, 2016-ban a kiadások 56,7 százalékát tették ki.
A legmarkánsabban a jövedelmi helyzettel függ össze a fogyasztás: minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál többet költ. 2016-ban a legfelső jövedelmi ötödben élők 3,6-szer annyit adtak ki egyéni fogyasztásukra, mint a legalsó ötödbe tartozók. A legszegényebbek kiadásai az országos átlag kevesebb mint felét, a legfelső ötödben élőké annak 1,7-szeresét tették ki.
Gáz helyett fával fűtünk
Az elektromos energia és a vezetékes gáz részaránya is csökkent a háztartásienergia-kiadásokban, ugyanakkor a szilárd tüzelőanyag részaránya közel 20 százalékra nőtt, amivel ez a harmadik leggyakoribb tételnek számít az energiakiadásokban.
Hogyan érezzük magunkat?
Miként élik meg mindennapjaikat és hogyan érzik magukat az emberek? A felmérés szerint az élettel való elégedettség átlagértéke – egy 0-tól 10-ig terjedő skálán – a 16 éves és annál idősebb lakosságra 6,09 pont volt, gyakorlatilag megegyezik a korábbi évek adataival. Az élettel való elégedettség az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, az átlagérték a 16–24 évesek körében a legmagasabb (6,75), és a 75 évesek és annál idősebbek körében a legalacsonyabb (5,29).
Az KSH szerint az iskolai végzettség meghatározóan befolyásolja az egyén szubjektív jóllétét, élettel való elégedettségét, az emberekbe vetett bizalmát. Minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál nagyobb bizalommal fordul az embertársai felé. A korábbi évektől eltérően az emberekbe vetett bizalom tekintetében is kirajzolódik egy életkori lejtő: a 16–24 évesek átlagosan 5,44 pontra értékelték bizalmukat, ezzel szemben a 75 évesek és annál idősebbek csupán 4,78-ra. A közterületen való biztonságérzet az elmúlt években folyamatosan javult hazánkban. A községben élők 82,6, a budapestiek 79,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyedül, sötétedés után is biztonságban érzi magát lakókörnyezetében – közölte a KSH.
