Thaiföldön a legutóbbi tiltakozáshullám nyár közepén indult főleg diákok részvételével, de mostanra az összes társadalmi csoport képviselteti magát a tüntetéseken. Október 15. óta rendkívüli állapot van érvényben Thaiföldön – azóta négy főnél több nem gyülekezhet, és a sajtó nem közölhet „félelmet vagy káoszt” előidéző, illetve a „békét és rendet veszélyeztető” anyagokat. A tüntetők szerint a 2019-es választáson csalással győzött a kormány, amelynek élén jelenleg a 2014-ben katonai puccsal hatalomra került miniszterelnök, Prajuth Csan-ocsa tábornok áll.
A királyi hárem
A tüntetők tabunak számító követelést is megfogalmaznak, mégpedig, hogy hogy korlátozzák az ázsiai monarchia vezetőjének, Maha Vadzsiralongkorn (X. Ráma) királynak a hatalmát. A demonstrálók nem akarják megdönteni a monarchiát, de a jövőt alkotmányos monarchia formájában képzelik el. Az alaptörvény alá tartozna az uralkodó tevékenysége, és kivennék a hatásköréből az udvar pénzügyeit és bizonyos katonai egységek felügyeletét.
A jelenlegi király apja, a hetven évig uralkodó Bhumipol Aduljadedzs (IX. Ráma) rendkívüli tiszteletnek örvendett, halálának napja munkaszüneti nap. Ezzel szemben a jelenleg 68 éves fia tékozló életet él. Negyedik feleségével, valamint 20 szeretőjével (royal consorts) az év nagy részében a hazájától 9000 kilométerre fekvő Bajorországban múlatja az időt, ahol a 100 szobás Grand-Hotel Sonnenbichl nevű szállodát bérli a Starnberger tó partján. A müncheni reptéren őrzött Boeing 737-800 típusú magángépével pedig gyakran röpköd Németország felett.
Kié a vagyon?
De a globális recesszió időszakában a tüntetők már nem nézik el ezt a hedonista életmódot, és ezért a királyi udvar vagyonkezelői jogának elvételét, valamint a palota költségvetésének a megkurtítását követelik. A mintegy 70 milliárd dolláros Crown Property Bureau, a királyi „befektetési iroda” ugyanis már egyre több embernek szúrja a szemét az országban.
Amikor a Forbes jó pár éve a thaiföldi királyt a világ leggazdagabb uralkodójának nevezte, a Crown Property Bureau azonnal tiltakozott, mondván, hogy a milliárdok közvagyont képeznek. De a király 2016-as trónralépésekor azonnal törvényt módosíttatott, amely szerint a vagyon igenis a királyi udvar tulajdona. Márpedig itt olyan üzleti részesedések vannak, mint a Siam Commercial Bank 23,4 százalékos részesedése és a Siam Cement 33,6 százalékos tulajdonrésze. Csak ezen két tulajdonrész révén tavaly 342 millió dollár osztalékhoz jutott a király.
Kié az ország?
A főváros, Bangkok központjában 10 négyzetkilométeres terület is a portfólióba tartozik, köztük a telek, amelyen az USA nagykövetsége terül el. Ez mind elapadhatatlan bevételi forrás a király számára. De a teljes portfólió felépítése nem nyilvános – és a kutakodás felségsértés vádjába ütközhet.
Nos, ebből a feudális vircsaftból elege van a közembernek és egyre többen emelik fel a tüntetéseken az „Ez az ország a népé” feliratú táblákat.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A Mol-csoport azerbajdzsáni földgázkészletek kitermelésére vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat kötött vegyesvállalati partnereivel. 
