A Világgazdasági Fórum logója egy konferenciaterem ablakán a 48. fórumnak otthont adó kongresszusi központban, a svájci Davosban 2018. január 21-én. (Fotó forrása: MTI/EPA/GLaurent Gillieron) |
Január 21-24 között rendezik az idei Davosi Világgazdasági Fórumot, a kormányfők, oligarchák, vállalatvezetők, és a Greta Thunberg-féle celebek éves találkáját. A 2008-as pénzügyi válság óta a davosi elit varázsfegyverei nem működnek, a 2016-os Brexit és Trump megválasztása óta pedig kimondottan kényelmetlenül érzik magukat. Az Egyesült Királyság döntése a kiválásról és a bezárkózó amerikai elnök megválasztása komoly arculcsapásként szolgáltak a globalizációt, a szabadkereskedelmet és a multilateralizmust éltető davosi elit számára.
Az elhiteltelenedés anatómiája
Valóban, a Davos-vízió nem járult hozzá a világgazdaság fellendüléséhez a 2008-as megrendülés óta, sőt a társadalmi egyenlőtlenség csak fokozódott. A fedezetlen pénznyomás-cunami helyett az eliteknek az elmúlt évtizedben inkább fel kellett volna készítenie a polgárokat egy átfogó paradigma- és értékrendszer-váltásra. A 2015-ös európai menekült- és migránsválság pedig rámutatott a globalizációs központok politikusainak impotenciájára, megágyazva a leszakadók népi felkelésének és a hagyományos politikai centrumok megrendülésének.
A 2018-as davosi jelentés már feltárta a davosi elit szorongását: „A gazdasági-, kulturális- és technológiai szétszakadás már komoly feszültséget kelt a demokráciákban. De sokkal mélyebb sérülés is benne van a pakliban: a társadalmi és politikai rend ugyanis összeomolhat. Ha a győztes mindent visz egy társadalomban, akkor a politikai vitát felválthatja a szeparatizmus vagy a fizikai konfrontáció.”
Pezsgő Sorossal
Idén az USA részéről mind Trump elnök, mind George Soros részt fog venni és hozzá fog szólni. Christine Lagarde, a 2016-ban jogerősen elítélt adócsaló, egyben jelenleg az Európai Központi Bank vezetője, szintén beszédet mond majd. Mohammad Zarif iráni külügyminiszter lemondta részvételét a napokban a Szulejmáni tábornok elleni merénylet utóéleteként.
A britek az idén jelképesen távol maradnak, Boris Johnson megtiltotta kormánya tagjainak, hogy "együtt pezsgőzzenek a milliárdosokkal". A magyar politikai osztály hosszú évek óta elkerüli az eseményt, holott csupán idén részt vesz a lengyel-, az olasz- és a spanyol miniszterelnök, az ukrán elnök, valamint a német kancellár. Figyelemre méltó az idei programban, hogy az osztrák kancellár egy politikai kerekasztalt is vezetni fog.
Arccal a környezet felé!
A két napja nyilvánosságra hozott éves jelentés első alkalommal szögezi le ezen jelentések történetében, hogy a legfontosabb, hosszú távú rizikó faktorok mind a környezethez kapcsolódnak – úgymint az extrém időjárási jelenségek, környezeti katasztrófák, a biodiverzitás veszteségei és a klímaváltozás elleni küzdelem eddigi bukása. A kutatási anyag leszögezi, hogy „ezen az úton haladva a globális hőmérséklet az évszázad végére legalább 3 Celsius fokkal fog emelkedni – kétszer olyan gyorsan, mint amit a szakértők megneveztek korlátnak a súlyos gazdasági-, társadalmi- és környezeti következmények elkerüléséhez”.
A jelentés ezek mellett konstatálja a szövetségi- és multilaterális rendszerek szétesésének veszélyét a nacionalizmus és individualista szemléletek nyomása alatt. Az anyag 2020-ban növekvő számú és intenzitású gazdasági konfrontációval, valamint politikai polarizációval számol világszerte. A politikai vezetés elleni elégedetlenség radikalizálódhat, amely potenciálisan gyengíti a kormányok azon képességét, hogy válsághelyzetben hatékonyan működjön.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)