A Fidelity International szakemberei három különböző ország demográfiai trendjeit vizsgálták, ezekből kiderül, mik a következményei a népesség öregedésének, és hogy milyen befektetési lehetőségeket teremtenek a technológiai újítások, az oktatás fejlődése és a növekvő bevándorlás.
A kínai fellendülés generációja végleg kiblokkol
Az a generáció, amelyik a gazdasági sikerlisták élére juttatta Kínát, arra készül, hogy letegye a lantot. Kína három évtizeden át élvezte a hatalmas lélekszámú lakosságnak és a lelkes fiatal munkásoknak köszönhető demográfiai osztalék előnyeit. Azonban a hetvenes években bevezetett „egy gyerek” politika hatására alapjaiban megváltoztak az ország demográfiai viszonyai. Mára az ország népessége évente 0,4%-kal nő, a medián életkor 37 év, a termékenységi mutató 1,61-re zuhant. Az a rengeteg olcsó munkás pedig, akik sikerre vitték a kínai gyártóipart, nyugdíjba készül.
Az egyke-törvény hátránya
A hagyomány szerint a gyerekekre hárul a feladat, hogy a szüleiket támogassák, ám az egygyerekes családok elterjedésével most több tízmillió munkaképes korú kínainak egyedül kell megbirkóznia ezzel a feladattal. Még a kínai háztartások amúgy jelentős szintű megtakarításai sem biztosítanak elég tartalékot a nyugdíjas évekre, és ahogy a mindennapi élet költségei egyre magasabbra kúsznak, az emberek mind több tartozást halmoznak fel.
Ezért aztán a szakemberek egyre inkább attól félnek, hogy a kínai fogyasztók már-már kérkedésbe hajlóan sokat emlegetett felemelkedése eddig tartott; tény hogy az olcsóbb termékek (például az instant tésztaételek) népszerűségének újbóli növekedése akár valóban utalhat is a fogyasztás minőségének visszafogására.
Túl hamar, túl öreg
Fennáll a veszélye, hogy Kína megöregszik, mielőtt igazán meggazdagodott volna, jóllehet a kormány már javasolta a törvényes nyugdíjkorhatárok emelését, mivel a jelenlegi körülmények között az ország három pilléren nyugvó nyugdíjrendszere nem lesz képes „eltartani” az egyre nagyobb számú nyugdíjast.
Az első pillért az állam által kezelt és NCSSF, vagyis a National Council for Social Security Fund (kb.: Nemzeti Társadalombiztosítási Tanács Nyugdíjalap) és a tartományi szinten működtetett PPF, a Public Pension Fund (kb.: Állami Nyugdíjalap) alkotja. Egyes tartományokban máris finanszírozási nehézségek mutatkoznak, amit a sovány hozamok csak tovább súlyosbítanak. Eközben az állami rendszerben nincsenek egyéni nyugdíjszámlák, vagyis a befizetések nyomon követhetetlenek, és egyik tartományból a másikba sem lehet átvinni őket, ha a dolgozó elköltözik.
A második és a harmadik pillér, melyekbe a vállalati és foglalkoztatási járadékok, valamint az egyéni magánnyugdíj-pénztárak tartoznak, egyelőre még nem jöttek igazán lendületbe. Bár az adókedvezmények nagyobb meggyőző erővel bírnának, Kínában egyelőre inkább a nyugdíj-előtakarékossággal kapcsolatos felvilágosításra helyezik a fő hangsúlyt.
A korosodó Japán örül az élettartam növekedésének
Nincs még egy olyan „öreg” ország, mint Japán. Itt a világon a legnagyobb a 65 éven felüliek aránya: a lakosság 28 százaléka tartozik ebbe a körbe. 2050-re várhatóan már csak 1,5 aktív kereső jut majd minden nyugdíjasra.
A szorgalom ára
A Japán előtt álló egyik legnagyobb kihívás a dolgozók halála. Az ország népessége nem csak öregszik, hanem zsugorodik is. A kormány becslései szerint a mai, durván 127 milliós lakosság lélekszáma 2060-ra 86 millióra zuhanhat.
Rövid távon a munkaképes korú nők legalábbis részleges megoldást jelenthetnének Japán krónikus munkaerő-hiányára. A nemek közötti foglalkoztatási rés bezárása csaknem 13%-kal növelhetné a gazdaság teljesítőképességét, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, túl kéne lépni néhány régi problémán – például a megfizethető gyermekgondozási ellátás hiányán.
Kitenni az „Isten hozott!” lábtörlőt
A külföldi (vendég)munkások számának növelése egy másik rövid távú megoldás lehetne. Bár a bevándorlás Japánban továbbra is kényes kérdésnek számít, a kormánynak nem sok választása lesz ezzel kapcsolatban, és bizonyos iparágak esetén már eddig is lazítottak a letelepedési szabályokon. Tavaly a külföldi munkások száma Japánban elérte az 1,28 milliót, ami 18%-os növekedésnek felelt meg az előző évhez képest, de még mindig messze elmarad például Németország hasonló számadatától.
Japán pozitívan áll az élettartam növekedéséhez
A népesség öregedése komoly kihívásokat támaszt az országgal szemben, és Shinzo Abe miniszterelnök fel is vette a kesztyűt a „100 évig tartó élet tervezéséért” felelős tanács létrehozásával. A legtöbb tag főbb javaslatai az idősebb generációk foglalkoztatási lehetőségeinek javításával voltak kapcsolatosak (Japánban az idősek ma akár 70 éves vagy afölötti életkorukra is halaszthatják a nyugdíjba vonulást). Ehhez azonban a foglalkoztatási szabályok átdolgozására és a szenioritás elvén alapuló bérezési rendszer módosítására lenne szükség. Egy 2017-es felmérésben a japán fiatalok 37 százaléka úgy nyilatkozott, hogy arra számít: haláláig dolgozni fog. Bár ez pesszimistán hangzik, a kormány minden tőle telhetőt elkövet azért, hogy ezt lehetővé tegye számukra.
A fiatal szaúdiak próbára teszik a királyság társadalmi szerződését
Szaúd-Arábia igazi demográfiai különc: az elmúlt 30 évben több mint megháromszorozódott a lakossága, és a szaúdi állampolgárok 58 százaléka még 30 éves sincs.
Ennek a sok új polgárnak állásra van szüksége. A szaúdi aktív keresők száma mindössze 14 millió, az IMF adatai szerint a következő öt évben mégis félmillió új munkahelyet kell teremteni csak ahhoz, hogy lépést tartsanak a munkaerő létszámának növekedésével. Korábban sok fiatal szaúdi a közszférában helyezkedett el, de az olajból származó jövedelem várható csökkenésével a közszféra nem lesz többé képes felszívni a népességnövekedésből eredő munkaerő-többletet. A királyságnak sürgősen diverzifikálnia kell a gazdaságát, javítania kell az oktatási rendszerét, és drámai mértékben növelnie kell a magánszektorban rendelkezésre álló állások számát, még ha ezt sok fiatal szaúdi jelenleg rangján alulinak tartja is.
Egy olyan országban, ahol a férfiak 50 éves korukban nyugdíjba mennek, és ahol a „gender gap”, vagyis a nemek közötti különbség az egyik legnagyobb a világon, már az is nehézségekbe ütközik, hogy minél több embert rávegyenek a munkára.
Szaúd-Arábiában az aktív dolgozók között a nők jelentősen alulreprezentáltak
A hatóságok azzal próbálják megkönnyíteni a nők munkába állását, hogy engedélyezték a nőknek az autóvezetést és létrehozták a gyermekellátó rendszert, de a kulturális normákat nem könnyű megváltoztatni.
Ezek az erőfeszítések arra utalnak, hogy Szaúd-Arábia társadalmi szerződése változóban van. A visszaszorulóban lévő gazdasági szabadságért a hatóságok egyre több társadalmi szabadságot kínálnak cserébe. Tavaly Rijádban 25 év után először megrendezték az első élő zenei koncertet, és a lányoknak engedélyezték, hogy az iskolában részt vegyenek a testnevelés órákon.
A politikai döntéshozók előtt álló legnagyobb kihívás az egyensúly fenntartása. A fiatalabb generációnak elegendő társadalmi szabadságot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy ezzel ellensúlyozzák a nehezebb munkával töltött élet negatívumait.
Fogócska
Amint ez a cikk is bizonyítja, a demográfiai változásokra nem mindig vagyunk kellőképpen felkészülve. Németország biztató gazdasági kilátásai és a bevándorlás közelmúltban tapasztalt növekedése azzal járt, hogy a nyugdíjkorhatár és nyugdíjrendszer átalakításával járó bonyolult folyamat megakadt. De a szükséges reformok elmulasztása nem megoldás, és az olyan jelenségeket, mint a népességöregedés, feltartóztatni sem lehet, nem hogy megfordítani. Amint Kína, Japán és Szaúd-Arábia példája mutatja, kulcsfontosságú a fenntartható társadalmi rendszerekkel kapcsolatos hosszú távú tervezés. A dolgozó nők arányának növelése és több, az életkornak megfelelő munkahely megteremtése szintén fontos lesz a jövőbeli fejlődés elősegítése és a fogyasztás növelése szempontjából.
Ugyanakkor, bár a demográfiai változások kihívásokat vetnek fel a kormányok és a társadalmak számára, befektetési lehetőségeket is megcsillantanak. A fiatalabb lakosságú országokban nő a fogyasztás, miközben a magasabb átlagéletkorú társadalmak az egészségügyre költenek többet, és az olyan új technológiák kifejlesztését támogatják, melyek segítenek a munkahelyeket, a lakóépületeket és az infrastruktúrát hozzáigazítani az idősebbek igényeihez- mondta Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi és romániai értékesítési vezetője.
A Gázába tartó feltartóztatott nemzetközi segélyflottilla utasai közül. 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
