2019. január 1-jén a drámai magyar munkaerőhiány miatt mondhatni történelmi döntés született. A kormány eltörölte a nyugdíjas munkavállaló keresetének járulékait. Azóta a nyugdíjas fizetéseket kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, ami igazán kedvező helyzetet teremt.

Az életünk és kereső tevékenységünk színterét képező társadalmakat alaposan átalakítják bizonyos mélyreható demográfiai változások. Számos fejlett ország népessége egyre öregszik, miközben bizonyos fejlődő országok a nagyobb létszámú fiatalabb korosztálynak köszönhetően elkezdik learatni a „demográfiai osztalékot”.

Jól teljesítenek a nyugdíjpénztárak.

A fiatalok szerint nem kevesebb, mint 22 milliós megtakarítás kell ehhez.

Ahogy öregszik az ember, úgy lesz egyre vacakabb az immunrendszere: az idősebbek sokkal könnyebben betegszenek meg, és a gyógyulás is lassabb. Egy-egy komolyabb megfázás súlyos esetben akár emberéletet is követelhet, ha nem figyelnek rá eléggé. Van azonban négy olyan kór, ami 60 felett különös veszélyt jelent, szerencsére mindegyik ellen van védőoltás. Mutatjuk, mik ezek.

Az ötven felettiek több mint negyedének napokig nincs kivel beszélnie.

Egyre több ember éli meg a három számjegyű kort, sőt, vannak, akik bőven száz év felett halnak meg. Az orvostudomány fejlődésének és az egészségtudatosabb világnak köszönhetően a mostani szuperöregeket egy még hosszabb életű generáció követheti. De mi a hosszú élet titka, és mihez kezd majd a világ a 120, vagy 150 éves emberekkel?

Kiderült, meddig élhet maximum egy ember – az eredmény bár szép, mégsem túl biztató.

Egy friss felmérés szerint az átlagnyugdíj 2050-re a jelenlegi nyugdíj 79 százalékra csökken, így a nyugdíjasok egyre kisebb hányadát lesznek képesek kifizetni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek maguknak. Nincs más megoldás tehát mint az öngondoskodás, de hogyan és mennyit kellene félretennünk a nyugdíjas évekre?

Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a 2011 után született gyerekek harmada valószínűleg megéli a 100. életévét. Az elkövetkező évtizedekben a fiatalok kisebbségbe szorulnak az idősebb generációval szemben, akik viszont még akár 60 éves koruk felett is gondoskodnak majd felnőtt gyermekeikről.

Ötven év múlva fele annyi aktív korú jut majd egy nyugdíjasra Magyarországon, a nyugdíj megtakarítások szintje mégis elmarad az európai átlagtól. Az elöregedés komoly kihívást jelent az állami nyugdíjrendszerek számára: az öngondoskodás kínál kiutat a helyzetből, ám ezek tudatos pénzügyi döntéseket követelnek meg az emberektől.

A magyar nyugdíjasok jóval elégedetlenebbek saját életminőségükkel, mint az átlagos európaiak, és a 65-74 éves korosztályban csak a bolgárok látják a magyarokénál is borúsabban az életüket. Ezt részben az egészségi állapotuk indokolja, amelyet a 75 évnél idősebb magyarok mindössze 7,8 százaléka értékelt jónak, szemben a 28 százalékos uniós átlaggal – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Idősek Világnapja alkalmából végzett elemzéséből.

Harminc százalékkal nőtt az egyszemélyes háztartások száma Magyarországon az elmúlt tíz évben, és ha ez a tendencia folytatódik: 2050-re 3,7 millió ember élhet egyedül, akiknek nyugdíjas éveikről is egyedül kell gondoskodniuk. Ezek az emberek nem számíthatnak környezetük segítségére, így az öngondoskodáson kívül nincs más megoldás számukra.