|
Az évszázad közepén már a nyugdíjasok lesznek többségben
Magyarországon 2015 júniusában 2 millió 22 ezer nyugdíjas élt. A népességen belül is egyre nő majd az idősek aránya a következő évtizedekben: az Európai Bizottság előrejelzése szerint már 2060-ban két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, szemben a mai néggyel. Ez azt jelenti, hogy az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya megduplázódik.
Sokáig élnek a mai gyerekek
Az Európai Bizottság nemrég közzétett tanulmánya szerint a 2011 után született gyerekek harmada megérheti a 100. életévét, miközben a 80 évesnél idősebbek számaránya a duplájára nő. Erről további részleteket korábbi cikkünkben is talál >>>>
A várható élettartam növekedése természetesen örömteli, mindez azonban a mainál is nagyobb anyagi terhet ró majd a szendvicsgenerációra, azaz arra a 30-60 éves korosztályra, amelynek tagjai miközben gyerekeiket támogatják, idősödő szüleikért is felelősséget vállalnak. Miközben egy negyvenes évei elejéhez közelítő pár még rengeteget költ óvodás vagy iskoláskorú gyerekei jövőjének megalapozására, a már nyugdíjba vonult szülőket is támogatni kénytelen. Ez az állapot akár évtizedekig is fennmaradhat, miközben saját távoli jövőjük sem biztosított.
|
| Milyen célból takarékoskodik? Forrás: NN |
Egyre kevesebbnek kell egyre többről gondoskodnia
A várható demográfiai folyamatok ismeretében ugyanis nem meglepő, hogy a következő évtizedekben az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkenni fog, hiszen egyre kevesebb aktív kereső fog eltartani egyre több nyugdíjast. Sikeresek így az öngondoskodásra építő egyéni stratégiák lehetnek.
A nyugdíjas évekre való felkészülés minden bizonnyal egyre többek számára válik ugyanolyan alapvetővé, mint a lakás-előtakarékosság családalapítás előtt, vagy az élet-, a baleset-, valamint az egészségbiztosítás. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a jóléti államok teremtette hamis biztonságérzet megszűnjön, és mindenki számára nyilvánvalóvá váljon, hogy a rendszer fenntarthatatlan.
Jelenleg az összes magyarországi háztartás több mint háromtizede nyugdíjas háztartás. A 2013-es adatok tanúsága szerint a nyugdíjasok egy főre jutó éves nettó jövedelme mindössze 1 millió 157 ezer forint volt, egy főre jutó fogyasztási kiadásuk pedig 978 ezer forint.
Elkezdtünk félretenni
Jelenleg a magyar háztartások teljes jövedelmének negyedét a nyugdíj- és egyéb nyugdíjjellegű ellátások adják. Az egy ellátottra jutó öregségi nyugdíj összege 2015 júniusában 119 ezer forint volt. A jelenlegi nyugdíjasok mindössze két százaléka rendelkezik nyugdíja mellett bármilyen egyéb kiegészítő forrással, amihez nyúlhat. És bár az NN Biztosító felmérése szerint az elmúlt hónapokban emelkedett azok aránya, akik nyugdíj célra takarítanak meg, a minimum havi nettó 120 ezer forint jövedelemmel rendelkező 20-65 éves aktívak között a nyugdíjbiztosítások elterjedtsége még mindig csak 6 százalék.
Sokkal kevesebb lesz a nyugdíj
Az NN Biztosító szakembereinek kalkulációja szerint, ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3 százalékát teszik ki, 2050-re azonban ez az un. helyettesítési ráta 65,5 százalékra csökken. Azaz a ma átlagosnak feltételezett induló nyugdíj, amely 132 ezer forint, 104 ezerre csökken az század közepére, az inflációval nem számolva. Aki nem pótolja ki valamilyen megtakarítással állami nyugdíját, az a jelenlegi induló nyugdíjaknak mindössze 91 százalékát fogja kapni 2030-ban.
Tíz évvel később ez az arány 83, 2050-re pedig 79 százalékra csökken. Azaz a mostani negyveneseknek nem csupán aktív korban megszokott életszínvonalukhoz, hanem a mostani nyugdíjasok életszínvonalához képest is jelentős mértékben meg kell majd húzniuk a nadrágszíjat. Ez azt jelenti, hogy a szükséges élelmiszereknek, gyógyszereknek és egyéb termékeknek, szolgáltatásoknak csak egyre kisebb hányadát lesz képes kifizetni egy jövendő nyugdíjas.
Nyugdíjasok: mást, másként
Márpedig a nyugdíjasok fogyasztási kosaráról készített mutató már ma is arról árulkodik, hogy nehéz döntéseket kell meghozniuk. Az átlagos aktív fogyasztói kosárral összevetve a nyugdíjasoknak havi bevételük nagyobb arányát kell élelmiszerekre, lakhatásra és egészségügyre fordítani, kiadásaik között pedig minden más háztartásénál magasabb a rezsi aránya.
Azaz elsősorban elsődleges szükségleteik kielégítésére elég csak nyugdíjuk. Jellemző, hogy nem csupán számszerűen, de arányaiban is kevesebbet költenek tartós fogyasztási cikkekre, ruházkodásra. Közlekedési kiadásaik ugyanakkor jelentősen elmaradnak az átlagtól. Kérdés, hogy a jövőben a tovább szűkülő nyugdíjas fogyasztási kosárral milyen kiadásaikat tudják tovább csökkenteni.
|
| Aktív és nyugdíjas fogyasztói kosár |
17 ezeret kellene már most félretenni
Az NN Biztosító szakemberei kiszámolták, hogy egy most 30 éves embernek, ha szeretné biztosítani a jelenlegi átlagnyugdíj összegét idős napjaira, havonta mindössze 9700 forintot kellene megtakarítania Motiva Nyugdíjbiztosítással. Ha azonban elodázza a döntést, és csak 10 év múlva, 40 évesen kezd megtakarításba, akkor havi 20 000 forinttal kell kezdenie a megtakarítást a nyugdíjszakadék áthidalásához. Ha még később hoz döntést, és csak 50 évesen kezd el nyugdíjára félretenni, már 48 000 forintot kell havonta félretennie ugyanakkora nyugdíjmegtakarítás eléréséhez.
|
| NN Nyugdíjkosár előrejelzés átlagkereset esetén |
Az NN Biztosító szakemberei megnézték azt is, mekkora összeget kellene megtakarítani azoknak, akik nem csupán az átlagnyugdíj szintjére szeretnék emelni azt a havi összeget, amiből gazdálkodhatnak, hanem ennél magasabb életszínvonalra vágynak. Annak a most 30 éves embernek, aki 207 ezer forintos nyugdíjat szeretne kapni havonta, 17 ezer forintot kellene nyugdíjbiztosítás révén félretenni. Ha 10 évig még halogatja a döntést, a kezdőösszeg már 34 000 forintra nő, újabb tíz év halogatás után, ötven évesen kezdve pedig 83 ezer forintra.
Létszámnövelés és pluszforrás.
