4p
Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a 2011 után született gyerekek harmada valószínűleg megéli a 100. életévét. Az elkövetkező évtizedekben a fiatalok kisebbségbe szorulnak az idősebb generációval szemben, akik viszont még akár 60 éves koruk felett is gondoskodnak majd felnőtt gyermekeikről.

Az Európai Bizottság Öregedő Európa című tanulmány előrejelzése szerint a 2011 után született gyerekek harmada megérheti a 100. életévét, miközben a 80 évesnél idősebbek számaránya a duplájára nő, a fiatalok pedig számszerű kisebbségbe kerülnek. Ez elméletben a 30-60 éves korosztályra helyez még a mainál is nagyobb anyagi terhet, ám a hosszabb élettartam a késői gyermekvállalással együtt a hagyományos függőségi sémákat is átalakítja. Az Európai Bizottság tanulmánya arra mutat rá, hogy a már felnőtt utódok sokkal tovább szorulnak rá szüleik támogatására, mint azt korábban feltételezték, és általában az emberek csak 80 éves koruk felett válnak valódi eltartottá.

Felnőttek, akiket a szüleik támogatnak

Az elmúlt húsz évben világszerte 6 évvel emelkedett az átlagéletkor. A hosszabb élettartam és a későbbi gyermekvállalás a fejlett országokban új függőségi sémák kialakulásához vezetett.

A három generációt felölelő családmodellben hagyományosan az úgynevezett „szendvics generáció” (a gyerekek, és a 60 év feletti nagyszülők közzé ékelődve) viselte a családfenntartás terheinek döntő hányadát. Az időskori aktivitás időbeli kitolódásával azonban ez a helyzet megváltozott: sokaknak, akik eltartják a gyermekeiket, nincsenek gondoskodásra szoruló szüleik, másfelől azok, akik a szüleikről gondoskodnak, nem kell, hogy eltartsák a gyermekeiket, mert azok már önálló életet élnek. Az a még manapság is elterjedt vélekedés is megdőlni látszik, miszerint azok az idősek, akik együtt élnek felnőtt gyermekeikkel, több gondoskodásban részesülnek, mint amennyi támogatást ők maguk a gyermekeiknek adnak.

Pénzáramlás és törődésre fordított idő generációk között. Forrás: NN

A kutatás azt állapította meg, hogy a felnőtt gyermekeikkel együtt élő idősek – akik Közép- és Kelet-Európában vannak a legtöbben – 60 százaléka támogatja, segíti felnőtt gyermekeit anyagilag és egyéb módokon. Vagyis az együttélés haszonélvezői alapvetően nem az idősek, hanem a középső generáció. Az idősebb szülők, nagyszülők csak 80 éves koruk felett válnak valódi eltartottá. Ez a tendencia egész Európára igaz általánosságban, azonban eltérések mutatkoznak az adott országok szociális ellátórendszerétől és hagyományaitól függően. A dél- és kelet-európai társadalmakban erőteljesebbek a családi kötelékek, így a generációk közötti anyagi transzferek is jobban érvényesülnek, mint az észak-európai társadalmakban.

Nagyobb teher az időseken

Mindez alapvetően befolyásolja az életstratégiákat: a mai negyveneseknek egyfelől hosszabb aktív életre kell berendezkedniük, másfelől átfogó tervvel kell rendelkezniük pénzügyi jövőjüket illetően. Az állami nyugdíjrendszerek ugyanis egyre kevésbé képesek a munkajövedelmekhez közelítő szintű ellátást biztosítani idős korban.

Az NN Biztosító kalkulációja szerint, ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3 százalékát teszik ki, 2050-re azonban ez az un. helyettesítési ráta 65,5 százalékra csökken. Azaz a ma átlagosnak feltételezett induló nyugdíj, amely 132 ezer forint, 102 ezerre csökken a század közepére, az infláció hatásával nem számolva.

„A mai 40 évesek kevésbé számíthatnak arra, hogy a nagyszüleikhez, szüleikhez hasonlóan idős korukra mentesülnek a családfenntartás terhei alól” – mondta Szabó Anikó, az NN Biztosító marketingigazgatója.

Magyarországon az aktív nyugdíj-megtakarítások szintje még mindig alacsony. Bár az NN Biztosító felmérése szerint az elmúlt hónapokban emelkedett azok aránya, akik nyugdíj célra takarítanak meg, a minimum havi nettó 120 ezer forint jövedelemmel rendelkező 20-65 éves aktívak között a nyugdíjbiztosítások elterjedtsége még mindig csak 6 százalék.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Többszörösen verheti az inflációt egy egyszerű módon
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 08:19
Akár évi 7-8 százalékos kamatot is be lehet zsebelni.
Személyes pénzügyek Sokat spórolhatnak az éber autósok
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 08:41
Félidőben az év végi kgfb-kampány: az online kötések átlagdíja 30 ezer forint alá süllyedt.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! 2026 ősz – 2. forduló 4. nap
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 07:00
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2. fordulója a Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatoknak!
Személyes pénzügyek Mégsem fog mindenki örülni az új katának
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 10:45
Ugyanakkora adóhoz a korábban tervezettnél kisebb ellátás társulhat az új katában. 
Személyes pénzügyek Már tizenkét csapat a pénzügyi verseny döntőjében – itt vannak az újabb továbbjutók
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 10:33
Újabb négy csapat biztosította helyét a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! országos döntőjében. A második forduló harmadik versenynapján Tolna, Pest, Nógrád és Heves megye technikumi és szakképző iskolai diákjai mérték össze pénzügyi tudásukat. A decemberi finálé húsz helyéből így már tizenkettő elkelt.
Személyes pénzügyek Már nyolc csapat a döntőben az ősz legizgalmasabb pénzügyi versenyén
Privátbankár.hu | 2026. november 11. 11:16
Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Zala megye szakképzős diákjai közül kerültek ki a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! verseny újabb döntősei. A második forduló második versenynapja után már nyolc csapatnak biztos a helye a decemberi országos döntőben.
Személyes pénzügyek OTP-kutatás: nőtt a megtakarítási kedvünk
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 15:28
Az OTP Bank Öngondoskodási Index legfrissebb, 2026-os felmérése alapján az index értéke 51 pont lett, ami 2 pontos csökkenést jelent a 2025-ös 53 ponthoz képest. A kutatást bemutató sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy mi ennek az oka, s hogy kell ezt értelmezni.
Személyes pénzügyek Mit tegyünk, ha vitás ügyünk van a bankkal, biztosítóval?
Kardos-Nagy Tünde | 2026. november 10. 15:03
Vitatott banki terhelés, hibásnak vélt elszámolás vagy elutasított kárigény – számos okból kerülhetünk vitába a pénzügyi szolgáltatónkkal. Ilyenkor az első lépés a panasz, de nem mindegy, hogyan tesszük meg. Mire figyeljünk és milyen lehetőségeink vannak, ha továbbra is vitatjuk a szolgáltató álláspontját?
Személyes pénzügyek Így reagált az OTP a Helsinki Bizottság vádjaira
Privátbankár.hu | 2026. november 9. 12:42
A pénzintézet a menekültek miatti eljárásindítást tudomásul vette.
Személyes pénzügyek A Helsinki Bizottság eljárást kezdeményezett az OTP-vel szemben
Privátbankár.hu | 2026. november 9. 09:58
Az ombudsman eljárást indított az OTP Bankkal szemben a Magyar Helsinki Bizottság kérelme nyomán. A legnagyobb hazai pénzintézet ugyanis hátrányosan különbözteti meg a hivatalosan elismert menekülteket, mert önkényesen szüntette meg a már meglévő bankszámláikat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG