Magyarországon az elmúlt tíz évben mintegy 30 százalékkal, 1,3 millióra nőtt az egyszemélyes háztartások száma. Budapesten száz háztartásból 41 csupán egyetlen főből áll – a többi között ez is kiderül a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott 2011-es népszámlálási adatokból.
„Ha az elmúlt tíz évben tapasztalt tendencia tovább folytatódik, 2020-ra az egyszemélyes magyar háztartások száma elérheti az 1,7 milliót, 2030-ra pedig már csaknem 2,2 millióan élnek majd egyedül otthonukban Magyarországon. 2050-ben a magyar lakosság jóval több mint harmada, 3,7 millió ember élhet társ nélkül.
Milyen problémákkal járhat ez?
Az elmagányosodással párhuzamosan egy másik jelenség is sújtja az európai kontinenst és Magyarországot: az a társadalom elöregedése. Az ENSZ szakértőinek becslése szerint Magyarországon a 65 év felettiek aránya a népességen belül eléri a 20 százalékot, 2050-re pedig ez a szám 26 százalékra emelkedik. Az egyszemélyes háztartások számának emelkedése szemléletváltást kíván az időskori öngondoskodásban is, hiszen az embereknek egyre nagyobb az esélye arra, hogy társ nélkül kell gondoskodniuk magukról nyugdíjas éveikben” – hívja fel a figyelmet Szabó Anikó, az ING Biztosító marketing igazgatója.
Az egyedülállóknak folyamatosan maguknak kell finanszírozniuk mindennapi kiadásaikat – a lakhatást, a rezsit, az élelmiszereket – és egyedül kell felkészülniük a soron következő életszakaszok – így a nyugdíjas évek – kihívásaira is. Éppen ezért számukra különösen fontos, hogy minél előbb elkezdjenek gondoskodni időskoruk biztonságáról.
Ennyi kellene a megélhetéshez
| A nyugdíjbiztosítási célú megtakarításokat idén januártól az állam adójóváírással is ösztönzi, ami az egyedülállóknak is nagy segítség lehet, hiszen a befizetett összeg után az aktuális jogszabályok szerint akár 130 ezer forintnyi adójóváírás is elérhető. |
„Kutatásaink szerint az emberek zöme úgy véli, ha most menne nyugdíjba, 120 és 240 ezer forint közötti összegre volna szüksége havonta, hogy korábban megszokott életszínvonalát tartani tudja. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb embernek több tízmillió forintot kellene félretennie idős napjaira, hogy abból az állami nyugdíjat saját igényeinek megfelelően kipótolhassa. Ekkora összeget viszont nem lehet egyik napról a másikra megspórolni” – teszi hozzá Szabó Anikó.
De hogyan?
Minél később kezd valaki takarékoskodni, annál nagyobb összeget kell havonta félretennie. Egy egyedülálló 20 éves fiatalnak, ha 23 millió forintos nyugdíj-megtakarítással a zsebében szeretne visszavonulni mindössze 7 500 forint havi kezdőbefizetéssel kell számolnia – azaz néhány pizza vagy mozijegy árából megteremtheti biztos öregkorát.
Ez a 23 millió forint 16 nyugdíjban töltött évig biztosítana neki havi 120 ezer forintos extra bevételt. Aki viszont egyedülállóként csak 40 éves korában kezd el félretenni, az már 32 100 forintos indulási havidíjjal számolhat ennek az összegnek az eléréshez, egy 50 éves embernek pedig már 88 500 forinttal kell indítani a spórolást, hogy idős éveinek biztonságát garantálni tudja.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
