Samuel Tombs, a Capital Economics brit gazdasági ügyekkel foglalkozó vezető közgazdásza csütörtöki tanulmányában kimutatta, hogy a brit állampapír - gilt - hozama az irányadó tízéves lejáratra az elmúlt egy hónapban 1,6 százalékról 2 százalékra emelkedett. Tombs szerint ugyanakkor nem sok jele van annak, hogy ez a választásokhoz kapcsolódó piaci aggályokat tükrözné.
A brit szuverén CDS-tranzakciók, vagyis az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek árazása is alacsonyan, mindössze 20 bázispont körül mozog - bár az aktivitás a gilt CDS-piacán a szokásosnál lanyhább -, és szűk a brit állampapíroknak az egynapos indexált swap-ráták feletti hozamfelára is, amely a befektetők által az elméletileg kockázatmentes eszközök rátája felett elvárt többletmegtérülést mutatja.
Keresik a brit állampapírokat
Mindemellett szilárd a brit állampapír külföldi kereslete is. A Bank of England, azaz a brit jegybank adatai szerint a nem rezidens befektetők az idei első negyedévben nettó 14,6 milliárd fonttal (hatezer milliárd forinttal) növelték portfolióikban a brit állampapírok állományát; ez a legnagyobb negyedéves növekedés 2013 negyedik negyedéve óta.
A Capital Economics vezető londoni közgazdásza szerint a szuverén adósságpapírok hozamemelkedése nem brit sajátosság: az amerikai kincstárjegy hozama az elmúlt egy hónapban nagyjából ugyanannyival emelkedett, mint a brit államkötvényé.
Nem tartanak a választás hatásaitól
Tombs szerint mindebből arra lehet következtetni, hogy a brit szuverén adósságeszközök hozamemelkedésének elsődleges hajtóereje nem a csütörtöki parlamenti választásokhoz kötődő bizonytalanság, hanem a deflációs aggályok enyhülése, amelyben szerepe van annak is, hogy a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára január óta 47 dollárról 67 dollárra emelkedett.
A gilt hozamának mozgását befolyásolhatta az is, hogy az euróövezeti hozamok szintén emelkedtek, részben arra a spekulációra, hogy az eurójegybank (EKB) a vártnál hamarabb leállíthatja mennyiségi enyhítési ciklusát, mivel az euróövezeti inflációs kilátásokat terhelő, lefelé ható kockázatok enyhültek.
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint mindezek alapján úgy tűnik, hogy a gilt piacának szereplőit nem nagyon aggasztja a választások utáni politikai bizonytalanság potenciális hatása a brit szuverén adósság iránti keresletre, és az a kockázat sem, hogy egy esetleges kormányváltás után nőhet az államkötvény-kibocsátás.
A dollár árfolyama 309,76 forintról 309,45 forintra csökkent. 
