Hivatalosan is véget vetett Izrael bojkottjának az Egyesült Arab Emírségek (UAE) uralkodója egy augusztus 29-ei rendeletében, és ennek alapján hétfőn a szaúdi légtéren keresztül egy izraeli-amerikai közös delegáció érkezett Tel-Avivból Abu Dhabiba. Az izraeli delegációt Meir Ben Shabbat, a Nemzetbiztonsági Tanács feje vezette, az amerikait pedig egyrészről Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó, másrészt Jared Kushner, Trump elnök tanácsadója és egyben veje.

Irán és Kína célkeresztben

Ahogyan Samuel Ramani, az Oxfordi Egyetem kutatója kifejti, az Izrael-UAE kiegyezés egyik legfőbb geopolitikai célja, hogy formálissá tegye az együttműködést a tengereken általában és a stratégiai fontosságú szállítási útvonalakon különösképpen. Az USA-Izrael-UAE „stratégiai hármasa” különösen két tengeri átjárónál akarja ellensúlyozni az iráni fenyegetést. Egyrészt a Hormuzi-szorosnál – amely bejárat az Arab-öböl felé – , másrészt a Báb el-Mandeb szorosnál, amely a Vörös-tengert köti össze az Indiai-óceánnal.

Arab és francia források szerint Izrael és a UAE már kinézte magának a Báb el-Mandeb szorosban elhelyezkedő és Jemenhez tartozó Socotra szigetet. A 3650 négyzetkilométeres szigeten értesülések szerint a két ország közös katonai hírszerző állomást készül létesíteni.

Arab és iráni források szerint Izrael hírszerzése már 2016-ban pozicionálta magát a térségben, és az eritreai főváros közelében fekvő Ambassaira hegyen hírszerző állomást hozott létre. A UAE részt vesz abban a szaúdi koalícióban, amely 2015-ben letámadta Jement. A jemeni szeparatisták azóta megszállták a Socotra szigetet, a UAE pedig „privilegizált hozzáférést” kapott az ádeni kikötőhöz.

De nemcsak Irán aggódhat a tengeri átjárók erősebb kontrollja miatt, hanem Kína is. Az Új Selyemút tengeri útvonalait is szorosabb ellenőrzés alá veszi ezentúl a három ország.

Washington nyomásgyakorlása

Izrael harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere jelenleg Kína. Pompeo amerikai külügyminiszter májusi jeruzsálemi látogatásán ultimátumot adott Izraelnek: Washington lecsökkenti hírszerzési információinak megosztását, ha Izrael beengedi Kínát nagy infrastrukturális beruházásaiba.

Tel-Aviv meghajolt a nyomás alatt, és úgy döntött, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem egy kínai céggel, hanem egy helyi vállalattal építteti meg a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító létesítményét. Amerikai nyomásra Izrael szintén kizárta a kínai gyártókat az 5G-s hálózataiból.

A hármas tengely a UAE-n keresztül is nyomást gyakorol most Kínára, amelynek kikötői felelősek a Közel-Keleten a kínai nem-olajipari kereskedelem 28 százalékáért. 4 ezer kínai cég működik a UAE-ben és 200 ezer kínai él az emirátusokban, amelyet emiatt sokan a „Közel-Kelet Hongkongjának” becéznek.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)