<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az amerikai gyámság alatt létrehozott Izrael – Egyesült Arab Emirátusok kiegyezés egyik legfőbb geopolitikai célja, hogy formálissá tegye az együttműködést a tengereken általában és a stratégiai fontosságú szállítási útvonalakon különösképpen. A célkeresztben Irán és Kína. Káncz Csaba jegyzete.

Hivatalosan is véget vetett Izrael bojkottjának az Egyesült Arab Emírségek (UAE) uralkodója egy augusztus 29-ei rendeletében, és ennek alapján hétfőn a szaúdi légtéren keresztül egy izraeli-amerikai közös delegáció érkezett Tel-Avivból Abu Dhabiba. Az izraeli delegációt Meir Ben Shabbat, a Nemzetbiztonsági Tanács feje vezette, az amerikait pedig egyrészről Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó, másrészt Jared Kushner, Trump elnök tanácsadója és egyben veje.

Irán és Kína célkeresztben

Ahogyan Samuel Ramani, az Oxfordi Egyetem kutatója kifejti, az Izrael-UAE kiegyezés egyik legfőbb geopolitikai célja, hogy formálissá tegye az együttműködést a tengereken általában és a stratégiai fontosságú szállítási útvonalakon különösképpen. Az USA-Izrael-UAE „stratégiai hármasa” különösen két tengeri átjárónál akarja ellensúlyozni az iráni fenyegetést. Egyrészt a Hormuzi-szorosnál – amely bejárat az Arab-öböl felé – , másrészt a Báb el-Mandeb szorosnál, amely a Vörös-tengert köti össze az Indiai-óceánnal.

Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó (j), Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és közel-keleti főtanácsadója (j2), valamint Meir Ben-Shabbat izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó (b) az Izraelből Abu-Dzabiba tartó első közvetlen repülőjáraton 2020. augusztus 31-én. MTI/EPA/Reuters/Nir EliasRobert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó (j), Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és közel-keleti főtanácsadója (j2), valamint Meir Ben-Shabbat izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó (b) az Izraelből Abu-Dzabiba tartó első közvetlen repülőjáraton 2020. augusztus 31-én. MTI/EPA/Reuters/Nir Elias

Arab és francia források szerint Izrael és a UAE már kinézte magának a Báb el-Mandeb szorosban elhelyezkedő és Jemenhez tartozó Socotra szigetet. A 3650 négyzetkilométeres szigeten értesülések szerint a két ország közös katonai hírszerző állomást készül létesíteni.

Arab és iráni források szerint Izrael hírszerzése már 2016-ban pozicionálta magát a térségben, és az eritreai főváros közelében fekvő Ambassaira hegyen hírszerző állomást hozott létre. A UAE részt vesz abban a szaúdi koalícióban, amely 2015-ben letámadta Jement. A jemeni szeparatisták azóta megszállták a Socotra szigetet, a UAE pedig „privilegizált hozzáférést” kapott az ádeni kikötőhöz.

De nemcsak Irán aggódhat a tengeri átjárók erősebb kontrollja miatt, hanem Kína is. Az Új Selyemút tengeri útvonalait is szorosabb ellenőrzés alá veszi ezentúl a három ország.

Washington nyomásgyakorlása

Izrael harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere jelenleg Kína. Pompeo amerikai külügyminiszter májusi jeruzsálemi látogatásán ultimátumot adott Izraelnek: Washington lecsökkenti hírszerzési információinak megosztását, ha Izrael beengedi Kínát nagy infrastrukturális beruházásaiba.

Tel-Aviv meghajolt a nyomás alatt, és úgy döntött, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem egy kínai céggel, hanem egy helyi vállalattal építteti meg a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító létesítményét. Amerikai nyomásra Izrael szintén kizárta a kínai gyártókat az 5G-s hálózataiból.

A hármas tengely a UAE-n keresztül is nyomást gyakorol most Kínára, amelynek kikötői felelősek a Közel-Keleten a kínai nem-olajipari kereskedelem 28 százalékáért. 4 ezer kínai cég működik a UAE-ben és 200 ezer kínai él az emirátusokban, amelyet emiatt sokan a „Közel-Kelet Hongkongjának” becéznek.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Mi jöhet a NER után? Klasszis Klubunk következő vendége Giró-Szász András lesz
Privátbankár.hu | 2021. október 18. 19:07
Pánik van a Fideszben, vagy teljes a nyugodtság az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiválasztása után? És ki lehet Orbán Viktor utóda? Fontos kérdések, fontos válaszok október 28-án.
Makro / Külgazdaság Megrendült Joe Biden elnöksége: Trump nyerheti a 2024-es elnökválasztást
Káncz Csaba | 2021. október 18. 18:33
Végigvesszük, hogy milyen főbb okok vezettek a Biden kormányzattal szembeni komoly bizalomvesztéshez. A brit fogadóirodák már arra teszik tétjeiket, hogy 2024-ben Donald Trump legyőzi Bident. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Hitelekkel menekül előre Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2021. október 18. 17:37
A magyar kormány továbbra is alkudozik az Európai Unióval az újjáépítési alapból származó összegek kifizetéséről. Eközben viszont más forrásokból próbálnak pénzt bevonni, amivel a mozgásterüket növelik, többek között erről beszélt kollégánk, Király Béla a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
Makro / Külgazdaság Nem akarnak baloldali fordulatot a német liberálisok
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 18. 16:16
Mindhárom, a kormányalakításban érdekelt párt megerősítette, hogy megkezdődhetnek a hivatalos koalíciós tárgyalások Németországban. A liberálisok szerint az új kormánynak középen kell állnia politikailag.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György: új európai mag formálódik
MTI | 2021. október 18. 15:16
Magyarország térségének jövője, hogy az európai jövő térsége legyen - állítja a jegybank elnöke a Magyar Nemzet online kiadásában hétfőn megjelent írásában.
Makro / Külgazdaság A kívülálló, aki veszélyes lehet Orbán Viktorra – felkapta Márki-Zayt a világsajtó
Wéber Balázs | 2021. október 18. 14:38
Németországtól kezdve Nagy-Britannián át Argentínáig beszámolt a külföldi sajtó Márki-Zay Péter előválasztási győzelméről. Az európai értékelések többsége szerint az „outsider politikus” a baloldaliakat, a liberálisokat, valamint az Orbán-kormányban csalódott jobboldaliakat is meg tudta szólítani, és komoly ellenfele lesz Orbán Viktornak a jövő tavaszi parlamenti választásokon.
Makro / Külgazdaság Újabb jelentős drágulás a kutakon: már 560-570 forintba is kerülhet egy liter üzemanyag
Privátbankár.hu | 2021. október 18. 10:24
A világpiaci olajárak emelkedése miatt a Mol szerdán tovább drágítja a kutakon elérhető üzemanyagokat. A benzin literjéért átlagban 5 forinttal kell többet fizetni, immár 496 forintot, míg a gázolaj ára 7 forinttal, 512 forintra megy fel.
Makro / Külgazdaság Hónapok óta nem látott tempóban terjed a koronavírus-járvány Magyarországon
Privátbankár.hu | 2021. október 18. 10:01
Tovább romlott a koronavírus-helyzet: hónapok óta nem látott szintre emelkedett az új megbetegedések száma és a pozitív tesztek aránya is.
Makro / Külgazdaság Satufékezett a kínai gazdaság az energiakrízis, az árvizek és a korona-gócok miatt
MTI | 2021. október 18. 07:44
A második negyedévben még 7,9 százalékos volt a gazdaság növekedése, a harmadikban már csak 4,9.
Makro / Külgazdaság "Gyűlölettel nem lehet legyőzni a gyűlöletet, csak szeretettel" - Márki-Zay Péter nyerte az ellenzéki előválasztást
Privátbankár.hu | 2021. október 18. 06:53
Dobrev Klára elismerte vereségét, és gratulált riválisának.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos