A NATO fokozza erőfeszítéseit a biológiai fegyverek elleni védekezés érdekében – közölte az Észak-atlanti Szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg a dpa-nak adott interjújában. „Ez a döntés a jelenlegi járvány hátterében született. Annak ellenére, hogy az új koronavírust nem a laboratóriumban hozták létre, a helyzet kellően bemutatja a biológiai fegyverek esetleges használatával járó veszélyeket” – mondta Stoltenberg.
Megjegyezte, hogy a lehetséges fenyegetés megakadályozása érdekében a NATO már dolgozik a hírszerzés fejlesztésén, mivel a biológiai fegyvereket nemcsak a kormányzati szervek, hanem a terroristák is felhasználhatják.
Stoltenberg nem zárta ki, hogy egy nagyszabású, több százezer halottal járó biológiaifegyver-támadásra nukleáris válaszcsapás jöhet. „A NATO nem rendelkezik tiltott fegyverekkel, de képességek egész sorával, hogy a támadásra megfelelően válaszoljunk. Ha egy biológiaifegyver-támadás kiváltaná a NATO 5. cikkelyének aktiválását, akkor a védelmi szervezet mindezen képességeket használhatja”.
Miről is beszélünk?
A biológiai fegyver (BF) a tömegpusztító fegyverek azon csoportja, amely az emberi, állati, növényi szervezetek és anyagok megbetegítésére, károsítására, vagy elpusztítására szolgál, élő kórokozók, vagy azok alkotórészei, anyagcseretermékei által, biológiai harcanyag formájában való felhasználás esetén. Tehát a csapatok és a polgári lakosság sérülékenysége mellett a mezőgazdasági növények és a haszonállatok is lehetnek célobjektumok.
1969-ben Richard Nixon elnök döntése alapján az USA egyoldalú kötelezettségvállalás keretében az offenzív biológiaifegyver-kutatásra, -gyártásra és -tárolásra önkéntes moratóriumot rendelt el. A döntésével olyan lélektani helyzetet teremtett a nemzetközi diplomáciában, amelynek eredményeként három év alatt, 1972-re, megszülethetett a Biológiai ésToxinfegyver Tilalmi Egyezmény (Biological and Toxin Weapon Convention /BTWC/), amelyet 1975-ben Magyarország is elfogadott, és törvényerejű rendelettel életbe léptetett. Alapvető hiányossága, hogy nem tartalmaz az ellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati lehetőségeket.
Az 1990-es évek elejétől a molekuláris biotechnológia fejlődése új fegyverfejlesztési lehetőségeket nyitott, közben fény derült a meglepően kiterjedt, illegális szovjet-orosz programokra. Ezért az ENSZ égisze alatt Tóth Tibor magyar nagykövet vezetésével nemzetközi tárgyalássorozat kezdődött 1992-ben, hogy kidolgozza a biológiaifegyverzet-ellenőrzés nemzetközi protokollját, mely rögzíti az ellenőrzés technikai részleteit (pl. a szakértők által a gyanús üzemekbe tett ellenőrző látogatások). A BTWC protokoll egy konszenzuskereséssel töltött évtized után végül 2001-ben készült el, ekkor azonban az USA új kormányzata (G. W. Bush) az aláírást elutasította, így ez mások számára is érdektelenné vált. A biológiai fegyverzet leszerelésének ellenőrzéséről nincs nemzetközi egyezmény.
Nőtt a bioterror esélye
A túlnépesedésre, túlzott eladósodásra és túlfogyasztásra épült civilizációnk már eddig megrendítette Földünk ökoszisztémáját és biodiverzitását. Ezzel számottevően csökkent a rendszer védekező képessége, egyre inkább utat nyitva a globális járványok előtt. A COVID-járvány az elmúlt hónapokban megtépázta a biztonságról kialakult egysíkú keretrendszert, amely sokak szemében eddig a katonai képességeken nyugodott.
A globális koronavírus-járvány rámutatott az emberi társadalmak sérülékenységére a természetes és ember által előállított biológiai fenyegetésekkel kapcsolatban. A szakértők figyelmeztetnek, hogy emiatt nőtt a biológiai fegyverek lehetséges bevetésének veszélye.
Az Európa Tanács Terrorizmus-ellenes Bizottsága (CDCT) egyike volt a világon az elsőknek, amely tavaly májusban erre figyelmeztetett. A testület kiemelte, hogy a betegséget kiváltó kórokozók bevetése terrorista cselekmény során „rendkívül hatékonynak bizonyulhat”.
A bioterror-támadás elődleges lehetséges célpontjai, eszközei általában a tömegellátó rendszerek, de az események mérete szélsőséges határok között ingadozhat. A veszélyeztetett infrastruktúrák általában: középületek, metrók klímarendszere, élelmiszer-elosztó láncok, ivóvízellátó rendszerek és elemeik, tömegközlekedési gócok, utcai légfrissítők/szökőkutak, postai központok, bankok, a nyomtatott sajtótermékek elosztórendszere és szinte minden lehetséges tömegkapcsolati rendszer.
Hidegháborús feszültségek
A világban jelenleg zajló második hidegháború azonban ezen a fronton is feszültségeket szül. 1991-ben amerikai közpénzből, kongresszusi javaslatra létrehoztak laboratóriumokat a korábbi szovjet tagköztársaságokban, így Örményországban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Kazahsztánban és Üzbegisztánban. Ezek korábbi szovjet laborok továbbélését szolgálták azzal a céllal, hogy tömegpusztító fegyverek – köztük biológiai fegyverek – elterjedését akadályozzák.
Az elmúlt időszakban ezek a laboratóriumok hozzájárultak a koronavírus-járvány megfigyeléséhez, közegészségügyi kezdeményezésekhez és biobiztonsági szakértők képzéséhez. De a Washington és Moszkva között növekvő politikai feszültség mára kisugárzott a laboratóriumokra is. 2019-ben egy neves orosz televíziós műsorvezető katonai csapást javasolt a kazah laboratóriumra. Tavaly az orosz állami televízió sejtetni engedte, hogy a grúziai laboratórium benne volt a koronavírus kifejlesztésében.
2020 júniusában pedig egy orosz lap azzal a dezinformációval támadta az Üzbég Virológiai Intézetet, hogy amerikai és brit kutatók onnan brucellózist engedtek ki a lakosságra.
Ezek rendkívül sajnálatos fejlemények, hiszen a biovédelem területén éppen ezekben a hónapokban kell megoldási lehetőséget találni a lakosság ismereteinek bővítésére.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
