A devizahitel-korlátozást megoldjuk máshogy

Magyarországot a csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök képviseli, aki érkezésekor a devizahitel-nyújtás korlátozásának módja miatt indult kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó kérdésre így válaszolt: "majd megoldjuk másképp".

A csúcsra érkező Orbán Viktor. Fotó: Európai Bizottság

Munkát kell adni a fiataloknak

A csúcs témái közül a munkanélküliség visszaszorításán belül is a hangsúly a fiatalok munkanélküliségének csökkentésén van, amely szorosan összefügg az úgynevezett ifjúsági garancia megvalósításával. Ez szavatolná, hogy minden 25 év alatti uniós állampolgár az iskola elhagyását vagy a munkanélkülivé válást követő négy hónapon belül gyakornoki helyet, állást vagy továbbtanulási, képzési lehetőséget kapjon.

A csúcstalálkozót megnyitó, rövid beszédében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy szerinte két olyan kulcskérdésről kell beszélni, amelyek milliókat érintenek. Van Rompuy kijelentette, hogy az ifjúsági munkanélküliség sürgető probléma a társadalom számára.
"Lebontani azokat az akadályokat, amelyek több millió fiatal európait zárnak el a jövőtől" - jelölte meg a célt az Európai Tanács belga elnöke.

Rompuy haikukat is ír néha

A politikus szerint megoldást kell találni arra is, hogy hogyan juthatnának hitelhez, forrásokhoz az európai vállalkozások, azok a cégek, amelyeknek a gazdasági kilábalás motorját kellene jelenteniük.
"A helyi kisvállalkozások, a ma induló cégek a jövő sikertörténetei lehetnek. Tele kell szívnunk a tüdőnket oxigénnel!" - helyettesítette a hitelezést egy metaforával az olykor haikukat (japán versforma) is író Herman Van Rompuy.

Haiku nélkül. Rompuy és Barroso. Fotó: Európai Bizottság

A gazdaság, főleg a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásának lehetőségeiről az Európai Beruházási Bank és az Európai Bizottság elnöke is ismerteti majd elképzeléseit, a vitán pedig az Európai Központi Bank elnöke is részt vesz.

Hosszú távú alapok: nincs kiszállás

A bizottság szerdán mutatta be erre vonatkozó javaslatát. Brüsszel azt szeretné, hogy jöjjenek létre úgynevezett Európai Hosszú Távú Befektetési Alapok, amelyek kizárólag olyan vállalkozásoknak nyújtanának befektetési támogatást, amelyeknek hosszú távon van szükségük külső forrás bevonására. Ezek az alapok infrastrukturális, közlekedési vagy például a fenntartható energia terjedését szolgáló projektek finanszírozásában vehetnének részt, illetve olyan, "nem likvid" eszközökbe fektethetnének, amelyeket nehéz áruba bocsátani. Emellett a befektető nem gondolhatná meg magát, nem vonhatná ki a pénzét a projektből, kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy azt meghatározott ideig, például a befektetést követő 10 évig nem vonja ki a projektből. Ezért a javaslat ellentételezésként likviditási kamatfelárat vagy folyamatos részesedést, afféle kötelező osztalék kifizetését írná elő a befektetés által megtermelt bevételből, ez járna a befektetőnek azért, hogy pénzét hosszú távra, nem likvid eszközbe fekteti.

Itt vannak a franciák és a németek is

A csúcstalálkozóra érkezve Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy a gazdaságpolitikák erőteljesebb összehangolását tartja szükségesnek, amire Franciaországgal közösen Berlin már több javaslatot is tett. "A cél az, hogy javítsuk versenyképességünket a világszintű kihívásokkal szemben, és nem az, hogy újabb és újabb alapokat hozzunk létre" - hangoztatta a német kancellár.
A francia elnököt a Brüsszel által Párizzsal szemben megfogalmazott bírálatokról faggatták az újságírók, Francois Hollande a többi között kijelentette: a nyugdíjreformot például nem azért kell végrehajtani, mert azt Európa kéri, hanem mert már jó ideje megbomlott a rendszer egyensúlya, igazságtalanságok jöttek létre, amelyeket korrigálni kell

"Azért hajtunk végre nyugdíjreformot, mert az jót tesz a pénzügyeinknek, és szükséges az eljövendő nemzedékek szempontjából" - mondta Hollande, aki a bankszanálásról és az unió hétéves keretköltségvetéséről létrejött megállapodást is üdvözölte, mondván: az első megvédi a megtakarításokat és az adófizetőket attól, hogy olyan válság terheit viseljék, amelyért nem ők a felelősek, utóbbi pedig lehetővé teszi a fiatalok foglalkoztatásának elősegítését.

Cameron: miért nem csinálja Brüsszel azt, amit London?

"Azt szeretném, hogy ez egy jó csúcstalálkozó legyen, ahol előre tudunk lépni a fiatalok foglalkoztatása, a gazdaság finanszírozása és a növekedésösztönzés terén is, mert az európaiak ezt várják el"- húzta alá a francia államfő.

David Cameron a hétéves keretköltségvetéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a februári alkutól nem lehet eltérni. A brit miniszterelnök szerint Brüsszelnek is azt kell tennie, amit London már megtett: ellenőrzés alá vonni a kiadásokat és "addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér".
"Versenyképesebbnek kell lennünk, meg kell szabadulnunk egyes szabályozásoktól, hogy megkönnyítsük a vállalatoknak a munkahelyteremtést. Ezt csináljuk Nagy-Britanniában, ezt kell csinálni Brüsszelben is" - szögezte le David Cameron.