Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Katalónia kiválása Spanyolországból gyakorlatilag kizárt, mivel azt egyetlen spanyol politikai erő és a nemzetközi közösség sem fogadná el – mondta el a privátbankár.hu-nak Dr. Lénárt András. A Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének egyetemi adjunktusa a katalán vezetőket fenyegető börtönbüntetésről, a történelmi előzményekről, a baszk példáról, a lehetséges kiutakról és az FC Barcelonáról is beszélt annak apropóján, hogy Spanyolországban a héten kezdődött a függetlenségpárti katalán politikusok pere.
Tüntetés Barcelonában a bebörtönzött katalán vezetők mellett 2019. február elsején. EPA/ENRIC FONTCUBERTA

-  Összesen 12 katalán politikust állítanak bíróság elé, mert 2017 őszén részt vettek a spanyol állam által törvénytelennek ítélt függetlenségi mozgalomban, majd a függetlenség kikiáltásában. A vádpontok között szerepel lázadás, civil engedetlenség és közpénzekkel való visszaélés. A vezetők, akik többsége előzetesen már több mint tíz hónapot töltött rács mögött, akár 25 év börtönt is kaphatnak sajtóhírek szerint. Mennyire valószínű, hogy valóban ilyen súlyos büntetést szabnak ki rájuk?

- A lázadás és a zendülés a két fő vád. Az előbbi a súlyosabb, mert erőszak alkalmazását vagy az arra való felbujtást  is magában foglalja, és akár 30 évet is kaphatnak érte a vádlottak. A zendülés maximum 15 évvel jár.

Bár az illegálisnak nyilvánított referendum és a tüntetések idején számos atrocitás történt, az nem egyértelmű, hogy ki volt a kezdeményező. Emiatt jelenleg valószínűbbnek tűnik, hogy inkább a zendülés vádja állja meg a helyét.

Bár a bíróság politikailag független, de hatalmas a politikai és társadalmi nyomás, hogy ne maradjon büntetlenül a vádlottak tette. A jobboldal és a szélsőjobb legtöbb politikusa és szavazói a lázadás vádját tartanák indokoltnak, a baloldal valószínűleg megelégedne a zendüléssel.

A jelenlegi baloldali kormány elleni fő szemrehányás, hogy túl gyenge kézzel bánik a katalán independentistákkal. Ezt a kormány igyekszik cáfolni, ezért a napokban mégsem tárgyalt velük. Emiatt a katalán pártok szerdán nem szavazták meg a költségvetést, így a madridi kormány gyakorlatilag megbukott. (Pedro Sánchez spanyol kormányfő pénteken jelenti be, hogy kiír-e előrehozott választásokat - a szerk.)

Katalán függetlenségpárti vezetők a vádlottak padján a spanyol legfelsőbb bíróságon Madridban: Dolor Bassa, Carme Forcadell és Jordi Cuixart EPA/EMILIO NARANJO

- Mikor volt példa Spanyolországban utoljára arra, hogy politikusok ilyen súlyos büntetést kaptak?

- 1981. február 23-án zajlott a spanyol demokrácia leghírhedtebb puccskísérlete, amelyet Antonio Tejero alezredes vezényelt le. Ez végül a király ellenállásán elbukott. Tejerót lázadás vádjával 30 évre ítélték, 1993-ban szabadult. A lázadásban részt vevő katonák közül is többeket elítéltek, de ők kevesebb büntetést kaptak.

Érdekesség, hogy 2012-ben az akkor 80 éves Tejero feljelentette zendülés vádjával az akkori katalán elnököt, Artur Mast, mert szerinte előkészíti Katalónia elszakadását, és ezzel veszélyezteti Spanyolország egységét. Most úgy tűnik, mintha megjósolta volna a történteket. 

- A kérdés ugyanakkor a katalánokat is megosztja: a 2017 decemberi regionális választáson például körülbelül ugyanannyian szavaztak a függetlenségpárti erőkre, mint az azt ellenzőkre. Mi áll ennek a hátterében?

- A jelenlegi felmérések szerint már egy picit többen vannak a függetlenséget ellenzők, de nem túl nagy a különbség a két tábor között. Több katalán ismerősöm van, akik nem lennének függetlenségpártiak, de a madridi kormány erőszakosnak vélt fellépése mégis abba a táborba sodorta őket. Számukra az önrendelkezés igénye, a katalán nemzettudat, a történelmi okok és a vélt gazdasági előnyök mindent felülírnak.

A másik oldal szerint Katalónia Spanyolország nélkül bukásra van ítélve, a tőke kimenekül (ez már most is látványosan zajlik). Ők csak Spanyolországon belül tudják elképzelni a jövőjüket.

A két csoport képtelen meggyőzni egymást, sokszor családon belül is kiéleződtek az ellentétek. 2017 óta mindkét oldalban munkál egyfajta „csakazértis” hozzáállás: azt remélik, hogy a másik engedni fog. Ennek azonban egyelőre nincs semmi jele.

- Katalónia Spanyolország egyik leggazdagabb régiója, saját parlamentje és kormánya van, a spanyol mellett a katalán is hivatalos nyelv. Mit szeretnének ezen felül – miért akarnak függetlenedni?

Dr. Lénárt András

- Ez rendkívül komplex kérdés. Történelmi, kulturális, gazdasági és jogi megközelítéseket egyaránt figyelembe kell venni. A katalán kulturális újjászületés kezdetétől, a 19. század végétől a 20. századi viszontagságokon és a Franco-diktatúrán át a demokrácia autonómia-rendszeréig számos ok merül fel.

A katalánok jelentős autonómiát élveznek Spanyolországban, relatív önállóságuk nagyobb, mint más spanyol autonóm közösségeké – kivéve Baszkföldet. Ugyanakkor mivel Spanyolország GDP-jének húsz százalékát Katalónia termeli ki, a központi kormány pedig jóval kevesebbet juttat nekik vissza – ami a 2008-as válság óta egyre inkább érzékelhető –, a nézeteltérések évről évre mélyültek.

Hasonló jelentőségű azonban a történelmi szempont: az évszázadokon átívelő események, valamint a 20. századi traumák felerősítették a függetlenségi törekvéseket. (Erről részletesebben a Rubicon történelmi folyóirat 2017/11. számában olvashatnak.)

- 2017 őszén készítettem egy interjút egy függetlenségpárti katalán EP-képviselővel, Jordi Soléval, aki azt mondta: főleg azért akarnak elszakadni, mert úgy gondolják, hogy Katalónia egy nemzet, és mint minden nemzetnek, nekik is joguk van független államot létrehozni. Ez mennyiben jogos álláspont?

- Ez az egyik alapvető vita a függetlenséget támogatók és ellenzők között: valóban önálló nemzet-e a katalán? A pro-independentisták szerint igen: álláspontjukat a 18. század eleji eseményekre kívánják visszavezetni, mert ekkor veszítették el korábbi függetlenségüket. A másik oldal szerint ez nem igaz, akkor sem voltak függetlenek, hiszen mindig az Ibériai-félsziget egyik királyságához, Aragóniához tartoztak.

Az önmagukat a katalán nemzet alkotóinak tartók politikai, földrajzi és kulturális katalanizmusra hivatkoznak (közös nyelv, kultúra, ugyanakkor tág földrajzi értelmezés), de ennek minden egyes elemét készen állnak megcáfolni a spanyol történészek.

Emiatt tehát nem az a vita tárgya, hogy mihez van joga a katalán nemzetnek, hanem az, hogy beszélhetünk-e egyáltalán nemzetről? Ebben sincs közös nevező.

- Baszkföldön a 20. század második felében - a katalánnal ellentétben - erőszakos függetlenségi mozgalom volt. Ez azonban mára elhalt, az elszakadás kérdése lekerült a napirendről. Ott miért sikerült a kiegyezés?

Több mint egy klub
A Barça legalább olyan fontos szimbólumává vált Katalóniának, mint a Sagrada Família. 1899-ben alapította tizenkét üzletember a svájci Hans Gamper kezdeményezésére, az 1910-es évektől már sorra nyerték a spanyol és nemzetközi bajnokságokat. Az FC Barcelona kezdetben csak futballklubként működött, később további sportágaknak – például a kézilabdának – is teret adott. A történelem és a politika mindig közvetlenül beleszólt az életükbe. A polgárháború során a klub akkori elnökét kivégezték a felkelő csapatok, mert tagja volt az ERC katalán függetlenségi pártnak. A Franco-diktatúra, ahogyan a nemzetiségek kapcsán minden téren, úgy a sportban is igyekezett felszámolni mindent, ami valamilyen helyi sajátosságot mutatott. Átnevezték a klubot, államilag nevezték ki annak elnökét, megváltoztatták a címerét, próbálták „katalántalanítani” a sportcsapatait. Kisebb visszaesés után az ötvenes évek hozták el az aranykort a futballklub számára: ekkor jelent meg a csapatban Kubala László, majd Kocsis Sándor és Czibor Zoltán is. Az egyesület tagsága közel 40 ezer fősre duzzadt, sorra nyerték a bajnokságokat, és megépült a legendás Camp Nou stadion. Az FC Barcelonát nem sikerült megfosztani katalán karakterétől, éppen ellenkezőleg: a diktatúra évtizedei alatt az ellenállás egyik fő szimbólumává vált az ország határain belül és azokon túl is. A tagság létszáma egyre növekedett, a nagy visszhangot kiváltó átigazolások is egyre gyakoribbak lettek. A klub a diktatúra és a demokrácia idején is az egyik legkiemelkedőbb futballcsapatnak számított, a nagy riválissal, a Real Madriddal folytatott mérkőzései ma is valódi nemzeti eseményt jelentenek egész Spanyolországban. A katalánok számára az FC Barcelona továbbra is identitásuk egyik alapkövének számít, létezésük szimbóluma. Ahogyan a szlogenjük szól: „Més que un club”, azaz több, mint egy klub.

Forrás: Dr. Lénárt András/Rubicon

- Baszkföld relatív önállósága ma a legnagyobb az összes autonóm közösség közül. Sikerült olyan engedményeket szerezniük, amelyek a baszkok többségét (kivéve a legradikálisabbakat) kielégítik. Az ETA baszk szeparatista szervezet társadalmi támogatottsága csökkent, ezért tűzszünetekre és fegyverletételre kényszerült. A madridi kormány által kibővített autonómia megteremtette azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a békés egymás mellett élést.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyzet örökre rendeződött. Baszkföldön – és alkalmanként más autonóm közösségekben is – gyakran felmerül az igény, hogy a központi kormány további hatásköröket ruházzon át rájuk. Ezek néha teljesülnek, néha nem. De egyik sem olyan radikális követelés, mint amit manapság Katalóniában látunk.

- Az EU Spanyolország belügyének tekinti a katalán kérdést, és a spanyol állam pártjára állt. A függetlenségpárti katalánok szerint viszont az EU belügyéről van szó. Miért kezeli Brüsszel ilyen hidegen ezt a témát, és miért nem próbál legalább közvetíteni?

- 2017 végén és 2018 elején egyes brüsszeli politikusok felvetették, hogy közvetítői szerepet lássanak el, de mindkét oldal kinyilvánította, hogy nincs miről tárgyalni. Érzékeny téma ez azért is, mert Európában több országban is élnek olyan csoportok, nemzetiségek, amelyek a katalán példát a saját ügyük igazolására is felhasználhatnák.

Az EU ebben a kérdésben nem tud hatékonyan fellépni, nincsenek ehhez eszközei, mert a katalán kérdés valóban egy szuverén ország belügye. Nem történt olyan cselekmény, amely felvetné a drasztikus nemzetközi beavatkozás szükségességét. Úgy vélik, hogy a spanyol alkotmány keretein belül megoldható a kérdés.

- Ezzel a függetlenségpárti katalánok valószínűleg vitatkoznának. Az mindenesetre tény, hogy a spanyol alkotmány értelmében önhatalmúlag nem függetlenedhetnek. A történelem folyamán ugyanakkor aligha volt olyan elszakadási folyamat, amely nem sértette az ellenérdekelt állam törvényeit. Most mi lehet a megoldás erre az ellentmondásra?

- Már lassan másfél éve patthelyzet áll fenn, nincs jele annak, hogy megoldódjon a probléma. Sem az éppen megbukott, valószínűleg hamarosan új választást kiíró szocialista kormány, sem más párt nem hajlandó tárgyalni olyan kérdésben, amely akár csak utalna a függetlenségre.

Egy lehetséges kompromisszum az lehetne, ha mindkét oldal engedne egy keveset: a kormány tovább tágítaná az autonómiát, a katalán kormány pedig lemondana a függetlenségről. Egy másik lehetőség, hogy kivárják, amíg a katalánok – néhány év alatt – megunják ezt az állapotot, és a katalán kormányzatot olyan összetételben szavazzák meg, hogy többségbe kerülnek a függetlenséget ellenzők.

Az egyoldalú függetlenség kikiáltását a központi kormány semmilyen szín alatt nem fogadná el – ezt jelzi a most zajló bírósági szakasz –, és a nemzetközi közösség sem ismerné el a független Katalóniát.

- Tehát még jó ideig lesz Real Madrid – FC Barcelona derbi a La Ligában?

- Nagy valószínűséggel igen, mivel nincs realitása a katalán függetlenségnek. És ha valamilyen csoda folytán mégis bekövetkezne, némi törvénymódosítással megoldható lenne, hogy a spanyol ligában játsszon az FC Barcelona, Andorra esetében ez most is így van. De még egyszer hangsúlyozom: a jelenlegi helyzetet figyelembe véve a független Katalónia létrejötte szinte kizárt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Szputnyik-vakcinákért lobbizik Kelet-Németország
Wéber Balázs | 2021. május 8. 05:39
A német kormány egyes tartományok nyomására venne az oroszoktól Covid elleni vakcinát, ha azt az Európai Gyógyszerügynökség is jóváhagyja. A Szputnyik Kelet-Németországban népszerű, nem kis részben az NDK-s múlt és az orosz tudományos vívmányok miatt. Egy berlini kormányközeli forrásunk szerint a németek alapvetően a hatalomra és a hatóságokra bízzák ezt a kérdést.
Makro / Külgazdaság A szaúdi titkosszolgálat kritikus tárgyalásai Iránnal és Szíriával
Káncz Csaba | 2021. május 7. 17:26
Rijád napjainkra diplomáciailag sarokba szorult Biden iráni kurzusváltása, a jemeni háború elhúzódása és a libanoni politikai válság miatt.  A szaúdiak most hajlandónak mutatkoznak kiegyezésre az iráni tengellyel Szíriában, miközben Irán mérséklő erővel bír majd a jemeni húszi lázadókra.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Horvátország: június végéig be tudják oltani a felnőtt lakosság felét
MTI | 2021. május 7. 14:50
Horvátországban több mint húsz százalékkal csökkent a fertőzöttek száma a múlt héthez képest, és közel 800 ezren kapták meg valamely oltóanyag legalább első adagját - derült ki a válságstáb pénteki sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság A német kormány nem függesztené fel az oltóanyagok szabadalmi jogát
MTI | 2021. május 7. 13:50
Nem függesztené fel az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védelemre kifejlesztett vakcinák szabadalmi jogát a német szövetségi kormány.
Makro / Külgazdaság 185 nap után jövő héten ismét indulnak a tervezhető műtétek
Privátbankár.hu | 2021. május 7. 12:32
Az Operatív Törzs mai tájékoztatóján oltásra bíztatták a 16-18 éveseket, illetve arról is szó esett, hogy jövő héten visszaállítják a tervezhető műtéteket.
Makro / Külgazdaság Felére csökkennek a megújuló Mol Bubi bérletek árai
MTI | 2021. május 7. 11:52
Megfizethető díjakkal, megszűnő kaucióval, rugalmas, percalapú számlázással készül a megújuló Mol Bubi közbringarendszer, a havi és éves bérletek árai a felére csökkennek - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.
Makro / Külgazdaság Nagyot esett az aktív fertőzöttek száma, de ebben a tempóban sokára lesz még lagzi
Privátbankár.hu | 2021. május 7. 09:36
Az aktív fertőzöttek száma rekordtempóban esett, de továbbra is 100 fölött van a napi áldozatok száma - az oltások száma heti csúcson, de csak lassan araszolgatunk a boldogító 5 millióhoz.
Makro / Külgazdaság Az égbe szökő üzemanyagárakra az autósok is reagáltak
Király Béla | 2021. május 7. 05:35
Az első negyedévben ugyan számos korlátozás élt, amely hatott az emberek szabad mozgására, ám vélhetőleg elsősorban a megugró üzemanyagárak miatt tankoltak a magyarok jóval kevesebb benzint.
Makro / Külgazdaság Tényleg minden beoltott oda utazik a nyáron, ahova csak akar?
Vég Márton | 2021. május 6. 20:16
Egyelőre Horvátország, Szerbia, Montenegró, Szlovénia és Bahrein közül lehet választani nyári célpontot, de májusban már egyre több olyan ország is várja a beoltott turistákat, amelyek a magyarok kedvencei közé tartoznak. Kérdés, hogy a kormány kétoldalú tárgyalásai milyen sikerrel járnak.
Makro / Külgazdaság A kínai halászflotta félkatonai szervezetként működik a világ tengerein
Káncz Csaba | 2021. május 6. 18:05
Peking geopolitikai törekvéseit támogatva a halászhajók félkatonai szerepet is betöltenek.  Afrika és Dél-Amerika partjainál a kínai flotta mélytengeri hálóival túlhalássza a vizeket, ezzel megfosztva a helyi halászfalvakat a megélhetéstől.  Káncz Csaba jegyzete 
Friss
hírlevél
depositphotos