Úgy tűnik, hogy negyedszer is Angela Merkel lesz a kancellár, de az AfD szerint nem fogja kitölteni mandátumát. Ezt az AfD alapító tagja, Frank-Christian Hansel nyilatkozta a CNBC-nek. Szerinte a migrációs válsággal kapcsolatos problémák olyan nagyok lesznek, hogy a kormány nem tudja kitölteni majd négy éves mandátumát.
Gyenge érv
Érthető, hogy a szélsőjobboldali párt ilyeneket nyilatkozik, hisz neki is itt a kampányidőszak, és terítéken akarja tartani a számára leginkább szavazókat hozó fő témát, a menekültkérdést, egyúttal megpróbálja gyengíteni Merkelt, vagy legalábbis csökkenteni a felé megnyilvánuló bizalmat. Az érv ugyanakkor gyenge, miután ha a 2015-ös menekültválságot nem sikerült volna többé-kevésbé rendeznie a kancellárnak, most nem állna 37 százalékon pártja népszerűsége, és így nem lenne valószínű nyertese a választásnak.
Összezárnak
Persze egyedül nem tud kormányt alakítani 37 százalékkal pártja, így feltehetően fennmarad a 25 százalékon álló szociáldemokratákkal alkotott nagykoalíció. Rajtuk kívül egyébként a szabaddemokraták 9, a zöldek 7, a Bal nevű párt ugyancsak 9, az AfD 10 százalékon áll.
A nagykoalíció felbomlására volt már példa a háború utáni német történelemben, és arra is, hogy egy kancellár ne töltse ki a mandátumát, de az valószínűtlen, hogy ezt pont az AfD érné el. Ellenkezőleg: valószínűleg összezárnak ellene a demokratikus erők, és ha más nem, ez egyben tartja a kormányt.
Érzékenység
Németország a hitleri örökség miatt rendkívül kényesen ügyel arra, hogy semmi antidemokratikus vagy szélsőjobboldali jelenség ne nyerhessen teret. Az AfD persze nem a hitleri értelemben vett náci párt, miután nem hirdet felsőbbrendűséget és a többi klasszikus náci elvet, inkább azt mondanánk, hogy nacionalista és euroszkeptikus, pont olyan, mint a Franciaországban, Hollandiában, vagy Ausztriában is létező hasonló pártok. A különbség csak annyi, hogy Németországban sokkal érzékenyebb a kérdés, így már az a tény is sokakat aggaszt, hogy bekerülnek a parlamentbe.
Merkel bravúrja
Merkel egyébként így is egy bravúrt csinált azzal, hogy a 2015-ös drámai népszerűségvesztés után talpra tudott állni, sőt, hogy újra nyertes pozícióba tudott kerülni. Ebben döntő jelentősége volt, hogy felismerte a tavalyelőtti hibás politikát a menekültek korlátlan beengedésével kapcsolatban, azt korrigálta, leszorította az újonnan érkezők számát, és még Törökországgal is megállapodott arról, hogy ők nem engedik tovább Európába a menekülteket.
Amikor idén az év első részében Martin Schulz lett a szociáldemokraták kancellárjelöltje, hirtelen megnőtt a népszerűségük, és felmerült, hogy akár meg is előzhetik Merkel pártszövetségét. Ebben az esetben Schulz lett volna (lenne) a kancellár, jóllehet akkor is komoly esélye lett volna a nagykoalíciónak. Merkel azonban vissza tudta szerezni az előnyét ebben az esetben is, így a hátralévő 40 napban komoly változásnak kéne történni ahhoz, hogy ne ő legyen ismét a kancellár.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
