Forrás: EPA/HENRIK MONTGOMERY / TT SWEDEN OUT

A német társadalmat és a politikai centrumot alapjaiban rázta meg az átgondolatlan ’Willkommenskultur’. Európa kulcsországában négy hónapja nincsen kormány és még ha tavasszal nagy nehezen meg is alakul egy, az új nagykoalíció a Bundestag mandátumainak alig felét fogja ellenőrizni - ellentétben a 80 százalékkal, amelyet még az őszi választások előtt kontrollált. Eközben a muszlim migránsok és menekültek által végrehajtott erőszakos bűncselekmények hulláma a héten arra késztette a 100 ezer lakosú németországi Cottbus városát, hogy a városban kialakult robbanásveszélyes helyzetre hivatkozva megtiltsa új menekült letelepedését a városban.

Helyszíni beszámoló a pokolból

Németország mellett Svédország volt az, ahova boldog-boldogtalan beáramolhatott a Közel-Keletről az elmúlt években, anélkül, hogy a hatóságok tisztában lettek volna valós identitásukkal és egészsági állapotukkal. 2013-ban Stockholm bejelentette, hogy állandó letelepedési engedélyt ad bárkinek, aki Szíriából, vagy Eritreából érkezett – annak ellenére, hogy a menekültkérők 98 százalékának nincsenek érvényes személyes okmányai. Míg Németországban a rendőrség jelenleg 280 ezer személyt köröz az országban, akik vagy illegálisan utaztak be az országba, vagy ’alámerülve’ kivonták magukat a kiutasítás alól, Svédországban jelenleg 30 ezren tartoznak ebbe a kategóriába.

A londoni The Times napilap most helyszíni beszámolót küldött azokból a svéd kerületekből, ahol a közel-keleti és észak-afrikai migránsok és menekültek nagy számban telepedtek le. A beszámoló Malmöben, a harmadik legnagyobb svéd városban kezdődik, ahol a Rosengard kerületben a helyi rendőr-őrs már úgy néz ki, mintha egy polgárháborús övezetben járnánk: kis, lőrésszerű ablakokkal és 3 méter magas elektromos kerítéssel védett erődítmény oltalmazza a rend őreit az egykori vikingek hazájában. A helyi általános iskolát az etnikumok közötti feszültség miatt egyszerűen be kellett zárni.

A hazánkkal azonos lélekszámú Svédországban tavaly 320 lövöldözés történt és több tucat robbantáshoz is ki kellett szállniuk a rendőröknek. 110 gyilkosság és 7226 nemi erőszak történt 2017-ben, amely utóbbi 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mutatót. A svéd nők 36 százaléka úgy nyilatkozott, hogy éjjelente nem érzi magát biztonságban.

Káncz Csaba

Már nem lehet elhallgatni

Mindennek ellenére meglepően kevés vita zajlik és megbízható adat áll rendelkezésre a népesség 12 százalékát kitévő populációról, akik nem-európai országokból érkeztek. Hosszú évekig a svéd centrista politikai osztály megpróbálta kicsinyíteni a muszlimok által dominált kerületek szétesésének jelentőségét, de mára már nem tudja figyelmen kívül hagyni a robbanás-szerűen emelkedő erőszakos cselekményeket. Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök a múlt héten arra kényszerült, hogy a parlamentben már a hadsereg bevetését helyezze kilátásba, hogy „eltiporja” a (muszlim) szervezett bűnözést.

Löfven, aki az elmúlt években Merkel kancellárhoz hasonló szerepet játszott a migránsok és menekültek befogadásában, most hirtelen hangot váltott, látva a berlini centrista pártok hanyatt esését. Svédországban idén szeptember 9-én jönnek az általános választások és jelenleg még a szociáldemokraták adják a legnagyobb frakciót a parlamentben (Riksdag). Márpedig ahogyan az európai országok többségében, a svéd politikai centrum is folyamatosan tolódik jobbra, így a fent kitárgyalt válság kapcsán Stockholmban is jóval keményebb retorikára és adminisztratív lépésekre számíthatunk a közeljövőben.

Káncz Csaba jegyzete