Számos országban és régióban jelentek meg a hónap első napján feldolgozóipari és beszerzési menedzserindexek (BMI). Ezek egy része ugyan a historikus adatoktól elmarad, ám van olyan mutató is, amely rég nem látott kiugró értéket hozott. Általánosan az is elmondható, hogy világszerte fellendülést jeleznek előre a most publikált BMI-k.
Évtizedes szinten a Caixin index
A kis- és középvállalatokra összpontosító Caixin/Markit felmérés kedden közzétett adatai szerint a kínai feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) az októberi 53,6 pontról 54,9 pontra emelkedett novemberben. A Caixin/Markit által számított kínai feldolgozóipari BMI ezzel a hetedik egymást követő hónapban állt a növekedést és a visszaesést egymástól elválasztó 50 pontos küszöb fölött, ráadásul a 2010 novembere óta regisztrált legmagasabb szintre nőtt. Elemzők a növekedés ütemének mérséklődésére számítottak, 53,5 pontot jósolva novemberre.
Az IHS Markit az adatokkal együtt közzétett közleményben rámutatott: a múlt hónapban mind a termelés, mind pedig az új megrendelések tekintetében szintén csaknem tíz éves csúcsnak számító eredményekről számoltak be a kínai feldolgozóipari vállalatok. A kereslet helyreállása azonban inkább a belföldi piacnak tulajdonítható, az új exportmegrendelések állományát tükröző részindex ugyanis még mindig viszonylag alacsony szinten áll.
Németország is fellendülés előtt áll
Kedden publikálták az eurózóna feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexét is. Ez a várakozásoknál jobban alakult, hiszen az elemzői konszenzust 0,2 ponttal meghaladta. A mutató novemberi értéke 53,8 pont lett, ami határozott fellendülést jelez előre. Igaz, a járvány második hulláma így is érezteti a hatását, hiszen a 32 havi csúcsot jelentő októberi 54,8 pontos értéktől jócskán elmaradt a BMI. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a feldolgozóipar kibocsátását mérő alindex, amely a kompozit BMI egyik alkotóeleme, és jól tükrözi a gazdaság állapotát, 58,4 pontról 55,3 pontra esett novemberben. Mindez azonban még mindig erősen az 50 pontos érték felett van, ami azért fontos, mert az ennél nagyobb számok növekvő gazdasági teljesítményt jeleznek előre.
Az euróövezeti feldolgozóipar teljesítménymutatója 2019 januárja óta először júliusban került az 50 pontos küszöb fölé, és értéke novemberig minden hónapban emelkedett. Az adatokat kommentálva Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza rámutatott: jóllehet a feldolgozóipar teljesítménye elmaradt az októberitől az újabb zárlatok elrendelésének közepette, a növekedés fennmaradása segíthet enyhíteni a járványnak a gazdaságra mért csapását, amely keménynek bizonyult a szolgáltató szektor esetében. A felmérés adatai azt mutatják, hogy az euróövezet gazdaságát nem fenyegeti a második negyedévihez hasonló mértékű visszaesés az év utolsó negyedében – hangoztatta a szakértő.
A vizsgált nyolc euróövezeti ország közül ismét Németország teljesített legjobban, 0,4 ponttal, 57,8 pontra csúszott vissza a feldolgozóipar beszerzésimenedzser-indexe novemberben. Ahogy fent jeleztük, a BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését jelzi, tehát Németország esetében masszív gazdasági növekedés várható. Vannak azonban az eurózónának olyan tagjai, ahol a gazdasági helyzet továbbra sem megnyugtató. Spanyolországban (49,8 pont), Franciaországban (49,6 pont), Görögországban (42,3 pont) a most közzétett indexek továbbra is visszaesést valószínűsítenek a feldolgozóiparban.
A magyar adatok is mérsékelt optimizmust tükröznek
A kedden közzétett magyar BMI is fellendülést mutat, ugyanakkor az elmúlt évek számaival összevetve azoktól elmarad. A korábbi erőteljes növekedéshez képest a BMI tehát visszafogottabb bővülést jelez, ám a járvány második hullámában az is bizakodásra adhat okot, hogy a várakozásokat tükröző mutató alapján gazdasági bővülés elé nézünk.
Ha megnézzük a magyar adat részindexeit, akkor választ kaphatunk arra, hogy a hosszú távú novemberi átlagot (52,6) miért nem sikerült elérni. A BMI szezonálisan kiigazított novemberi értéke 51,9 pont lett, ez alapján a válaszadók az előző hónaphoz képest második hónapja kedvezőbb folyamatokról számoltak be, egy hónapos szűkülés után. A szakértők szerint ennek oka továbbra is többrétű: a termelési és beszerzési alindexek értékei növekedtek, és továbbra is bővülést jeleznek, ahogyan az új rendelések alindexe is. A vásárolt készletek mennyisége és a foglalkoztatottság alindexei némileg csökkentek, de szintén további bővülésre utalnak. A BMI-t alkotó ötödik alindex, a szállítási átfutási idő értéke viszont még mindig rendkívül alacsonyan maradt, erősen közrejátszva a BMI index alacsonyabb értékében.
Összességében a magyar és az európai számok is azt mutatják, hogy a koronavírus járvány második hullámának ellenére folyamatos kilábalást várnak a piaci szereplők. A járvány által ősszel már nem sújtott Kínában pedig masszív gazdasági növekedés várható a következő időszakban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 9,46 pontos nyitás után emelkedett hétfő kora délutánig.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
