Domokos László az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen elmondta, 2010 és 2013 között teljesültek az alaptörvényben megfogalmazott adósságcsökkentési követelmények és a költségvetési törvényekben kijelölt célok.
Folyamatosan csökkent az államadósság, az államháztartás hiánya pedig három esztendőn keresztül a nemzeti össztermék, a GDP 3 százaléka alatt maradt, így Magyarország 2013 nyarán kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.
Rend
Domokos László az államháztartás pénzforgalmi egyenlegének mutatói közül kiemelte, hogy amíg 2010-ben az előirányzattól való eltérést jelző adatok az elkülönített állami pénzalapok kivételével negatívak voltak, addig 2013-ban valamennyi pozitív volt, azaz - mint fogalmazott - rend lett. Az alrendszerek egyenlegeinek túlcsordulását sikerült megakadályozni, ami "az előző évek fegyelmezetlen költségvetési gazdálkodásának állandó jellemzője volt" - mondta.
Egyensúly
Kifejtette, hogy stabilizálódott az önkormányzati alrendszer és a társadalombiztosítás, az utóbbinál az alapok egyensúlyba kerültek, míg a helyhatóságok pozitív szaldót értek el, köszönhetően a finanszírozási összhang megteremtésének, illetve az adósság-átvállalásnak.
Az ÁSZ elnöke szerint az önkormányzatok jövőbeni eladósodásának kockázatát lényegesen mérsékli, hogy néhány kivételtől eltekintve csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt és engedélyköteles a garancia- és kezességvállalásuk is, továbbá nem fogadhatnak el olyan helyi, települési költségvetést, amely működési hiányt tartalmaz.
A társadalombiztosítási alapok költségvetésének stabilizálását a bevételi és a kiadási intézkedések egyaránt elősegítették - mutatott rá Domokos László. Bevételi oldalról a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetése a költségvetési konszolidáció legjelentősebb eleme volt, amelynek döntő részét az államadósság mérséklésére használták fel. A bevételeket növelték az Európai Uniótól kapott támogatások is, a transzferek értéke 2013-ban például meghaladta a GDP 5 százalékát.
Elfutás
A jól alakuló bevételek mellett a kiadási oldalon több, korábban nagymértékben emelkedő tétel elfutását sikerült megakadályozni, így például a gyógyszer-támogatásokat, valamint megszűntek a számos formában létező korhatár előtti nyugdíjak.
Domokos László beszélt még arról, hogy az államháztartás szerkezete kedvezően változott az utóbbi három évben: az uniós források felhasználásával és az állam növekvő szerepvállalásával nőtt a gazdasági célú kiadások részaránya, 14,3 százalékról 17,5 százalékra. A jóléti rendszerek átalakításában szintén jelentős lépések történtek, nőttek a megtakarítások, a kiadások a pénzforgalom 61,5 százalékáról 56,7 százalékra mérséklődtek.
Gondok
A számvevőszéki elnök a költségvetési konszolidációt veszélyeztető kockázatokra is rámutatott. Így például hangsúlyozta azt, hogy az uniós támogatások felhasználásának egyenlőtlen eloszlása miatt 2016-ban sokkal kevesebb pénz kerülhet felhasználásra. Ez a gazdasági növekedés egyik fontos motorjának lassulását okozza, amit ellensúlyozni kell.
Kockázatot jelent szerinte az egészségügyi szakellátási és a közoktatási feladatok állami szervezésbe kerülése is, keresni kell a méretgazdaságosság optimumát, hiszen "egyközpontú irányítási rendszerrel a napi gazdálkodási feladatok nem láthatók el jól".
További gond lehet szerinte, hogy az önkormányzatok önként vállalt feladatai meghaladhatják a települések finanszírozási lehetőségeit, illetve a helyhatóságok "rejtetten" növelhetik szállítási tartozásállományukat is.
Külön megemlítette Domokos László azt, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2013 végére lényegében kiürült, így az államadósság mérséklésének egy fontos eszköze szűnt meg, pedig az adósság-növekedés fékezése a jövőben is fontos feladat.
|
Csütörtökön kezdődött a háromnapos 52. Közgazdász Vándorgyűlés, amelynek helyszíne ezúttal Nyíregyháza. A konferencia címe: Tíz év az EU-ban: az elkötelezettség és a nyitottság szerepe a gazdasági növekedésben. A konferencia nyitónapján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertette a közeljövő gazdaságpolitikai terveit: új programmal szorítanák vissza a feketegazdaságot, 5 millióra emelnék a foglalkoztatottak számát, forintosítják a devizahiteleket, nem bocsátanak ki devizakötvényeket, átgondolják a bankadót és a tranzakciós illetéket, rövid pórázon tarják az önkormányzati eladósodást, újraiparosítanak és elektromos autókat szereznek be. Részletek >> Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár pedig arról beszélt: Új világrend van kialakulóban – ennek lesznek vesztesei és győztesei is. Ahhoz, hogy a győztesekhez tartozzunk, gyökeresen át kell alakítani a külpolitikánkat. A klasszikus diplomáciai feladatok mellett a gazdasági érdekek (vállalati szintig lemenő) képviselete kerül a magyar külpolitika fókuszába. Részletek >> |
Ez az európai hangulatra is irányadó lehet. 
