|
| Donald Trump egy kampányrendezvényen Las Vegasban 2020. február 21-én. (MTI/EPA/Etienne Laurent) |
Miközben a globális koronavírus járvány potenciális közegészségügyi- és gazdasági következményei lassan kibontakoznak, addig a politikai kihatások kontúrjait még nem látjuk. A vírus nyomáspróbának teszi ki a különböző politikai rendszereket, és kíméletlenül felméri, hogy azok milyen hatékonysággal tudják megvédeni lakosaikat. A választók bizonyosan nem lesznek hálásak azon politikusaiknak, akik csődöt mondanak ebben a helyzetben.
Kína és Irán
Kína vonatkozásában máris kijelenthető, hogy a járvány negatívan hat az ország első számú geopolitikai vállalkozására, az Új Selyemút (BRI) gigaprojektre. A járvány kitöréséig a kínai munkások minden gond nélkül áramoltak a BRI különböző célországaiba, amely mozgás most számottevően megnehezült. Szintén bajba kerültek azon beszállítási láncok, amelyek a BRI kiépítéséhez és működtetéséhez nélkülözhetetlenek.
Iránban a járvány okozta krízis tovább mélyíti a teokratikus állam és a társadalom közötti bizalmi szakadékot. Súlyosan megrendült az állam kompetenciájába vetett hit is azáltal, hogy már 23 országgyűlési képviselő fertőződött meg. Az országban eluralkodó pánik természetesen tovább rontja a gazdaság helyzetét, amely az amerikai szankciók miatt már amúgy is padlón volt.
Szorul a hurok Trump nyaka körül
A Fehér Ház bűnös mulasztásairól a hét elején számoltunk be részletesen. Ahogyan az elmúlt órákban Rebecca Katz, a Georgetown Egyetem Globális Egyészségtudományi és Biztonsági Központjának igazgatója kifejtette: „A közegészségügyi szakmában erős az a meggyőződés, hogy a Trump kormányzatnak sokkal többet kellett volna tennie, sokkal gyorsabban, és valószínűleg sokkal több az, amit meg lehetne és kellene tenni”. Valóban, az USA-ban jelenleg hiány van koronavírus teszt-eszközökből, és mivel választási év van, Trump azonnal az Obama-kormányzatra próbálta hárítani ennek a felelősségét. A Fehér Ház jelenlegi urának nincsen könnyű dolga, hiszen ő személyesen oszlatta föl 2 éve a Nemzetbiztonsági Tanács globális járványügyi csoportját.
A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a járvány elterjedtebb az Egyesült Államokban, mint azt a jelentések sugallják. Tegnapi adatok szerint 11 halott volt az országban a 154 ismert eset közül. Márpedig, ha a halálozási ráta 3,4 százalék, akkor valójában 324 fertőzött van szerte az országban – akik közül 170 személy még szabadon és bejelentetlenül járkál.
A WHO aggodalma
A vezető politikusoknak bizony mindent meg kell tenniük a közvélemény hathatós lenyugtatására, különösen, miután a WHO keddi bejelentéséből kiderült, hogy a koronavírus halálozási rátája 3.4 százalékra emelkedett. Márpedig az amerikai közegészségügyi hivatal (CDC) adatai szerint ez több, mint 20-szoros halálozási arány a közönséges influenzához viszonyítva.
A WHO-t az is aggasztja, hogy a járvány feltartóztatásához szükséges orvosi eszközök kifogyhatnak. A jelenlegi állás szerint, ameddig a járvány tart, a világnak havonta (!) szüksége van 89 millió orvosi maszkra, 76 millió vizsgáló kesztyűre, 30 millió orvosi köpenyre és 2.9 millió liter kézfertőtlenítőre.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
