|
| Donald Trump egy kampányrendezvényen Las Vegasban 2020. február 21-én. (MTI/EPA/Etienne Laurent) |
Miközben a globális koronavírus járvány potenciális közegészségügyi- és gazdasági következményei lassan kibontakoznak, addig a politikai kihatások kontúrjait még nem látjuk. A vírus nyomáspróbának teszi ki a különböző politikai rendszereket, és kíméletlenül felméri, hogy azok milyen hatékonysággal tudják megvédeni lakosaikat. A választók bizonyosan nem lesznek hálásak azon politikusaiknak, akik csődöt mondanak ebben a helyzetben.
Kína és Irán
Kína vonatkozásában máris kijelenthető, hogy a járvány negatívan hat az ország első számú geopolitikai vállalkozására, az Új Selyemút (BRI) gigaprojektre. A járvány kitöréséig a kínai munkások minden gond nélkül áramoltak a BRI különböző célországaiba, amely mozgás most számottevően megnehezült. Szintén bajba kerültek azon beszállítási láncok, amelyek a BRI kiépítéséhez és működtetéséhez nélkülözhetetlenek.
Iránban a járvány okozta krízis tovább mélyíti a teokratikus állam és a társadalom közötti bizalmi szakadékot. Súlyosan megrendült az állam kompetenciájába vetett hit is azáltal, hogy már 23 országgyűlési képviselő fertőződött meg. Az országban eluralkodó pánik természetesen tovább rontja a gazdaság helyzetét, amely az amerikai szankciók miatt már amúgy is padlón volt.
Szorul a hurok Trump nyaka körül
A Fehér Ház bűnös mulasztásairól a hét elején számoltunk be részletesen. Ahogyan az elmúlt órákban Rebecca Katz, a Georgetown Egyetem Globális Egyészségtudományi és Biztonsági Központjának igazgatója kifejtette: „A közegészségügyi szakmában erős az a meggyőződés, hogy a Trump kormányzatnak sokkal többet kellett volna tennie, sokkal gyorsabban, és valószínűleg sokkal több az, amit meg lehetne és kellene tenni”. Valóban, az USA-ban jelenleg hiány van koronavírus teszt-eszközökből, és mivel választási év van, Trump azonnal az Obama-kormányzatra próbálta hárítani ennek a felelősségét. A Fehér Ház jelenlegi urának nincsen könnyű dolga, hiszen ő személyesen oszlatta föl 2 éve a Nemzetbiztonsági Tanács globális járványügyi csoportját.
A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a járvány elterjedtebb az Egyesült Államokban, mint azt a jelentések sugallják. Tegnapi adatok szerint 11 halott volt az országban a 154 ismert eset közül. Márpedig, ha a halálozási ráta 3,4 százalék, akkor valójában 324 fertőzött van szerte az országban – akik közül 170 személy még szabadon és bejelentetlenül járkál.
A WHO aggodalma
A vezető politikusoknak bizony mindent meg kell tenniük a közvélemény hathatós lenyugtatására, különösen, miután a WHO keddi bejelentéséből kiderült, hogy a koronavírus halálozási rátája 3.4 százalékra emelkedett. Márpedig az amerikai közegészségügyi hivatal (CDC) adatai szerint ez több, mint 20-szoros halálozási arány a közönséges influenzához viszonyítva.
A WHO-t az is aggasztja, hogy a járvány feltartóztatásához szükséges orvosi eszközök kifogyhatnak. A jelenlegi állás szerint, ameddig a járvány tart, a világnak havonta (!) szüksége van 89 millió orvosi maszkra, 76 millió vizsgáló kesztyűre, 30 millió orvosi köpenyre és 2.9 millió liter kézfertőtlenítőre.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Nem tágít, választást akar Ukrajnában a háború alatt is az amerikai elnök.
