Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Napjaink változó környezetében a „biztonság” fogalma sokkal bonyolultabbá vált, mint amilyen akár csak 20 évvel ezelőtt volt. A vírus nyomáspróbának teszi ki a különböző politikai rendszereket, és kíméletlenül felméri, hogy azok milyen hatékonysággal tudják megvédeni lakosaikat.
A vakcina, mint csodafegyver?
A kórokozó meggyengítette a populista politikusok hatalmát, mert számukra csak az a válság volt a jó, amelyet saját maguk festettek föl a falra. Nekik legyőzendő ellenség kell, nem megoldandó probléma. Márpedig a koronavírus nem ilyen.
A kormányok többsége számos gazdasági és társadalmi korlátozó intézkedést vezetett be, amely érinti a mobilitást. Miközben a globális koronavírus-járvány potenciális közegészségügyi és gazdasági következményei lassan kibontakoznak, addig a politikai kihatások világos kontúrjait még nem látjuk. De azt már igen, hogy a járvány aláássa számos nemzetközi intézmény legitimitását, és tovább destabilizálja a globalizációt.
Mindeközben lassan, de biztosan a kormányzatok a vakcinát nevezték ki azon csodafegyvernek, amellyel visszaáll majd a korábbi gazdasági és társadalmi egyensúly. Holott a verseny még nem dőlt el a vakcina kifejlesztésével, azt gigantikus nagyságrendben elő is kell állítani. Két dózissal számolva a Föld lakosságának védetté tételéhez 15 milliárd dózisra lenne szükség. A világ legnagyobb gyártója, az Indiai Szérum Intézet szerint ezt négy éven belül nem lehet megcsinálni.
A gyártási problémák mellett egyéb kihívások is vannak, hiszen egyes vakcinákat rendkívül alacsony hőmérsékleten lehet csak tárolni. A jövedelmi viszonyok is mély szakadékot jelentenek: míg a legmagasabb jövedelmű országok 94 százalékában már megkezdődött az oltás, az alacsony jövedelmű országok esetében 14 százalékon áll ez a mutató.
Geopolitika küzdelem
A vakcina kifejlesztése és globális elterjesztése mára a nyugati hatalmak, valamint Oroszország, Kína és India részéről már túllépett a tudományos rivalizáláson és éles geopolitikai kérdéssé nőtte ki magát. Egy kiváló példa Ukrajna, amely beszorult a Nyugat és Oroszország közé. Hiába számít jelenleg nyugati szövetségesnek, Trump volt elnök amerikai vakcina-exporttilalma miatt képtelen közvetlen szállításokhoz jutni.
Moszkva azonnal lecsapott az ügyre, kiemelve, hogy szükséghelyzetben senki sem segít Kijevnek. A sarokba szorult Ukrajna ezért most kétségbeesetten Kínához fordult.
Hasonló eset játszódik le Észak-Afrikában is. Bár Marokkó amerikai szövetségesnek számít, Washington exporttilalma lehetővé tette Peking számára, hogy elfoglalja a marokkói piacot. Marokkó 65 millió Sinopharm-dózisra szerződött le és megkezdte az oltási kampányát anélkül, hogy a nyugati maradék vakcinákra várt volna. Algéria külügyminisztere eközben háláját fejezte ki Kínának a kapott vakcinákért és leszögezte, hogy Algír szívesen népszerűsíti majd az „Egy övezet Egy út” kezdeményezést a jövőben.
Kína több szállítmány vakcinát adományozott 13 országnak, közöttük olyan közeli szövetségesének, mint Pakisztán, Mianmar és Kambodzsa és olyannak, amellyel még szorosabbra akarja fűzni a viszonyát, mint például Szerbia.
A kínai külügyminiszter januárban öt afrikai szövetséges országot látogatott meg, ahol a vezetőkkel kiemelt téma volt a vakcina ügye és azok leszállítását „prioritásnak” nevezte. Hasonló látogatásokat tett a miniszter délkelet-ázsiai országokba – amelyek közül többel területi vitában áll a Dél-kínai-tengeren – és a vakcina szállítása ott is a tárgyalások témája lett.
A Kreml a maga részéről több millió vakcinát tervez szállítani nemcsak a szomszédainak, hanem több dél-amerikai országnak – kezdve Brazíliával és Argentínával. Mint a napokban kiderült, Washington politikai nyomást gyakorolt Brazíliára, hogy ne vásároljon az orosz vakcinából, tartva Moszkva befolyásának növekedésétől. A New York Times szerint viszont az oroszok Latin-Amerikában internetes dezinformációs kampánnyal igyekeznek diszkreditálni a nyugati vakcinák hatásosságát.
Önmaga vágta sebét
Az EU elfuserált vakcina beszerzése is pillanatok alatt geopolitikai kérdéssé vált, amint Moszkva megkezdte szállításait Pozsony és Prága irányába. Varsó eközben Peking segítségét kérte. Budapest pedig mind Moszkváét, mind Pekingét.
Az Európai Bizottság kétségtelenül elszúrta a felkészülést az emberiség történetének legnagyobb oltási akciójára. A Bizottság annak a részlegnek adta ki 450 millió ember beoltásának felelősségét, amely előtte főként élelmiszer-minősítéssel foglalkozott. A Bizottság a vakcina árát tekintette kulcskérdésnek, és abban sem volt biztos, hogy melyik gyárnak adjon támogatást.
Ezért azután csúszott az egész beszerzés, viszont háttérbe szorult, hogy hány áldozata lesz annak, ha az emberek nem kapják meg mielőbb az oltást. A közös vásárlás miatt jó időre tétlenségre lettek kárhoztatva a kormányok, amit csak tetézett, hogy még meg kellett szervezni az elosztást, illetve a beadást, amikor végre elkezdtek érkezni a szerek.
Valóban, egy normálisan és áttekinthetően működő intézménynél Ursula von der Leyen elnöknek már régen távoznia kellett volna a pozíciójából.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
