|
| Védőmaszkos gyalogosok Pekingben 2020. január 21-én. (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong ) |
Kínában a koronavírus járványnak eddig 2700 halálos áldozata van, miközben több, mint 80 ezer ember fertőződött meg. A járvány körüli kezdeti elhallgatás és fejetlenség súlyos repedéseket okozott Hszi Csin-ping elnök eddig sebezhetetlennek tűnő imázsán, amelyet az elmúlt 8 évben olyan gondosan ápolt. Ráadásul a járvány és az USA-val folytatott kereskedelmi háború hatására a külföldi befektetők alternatív befektetési helyszíneket keresnek mind Dél-Kelet Ázsiában, mind Európában.
Veszélyek és frusztrációk
Ha a nagyobb multik bevállalják a költözés költségeit és nemzetközileg átstrukturálják a beszállítási láncaikat, akkor csak ritkán térnek vissza az eredeti helyszínre. Márpedig ez veszélyes lenne Hszi elnökre és pártjára, hiszen a külföldi cégek technológiája életfontosságú ahhoz, hogy Kína feljebb mozduljon a globális értékláncon.
A közösségi média eközben jól jelzi a nép hangulatváltozását. A polgárok egyre gyakrabban fejezik ki frusztrációjukat a törékeny társadalombiztosítási rendszer miatt, de egyre gyakrabban követelnek átláthatóságot, számonkérhetőséget és szólásszabadságot is. A kínai közösségi médiában egyre többször merül fel a kérdés, hogy miért is költ a kormány ebben a helyzetben milliárdokat olyan külföldi gigaprojektekre, mint a Hszi elnök nevével fémjelzett Új Selyemút (BRI) projekt, miközben a kínai egészségügyi rendszer nem képes menedzselni a koronavírus krízist.
Bizonyos határokat viszont a cenzorok nem engednek átlépni. Elérhetetlenné vált a cikk például, amely olyan felségsértő címmel bírt, mint hogy „Ha bátrabb médiánk lett volna, akkor megelőzhető lett volna a koronavírus járvány?”
Japán kinyújtott keze
A járvány természetesen óriási ütést vitt be Kína országimázsának is és a pekingi kormányzat idegesen figyeli a külföldi politikai reakciókat és médiabeszámolókat – különösen, hogy növekszik a kínaiak elleni rasszista támadások száma világszerte. A hónap elején a kínai külügyi szóvivő túlreagálással vádolta az Egyesült Államokat, amint az elsőként evakuálta személyzetét a vuhani konzulátusról. Ezzel szemben dicsérte Japánt a visszafogott lépései kapcsán.
|
| Káncz Csaba |
Valóban a jelenlegi válság közepette Kína és Japán is egyre inkább azt keresi, ami összeköti a két országot. A japánok érzik, hogy most esély van a két, rendkívül terhelt közös történelmű ország kapcsolatainak javítására, ezért február 18-ig 3 millió maszkot adományoztak Kínának, 6,3 millió dolláros pénzügyi adománnyal kísérve.
Peking és Tokió hivatalos kapcsolatai már a járványt megelőzően is javuló pályát mutattak. Míg a 2013-ban, a Szenkaku / Tiaojü szigetek körüli viták idején a kínaiak 92,8 százaléka negatív véleménnyel volt Japánról, 2019-re ez csaknem megfeleződött, és ez a mutató tavaly már csupán 52,8 százalékon áll. 2018-ban 8,38 millió kínai látogatta meg Japánt, ami hatszoros érték 2013-hoz képest.
A két országot groteszk módon most már az iskolák lezárása is összeköti. A japán kormányfő tegnap jelentette be, hogy jövő hétfőtől március végéig zárva tart minden iskola, 13 millió diákot érintve. Kína szintén bejelentette, hogy nem nyitnak újra az iskolák a Tavaszi Fesztivált követően és a közel 200 millió diák online követheti az órákat. Hongkongban április közepéig tartanak a jelenlegi tervek szerint zárva az iskolák.
Nem máshova, mint egyenesen Észak-Koreába indítanak repülőket. 
