Így a nyár vége felé nagyon úgy tűnik, hogy a magyarok alaposan kiadriázták és kibalatonozták magukat. Orbán Viktor kormányfő tavaly július 10-én tanácsolta azt az utazni vágyóknak: több Balaton, kevesebb Adria, és akkor a járvány is féken tartható. Ennek hatására sokan mondták le a horvátországi nyaralást. Idén nem volt ilyen kormányzati mondás, a miniszterelnök most csak azt javasolta, hogy csak azok utazzanak külföldre nyaralni, akik mindkét oltást megkapták.
Ez lehet az oka annak, hogy bár nagyon sokan mentek Horvátországba, azért a 2019-es rekord nem volt veszélyben.
Az E-Visitor rendszer adatai szerint 2021. január 1. -jétől augusztus 24. -ig összesen 395 000 magyar turista 2 165 000 vendégéjszakát töltött el Horvátországban. A magyarok átlagosan 5,5 napot töltenek el Horvátországban. A tavalyi év azonos időszakához képest ez 83 százalékos növekedés a turisták és 79 százalékos növekedés a vendégéjszakák számát illetően
- tájékoztatta lapunkat a Horvát Idegenforgalmi Közösség (HIK) magyarországi képviselete. Az E-Visitor rendszer úgy működik, mint nálunk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, tehát minden horvát szálláshely adait látják.
Ez a 395 ezer talán soknak tűnhet, pedig nem az: a rekord 2019-ben volt, amikor 644 ezer magyar pihent az adriai államban. Tehát alapvetően tavaly voltak nagyon kevesen, a mélyponthoz képest pedig könnyű nagyot fejlődni. Tény ugyanakkor, hogy június vége óta egyre többen mentek Horvátországba: június 28-ig még csak 54 ezren utaztak a tengerhez, az azt követő három hétben viszont további 93 ezren. Július 18-ig 147 ezer magyar turista látogatott el Horvátországba, augusztus 24-ig pedig további 250 ezren.
Egyre többen hajókáznak
A HIK közése szerint a magyar turisták többsége (több mint 50 százalék) hagyományosan a magánszállást választotta, ez a szállásforma 75 százalékos növekedést ért el. A magyarok átlagosan 5,6 napot töltöttek el a magánszállásokon. A szálláshelyek tekintetében a legnagyobb növekedést (valamint a korábbi évekhez mért különbséget) a szállodák érték el (plusz 110 százalék), ahol a magyar turisták átlagosan 4,5 napot tartózkodtak. Érezhető növekedést tapasztaltak továbbá a hajós turizmusban is, amit egyre több magyar választ nyaralásához.
A legnagyobb turisztikai forgalom a magyar piacról Primorje-Gorski Kotar megyében (itt van Krk és Rab sziget is) realizálódott (555 000 vendégéjszaka), ezt követi Isztria megye (435 000 vendégéjszaka), majd Split-Dalmát megye 416 000 vendégéjszakával. A magyar vendégek Split-Dalmát megyében tartózkodtak az átlagnál tovább, egészen pontosan 6,2 napig.
Nőtt a balatoni átlagár
Itthon viszont az oltatlanok is zavartalul nyaralhattak, ezért remek szezont zártak a Balatonnál.
Az idei nyári szezonban 10 százalékkal magasabb árbevételt sikerült realizálnunk, mint az elmúlt év megegyező időszakában, azaz június elejétől a mai napig. Ez részben a szerencsére korábban feloldott korlátozásoknak, tehát május vége helyett már május elején foglalhatók voltak a szállodák, valamint a különösen nagy számú érdeklődésnek volt köszönhető
- mondta lapunknak Rádóczy Andrea, a balatonfüredi Hotel Silverine Lake Resort igazgatója.
A kedvező bevételi mutatók mellett júliusban és augusztusban is nőtt az átlagár és az átlagos tartózkodási idő. Az utóbbi arra enged következtetni az igazgató szerint, hogy sokan választották a külföldi nyaralás helyett a Balatont. Júniusban szinte csak belföldi vendégeket, míg július és augusztusban már külföldi szabadidős turistákat is fogadtak. Augusztusban a külföldi vendégek aránya elérte a 20 százalékot, akik főként Németországból, Ausztriából, Szlovákiából és Csehországból érkeztek.
Nőtt a vendégek extra költése is, azaz a vendégek szívesen költöttek egyéb szolgáltatásokra is, mint masszázs, egyéb éttermi szolgáltatás vagy akár vitorlás-bérlés. Úgy látják, hogy az őszi foglalásokra az érdeklődés a napokban markánsan elindult. Nem csak az egyéni vendégek részéről élénkült a kereslet, de a rendezvény és konferenciák szervezői is számos ajánlatkéréssel fordulnak a szállodához. Abban bíznak, hogy védettségi igazolvánnyal korlátozás nélkül fogadhatják a vendégeket és újabb leállás már nem fenyegeti a szakmát.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
