A vagyontervezés egyik alapkérdése mindig az időhorizont. Meddig tart az aktív életszakasz? Mikor kezdődik a vagyonfelélés időszaka? Mennyi tartalék szükséges a kiszámítható működéshez? Ezekre a kérdésekre jellemzően pénzügyi modellek adnak választ.
Van azonban egy változó faktor, amely a legtöbb számításban implicit feltételezés marad: az egészségi állapot pályája.
Sajnos a hosszabb élet önmagában nem jelent hosszabb, önálló és stabil működésű életszakaszt. A fejlett országokban az egészségben eltöltött évek növekedése ugyanis elmaradt a teljes élettartam növekedésétől. A különbség egy olyan időszak, amelyben a költségek emelkednek, a döntési autonómia sérülhet, a gondozási igény nőhet, és a pénzügyi terv módosításra szorulhat. Ez olykor nem rendkívüli esemény kérdése, hanem az egészségpálya kérdése.
Az utóbbi időszak talán egyik legsokkolóbb statisztikai adata szerint az 50 év alatti daganatok kialakulása 79 százalékkal nőtt globálisan az elmúlt három évtizedben. Ez azt jelenti, hogy a kockázat „fiatalodik” és nem feltétlenül a nyugdíjévekben jelenik meg, hanem akár a vagyonfelépítés csúcspontján. Egy váratlan egészségi fordulat nemcsak kiadási oldalról jelenthet terhet, hanem a jövedelemtermelő képességet és a döntéshozatali stabilitást is érintheti.
Fotó: DepositPhotos.com
A láthatatlan kockázati változó
Amikor egy betegség kimondhatóvá válik, a pénzügyi következmények már nehezen korrigálhatók: magasabb egészségügyi kiadások, átrendeződő likviditási igény, hosszabb távú gondozási tervezés.
A különböző egészség-gazdaságtani modellek azt mutatják, hogy a legnagyobb megtakarítás ott keletkezik, ahol a romló biológiai pálya még a diagnózis előtt felismerhető, és időben történik korrekció. A döntő különbség nem az, hogy több vizsgálat készül, hanem az, hogy a mérésből strukturált döntés és visszamért eredmény következzen.
A vagyontervezés szempontjából ez azt jelenti: az egészségi állapot nemcsak költség, hanem kezelhető kockázati tényező.
A longevity mint vagyonvédelmi stratégia
A tavalyi Klasszis Menedzser Egészség Konferencián Dr. Balázs Anna, a Déli Klinika orvos igazgatója olyan egyéni adatvezérelt komplex longevity programokat mutatott be, amelyek a kockázat korai láthatóvá tételére és strukturált döntésekre épülnek. Hangsúlyozta, hogy a cél nem a „diagnózisgyártás”, hanem a pályakorrekció.
Az idei, március 26-án zajló Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencián a „Longevity mint stratégiai erőforrás – mikor tesszük láthatóvá a biológiai kockázatot?” című szekció pedig azt vizsgálja, miként építhető be az egészségi pálya alakulása a hosszú távú tervezésbe — egészség-gazdaságtani, biztosítói és privátbanki nézőpontból is.
Mert a vagyon legnagyobb kockázata sokszor nem a piaci mozgás, hanem az, amikor a működőképesség pályája csendben romlik — és ezt túl későn vesszük észre.
Ösztönöznie kell a kormánynak a bérlakásépítést. 
