Andrzej Duda lengyel elnök mind a davosi Világgazdasági Fórumon, mind a múlt pénteki 8. ramsteini találkozón nyomást gyakorolt a NATO-szövetségesekre, hogy támogassák Ukrajnát tankok szállításával. Ez Duda legutóbbi kísérlete arra, hogy más országokat, különösen Németországot maga mellé állítsa Ukrajnának nehézfegyverzettel történő támogatására.
Tankokat akarunk!
Duda már korábban bejelentette, hogy Lengyelország 14, német gyártmányú Leopard 2 harckocsit szándékozik küldeni Ukrajnába, de ezek újra-kiviteléhez Németország engedélyére van szüksége. Ha Scholz kancellár ezt nem adja meg, akkor a lengyel kormány a tegnapi hírek szerint anélkül is hajlandó elküldeni Kijevnek.
Robert Habeck német alkancellár a múlt héten megerősítette, hogy a maga részéről támogatna egy ilyen kérést. Nagy-Britannia pedig már meg is állapodott 14 Challenger II harckocsi szállításáról Kijevnek.
Ez egy döntő váltás a politikában, mert a NATO-országok egészen idáig nem voltak hajlandók harckocsikat szállítani. Bár ezek kezdeti lépéseknek tekinthetők, hiszen az ukrán hatóságok korábban leszögezték, hogy 300 nyugati harckocsira van szükségük ahhoz, hogy felszabadítsák a megszállt területet.
Varsó geopolitikája
Amióta Oroszország az invázióra készülve megkezdte csapatainak tömeges felvonulását az ukrán határ közelében, Lengyelország mint frontállam kulcsszerepet játszik. Az Ukrajnával és Fehéroroszországgal határos földrajzi helyzetéből adódóan Lengyelország az Ukrajnába irányuló nyugati utánpótlás egyik fő útvonala, valamint az ukrán menekültek biztonságos menedéke.
Lengyelország és Ukrajna története összefonódik. Mindkettő szláv utódállamként alakult ki az Orosz Birodalom és az Osztrák–Magyar Birodalom egyes részeiből. Mindkét országnak viharos történelme volt – etnikai, politikai és kulturális különbségekkel, valamint megoldatlan területi kérdésekkel –, amelyek 1918-1919-ben fegyveres konfliktusokhoz vezettek.
A két világháború közötti időszakban Ukrajna a Szovjetunióba integrálódott, Lengyelország pedig független állammá vált. A köztük lévő területi határok idővel eltolódtak, noha Nyugat-Ukrajna egyes részei hagyományosan Lengyelország részét képezték. A lengyel nyelvet egyébként még mindig széles körben értik Ukrajnában.
A szovjet időszak vége óta Lengyelország erőteljesen támogatja Ukrajna függetlenségét és demokratikus folyamatait. A lengyel nemzetbiztonsági stratégia magában foglalja Ukrajna további részvételét az európai biztonsági intézményrendszerben (beleértve a NATO-tagságot). Varsó számára fontos, hogy ellensúlyozza az Orosz Föderáció befolyását.
Lengyelország kockázatai
Lengyelország az ukrajnai háborúban egy kiszolgáltatott helyzetben lévő NATO-állam, ami részben megmagyarázza, hogy miért olyan proaktív, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, és miért sürgeti a többi szövetségesét, hogy tegyenek többet. 2022. november 15-én, az Ukrajna és energiainfrastruktúrája elleni nagyszámú orosz rakétatámadást követően egy rakéta eltalált egy területet Lengyelország délkeleti részén, és két ember meghalt. Valószínűleg egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta okozta, de az esemény jól illusztrálta, milyen potenciális veszélyekkel kell szembenéznie Lengyelországnak.
Az incidensre válaszul a német kormány felajánlotta, hogy Patriot légvédelmi rendszereket szállít Lengyelországnak, de a lengyel védelmi miniszter, Mariusz Blaszczak azt javasolta, hogy ezeket a rendszereket inkább Ukrajna számára biztosítsák. A német kormány beleegyezett a szövetségen belüli konzultációba.
Több száz német katona állomásozik majd Lengyelországban, a Patriot rendszerek Lengyelországba és Ukrajnába érkezését kísérve. A németek várhatóan 90-100 ukrán katonát fognak kiképezni egy Patriot-üteg működtetésére.
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter ennek kapcsán kijelentette:
„Minden lengyel szakértőnek tekinthető annak megértésében, hogy mit jelent a szabadságért, a demokráciáért és az egzisztenciális túlélésért folytatott harc. A világnak ezen a részén a függetlenség fogalma Oroszországtól való szabadságot jelent.”
Lengyel szemszögből az eszkaláció megelőzésének legjobb módja, ha Ukrajnának biztosítják az orosz agresszió legyőzéséhez szükséges eszközöket. Az amerikai kormányzat meglehetősen visszafogott nyelvezetétől eltérően a lengyel kormány egyértelműen kijelenti:
„Az imperializmust meg kell állítani és le kell győzni. Ellenkező esetben ez állandó veszélyt jelent a szabad világra.”
Tavaly januárban Lengyelország bejelentette, hogy fegyverekkel, lőszerrel és humanitárius segélyekkel látja el Ukrajnát, és azóta 3 milliárd dollár értékű segélyt (ebből 1,8 milliárd dollár értékű katonai segítséget) nyújtott. 2022. február 17-én pedig egy lengyel-brit-ukrán háromoldalú egyezményt jelentettek be a kiberbiztonság javítása és az energiabiztonság terén való együttműködés érdekében.
Lengyelország szállításai Ukrajnának
A katonai konfliktus kibontakozásával Lengyelország a második legnagyobb fegyverszállító lett – rakétákat, drónokat, tankokat és egyéb katonai szállítmányokat küld Ukrajnába, valamint kulcsfontosságú útvonalat biztosít az Egyesült Államokból és más NATO-országokból származó fegyverek szállításában.
Ukrajnának azonban immár erősebb légvédelemre van szüksége az infrastruktúra és a civilek elleni nagyszabású rakéta- és dróntámadások miatt.
Az Egyesült Államok fokozatosan változtat politikáján, és jelezte, hogy engedélyezi az ukrán dróntámadásokat Oroszország területén.
A 2022. december végi bejelentések szerint Washington arról is döntött, hogy Patriot légvédelmi rendszereket biztosít Ukrajnának. A rendszerek üzemeltetéséhez szükséges képzési időszakot három hónapra csökkentették.
Michael O’Hanlon, a Brookings Institution katonai elemzője kifejti: „A lépésről lépésre való haladás segített Ukrajnának befoltozni a sebezhetőségeket. De nem segítette elő azt a célt, hogy stratégiát dolgozzanak ki a háború befejezésére, vagy hogy meghatározzák azt a kapacitást, amelyre végül szükség lesz ehhez.”
Lengyelország számára döntő fontosságú, hogy Ukrajna legyőzze az orosz agressziót. Ellenkező esetben Európa egészének – és különösen Lengyelországnak – biztonsága kerülne veszélybe.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
