• Oroszország londoni nagykövete szerint Moszkva békét szeretne Ukrajnában, de ennek több feltétele van. Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: az orosz kormány legfontosabb elvárásai közé tartozik, hogy Ukrajna ne fenyegesse Oroszországot, valamint az, hogy az Ukrajnában élő oroszok olyan bánásmódban részesüljenek, mint bármely más nemzetiség a világon, például „ahogy a francia emberek élhetnek Belgiumban”. A nagykövet szerint Ukrajna az elmúlt években „a szélsőséges nacionalizmus legrondább formáját” alkalmazta: megtiltotta az orosz nyelv használatát és az orosz nyelvű oktatást, az oroszokat kiszorították a társadalmi életből. Andrej Kelin „nagy, idealista tévedésnek” nevezte, hogy Ukrajna felülkerekedhet a konfliktusban. Oroszország tizenhatszor nagyobb Ukrajnánál, hatalmas erőforrásai vannak, „és még csak hozzá sem kezdtünk a komolyabb cselekvéshez” – fogalmazott a londoni orosz nagykövet. Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat az ukrajnai háború, Andrej Kelin úgy válaszolt: ez a NATO-országok, különösen Nagy-Britannia „eszkalációs erőfeszítéseitől” függ. Hozzátette: ez az eszkaláció előbb-utóbb „új dimenziót ölthet, amelyre nincs szükségünk, és nem is akarjuk”. Kelin szerint az eszkaláció „új dimenziójának” formái közé tartozik például, hogy Nagy-Britannia nagy hatótávolságú rakétákat szállít Ukrajnának, és az, hogy az ukrán hadsereg harckocsikat, repülőgépeket kap. Az interjúban megismételte Oroszország álláspontját, miszerint a Wall Street Journal bebörtönzött riportere, Evan Gershkovich „kém”. Vlagyimir Kara-Murza feleségének kérdésére válaszolva Kelin azt mondta, hogy Kara-Murza 25 éves börtönbüntetéséhez nem a kormány által vezetett elnyomás, hanem a „bíróságok” döntése vezetett.
• Irán 30 százalékkal növelte oroszországi exportját a március végén véget ért perzsa naptári évben az előző évhez képest – jelentette az ISNA iráni félhivatalos hírügynökség vasárnap. Az ISNA szerint Irán kereskedelmi volumene Oroszországgal mintegy 744 millió dollárra (258 milliárd forint) nőtt. Oroszország ezzel az iráni termékek tizedik legnagyobb felvásárlója. Teherán és Moszkva a nemzetközi szankciókra tekintettel fokozta gazdasági és katonai együttműködését. Irán – nyugati értesülések szerint – Sahíd típusú drónokkal is ellátja Oroszországot, bár a teheráni vezetés tagadja ezt. Az orosz-iráni együttműködés kiterjed az energetikai és pénzügyi ágazatokra is.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az ukrán parlamentet, hogy hagyja jóvá az Irán ellen 50 évre szóló szankciókat. Az államfő Oroszország drónokkal és katonai felszerelésekkel történő ellátása miatti szerepe miatt büntetné a perzsa államot.
• Az ukrán légierő közölte, hogy a vasárnap reggeli dróntámadás során támadás során az 54 támadó eszközből 52-t lelőttek. A légierős szerint „rekord” méretű támadást intéztek Kijev ellen az iráni Sahídekkel.
• Az ukrajnai konfliktus elfogadhatatlan eszkalációjának nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap a nyugati országoknak azt a tervét, hogy F-16-os vadászgépeket szállítanak Ukrajnának. „Természetesen ez elfogadhatatlan eszkaláció. Úgy gondolom ennek ellenére, hogy vannak még értelmes emberek Nyugaton, akik ezt megértik, ám mindent Washington, London és az ő Európai Unión belüli szatellitjeik, elsősorban a balti államok, Lengyelország diktálnak, akik közvetlenül a terepen hajtják végre az Egyesült Államok által kitűzött feladatot: Oroszország meggyengítését, azt, hogy stratégiai vereséget okozzanak neki” – mondta az orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában. Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy nyugati politológuskörökben már Oroszország „dekolonizációjáról” beszélnek. „Országunk feldarabolását értik ez alatt. A tűzzel játszanak. Efelől nem lehet kétség” – tette hozzá. Lavrov kifejezte reményét, hogy a józan emberek kezdenek majd eltávolodni a Nyugat által létrehozott „neonáci rezsim” támogatásától. „A terepen kialakult valóság megértéséhez az első lépésnek” nevezte, hogy Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – első hivatalos személyként – kijelentette: Ukrajna nem számíthat arra, hogy belátható időn belül visszakapja az 1991-es határokon belüli összes területét.

• Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök vizsgálóbizottságot nevezett ki, hogy kivizsgálja azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint egy orosz hajó tavaly fegyvereket gyűjtött be egy Fokváros melletti haditengerészeti támaszpontról – áll az elnöki hivatal vasárnapi közleményében.

(MTI, The Guardian)