Merkely Béla, a Semmelweiss Egyetem rektora a második hullám tetőzése után gondolja megvalósíthatónak a májusi országos reprezentatív szűrőprogram folytatását – amiről a Magyar Nemzetnek beszélt.
„Most készítem a négy orvosegyetem (Budapest, Pécs, Debrecen, Szeged) támogatásával azt a szakmai anyagot arról, hogy a koronavírus-vakcina megérkezése és az oltás bevezetése előtt, a platófázis (vagyis a stagnáló betegségszám) elérése után, év elején lenne szerencsés megismételni az országos vizsgálatot” - mondja a szakember.
Ekkor ugyanis nemcsak az aktuális, országra vetített reprezentatív betegszámokról lennének meg a hasznos információk, hanem az átfertőzöttségről is. Egy esetleges vizsgálatból pedig kiderülhet az is, hogy mennyi ideig tart ki az úgynevezett humorális védettség, illetve hogyan változik az antitestek szintje az új típusú koronavírus-megbetegedés súlyosságától, valamint a gyógyulástól eltelt időtartamtól függően.
A májusban elvégzett H-uncover vizsgálat alapján kiderült, hogy a járvány első hullámában nagyjából a lakosság egy százaléka kapta el a koronavírust. S mivel a hullám ennél lényegesebb magasabb megbetegedést hozott, számításai szerint a eddig lakosság körülbelül tíz százaléka eshetett át eddig a koronavírus-fertőzésen.
Ugyanakkor a rektor szerint korlátozó intézkedések biztosan lassítják majd a járvány terjedését.
„Arra számítok, hogy több mint hatvan százalékkal csökkentik az emberek közötti kontaktusok számát. A szigorítások hatása nem máról honlapra jelentkezik majd a statisztikákban; az első esetszámcsökkenés a rendelkezések életbelépése után két héttel várható, ám a halálozási adatok mérséklődéséhez öt-hat hétnek is el kell telnie”.
Merkely Béla arról is beszélt, hogy a COVID-19 Janus-arcú betegség, mert soha nem lehet egész pontosan meghatározni, hogy kinél lesz súlyos vagy enyhébb lefolyású. A koronavírus ugyanis kétféle módon károsíthatja a szervezetet: egyrészt a már meglévő, krónikus betegséget erősíti fel, mely gyakoribb az idősebbekknél; a másik módja pedig, hogy olyan heves immunreakciót vált ki (citokinvihar), amely komoly tüdőgyulladást és többszervi károsodást eredményezhet.
A Semmelweiss Egyetem rektora arról is beszélt, hogy a végzős hallgatók szinte mindegyike önkénteskedik, augusztus óta pedig több mint kétszáz hallgató tanulta meg és segíti tanulmányai mellett önkéntesen az egyetemi PCR-szűrést. Novembertől naponta 160 hallgató már az Országos Mentőszolgálat munkájában is részt vesz. Az egyetem szenátusa nemrég döntött egy új, „A koronavírus okozta járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben ellátott feladatokról” című szabadon választható tantárgy bevezetéséről is, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók kreditpontot kapjanak a PCR-mintavételekben és egyéb járványügyi veszélyhelyzettel összefüggő feladatok ellátásában való részvételért.
Bóka János számolt be róla. 
