Leszerepeltek a jogállam stabilitása tekintetében a sógorok, hiszen 1945 után az első alkalommal egy országos választást meg kell ismételni. A Legfelsőbb Bíróság múlt pénteki döntése az elnökválasztás megismétléséről egy héttel azután történt meg, hogy az Egyesült Királyság már amúgy is politikai földrengést és bizonytalanságot okozott Európában.
Mélyülnek a társadalmi árkok
A Der Standard című osztrák liberális lap kommentárjában kiemeli, hogy a Szabadságpárt (FPÖ) kettős győzelmet ünnepel, hiszen a párt sikeres alkotmánybírósági beadványa által nemcsak újabb esélyt kapott jelöltjük Norbert Hofer, hanem az FPÖ megmutatta, hogy a jelenlegi szociáldemokrata-néppárti vezetésű rendszer nem működik. Ez viszont, tegyük hozzá, tovább mélyíti a szakadékokat az országban és előrehozott választásokkal fenyeget.
Mint kiderült a felülvizsgálat során, 77 926 levél-szavazatot olyan polgárok értékelték ki, akik erre nem voltak feljogosítva. A 117 szavazókörből 94-ben szabálytalanul kezelték a levélben érkezett szavazatokat. Egyes településeken 150 százalékos volt a részvétel a szavazáson. Több helyen pedig reggel kilenc óra helyett már az előző este hétkor kinyitották a levélszavazatokat, anélkül, hogy erről a választási bizottság tagját értesítenék.
|
| Káncz Csaba |
Holott május végén pedig csupán 31 000 szavazattal győzött a Zöldek korábbi főnöke, Alexander Van der Bellen a burgenlandi eurószkeptikus Norbert Hofer ellenében. A megismételt elnökválasztás döntő jelentőségű Ausztriában. Az osztrák elnök ugyanis európai viszonylatban erős jogkörökkel bír, nem csak a miniszterelnököt nevezi ki, hanem a kormányt is feloszlathatja. Az EU-párti Van der Bellen viszont már többször világossá tette, hogy ő nem nevezne ki egy FPÖ-vezette eurószkeptikus kormányt.
A Brexit viszont ébresztő az osztrákok számára is
Az viszont kérdéses, hogy az eurószkeptikus Hofer most egy huszáros rohammal beülhet az elnöki székbe. Az Egyesült Királyság kiválásának kísértete átalakította Európa politikai tájképét. Még az eurószkeptikus polgárok számára is világossá vált, hogy az EU elhagyása negatív jóléti kihatásokkal jár.
Hofernek ebben a közhangulatban nem lesz egyszerű feladat eurószkeptikus szólamokkal előnyre szert tennie. Mi több, az osztrák eurószkeptikus párt nemrég jelezte, hogy jövőre népszavazást szervezne Ausztria kiválásáról (’Öxit’). Az 1994-es népszavazáson az osztrákok 67 százaléka az EU-hoz való csatlakozásról döntött és friss felmérések arról tanúskodnak, hogy az EU-s tagságnak továbbra is világos többsége van az országban. Ez nem véletlen, hiszen az erősen exportra utalt Ausztriának létfontosságú az EU óriási belső piaca.
Ez bizony kemény érv hazánk számára is, ahol az export/GDP arány meghaladja a 104 százalékot. A Brexitet követő brit politikai és jogi káosz a magyar eurószkeptikus kormányzat számára is komoly politikai csapás, ezért próbálják az utóbbi órákban a hazai közbeszédet kétségbeesetten visszaterelni a menekült-kérdés irányába. Ebben a feszült európai helyzetben Lázár János EU-ügyekért felelős miniszter jelentette ki múlt csütörtökön, hogy ő „személy szerint” szívesen kilépne az EU-ból. Nos, mi pedig Lázár kivándorlásához ezúton is kívánunk sok sikert.
Az új osztrák elnökválasztást szeptember 25-én vagy október 2-án fogják megtartani. A kampány miatt az elkövetkező hónapokban óhatatlanul tovább mélyülnek a politikai árkok. Ez bénítóan hat az országra, ahol a szociáldemokrata SPÖ és a mérsékelt konzervatív ÖVP koalíciója már így is törékeny. Ha Christian Kern, a gazdasági ügyekben kompetens SPÖ-s miniszterelnök nem tudja rövid időn belül átvinni akaratát a koalíción, akkor a jövő évben előrehozott választások jönnek.
Káncz Csaba jegyzete
