|
| Soros György 2015-ben (Wikimedia Commons, Olaf Kosinsky) |
Multimilliárdos, aki lehetőségeihez képest szerényen él. Pengeeszű spekuláns. Örökös vitatkozó, aki mindenkinek ellentmond. Különc. Sztárbefektető. Ellentmondásos, megosztó ember. Világmegváltó küldetéstudattal bíró filantróp. Félelmetes tőzsdecápa - a többi közt ezekkel a jelzőkkel illeti a lap a magyar származású milliárdost.
Soros, a különc
Soros György tizenéves zsidó srácként túlélte Budapest náci megszállását, majd nincstelen sihederből a világ egyik leggazdagabb emberévé vált. Az őt közelebbről ismerők szerint vívódó, tépelődő ember, aki sohasem rejtette véka alá, hogy befolyásolni akarja a világ sorsát. És büszke arra, hogy mindig mindenről másképp gondolkodik.
Sorost már a nyolcvanas években a Wall Street pénzügyi zsenijének tartották.
Ezeken a vacsorákon általában abban a helyzetben találtam magam, hogy nem értettem egyet a többség véleményével, Gyuri meg aztán egyáltalán soha nem értett egyet senkivel
- mondja róla Róna Péter, aki a nyolcvanas évek elején, egy New York-i vacsorán találkozott először a milliárdossal.
Talán az a legnagyobb ereje, hogy nem szeret bele a befektetéseibe, érzelem nélkül tekint rájuk. Ez elég ritka képesség, mert bár nagyon nagy az egója, az nincs benne a befektetési döntéseiben
- teszi hozzá Róna Péter.
Soros György az érzelmek kizárása, a villámgyors döntések és az intuíció mellett eredeti gondolataival is hírnevet szerzett magának. A piaci anomáliák kihasználásának nagy mestere lett. Különösen a valutaárfolyamok ellentmondásai izgatták, kíméletlenül kipécézte az alul- vagy felülértékelt devizákat bárhol a világon. Neve eggyé vált a világszinten rettegett gátlástalan spekulánséval.
Ma már azonban nem a pénzszerzés hajtja. 49 évesen a fejébe vette, hogy temérdek pénzével és befolyásával az emberiség boldogságát akarja biztosítani. Már-már abnormális küldetéstudata van – írja a Forbes. Nem a piacok, hanem a társadalmi, politikai változások érdeklik.
A beszélgetéseket mindig a lényegre koncentrálta, nem volt smúz körülötte, és nagyon jó képessége van arra, hogy elkülönítse különböző szerepeit, gond nélkül ugráljon filantrópia és hedge fund között
- mondja róla Mizsei Kálmán, az ENSZ korábbi főtitkárhelyettese.
A lap szerint nehezen felfogható, miért költi Soros György a pénzét messzi országokban, elvont és távoli célokra; a gyanakvók szerint az altruizmuson túl kell lennie valami mögöttes szándéknak. Ismerői szerint van mögöttes szándék, de ez rendhagyó.
A nyitott társadalom nála olyan helyet foglal el, mint egy nagyon hívő keresztény ember hitében a jézusi tanok
- véli Varga György, a Figyelő korábbi főszerkesztője.
Soros, a politikai filantróp
Hála a kamatos kamatnak, Soros György mára felépítette a világ egyik leggazdagabb alapítványát, amely a világ egyik legsajátosabb küldetésű hálózatává is nőtt. A Nyílt Társadalom Alapítvány húszmilliárd dollárral (hatezer milliárd forint) rendelkezik. 49 irodája és 1600 munkatársa van 41 országban (Magyarországról 2018-ban kivonult).
Az a pénzmennyiség, amivel a Nyílt Társadalom Alapítványok próbálnak befolyást elérni a világban, és az a globális hálózat, ami az 1984-es budapesti indulás óta mostanra kiépült, a filantrópia világában is egyedülálló
- írja a lap.
Hálózatának sajátos társadalmi, politikai küldetése van: demokráciát, jogállamot épít, emberi és kisebbségi jogokért küzd. Tevékenységébe számos szociális, egészségügyi és még több oktatási program is belefér. De az elsődleges cél, hogy a nyílt társadalom eszméjét szorgalmazza. Alapítványa szinte biztosan túl fogja élni őt.
A milliárdos, aki a nyolcvanas, kilencvenes és kétezres években még sűrűn járt Magyarországra, 1984 óta 400 millió dollárnyi (több mint 100 milliárd forintnyi) támogatást hozott az országba. A 90-es évek elején azt mondta, hogy eszmeileg a Fidesszel szimpatizál. A jelenlegi politikai elit színe-java kért és kapott is tőle pénzt. Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök 26 évesen kilenchavi ösztöndíjat nyert az alapítványától Oxfordba, amiből egy-két hónapot használt fel.
Soros, a filozófus
Soros György 14 könyvet és 212 esszét írt, tehát intellektuális téren a világ egyik legtermékenyebb milliárdosa. Hirdeti például a reflexivitás elméletét (a gondolkodás és a valóság oda-vissza hat egymásra, a gondolkodás sosem lehet objektív) és a nyílt társadalom eszményét (demokrácia, szabadság, emberi jogok, jogállamiság, társadalmi igazságosság és felelősségvállalás). Mindkettő elméletben Karl Popper filozófus volt az ihletője.
Szerinte az ideális nyílt társadalomhoz az Európai Unió és az Egyesült Államok kifejezetten közel állnak (vagy álltak akkor, amikor erről írt). A jelenlegi helyzetben viszont úgy véli, hogy az unió egzisztenciális válságban van.
A legégetőbb problémának a menekültválságot tartja. 2016-ban 500 millió dollárt fektetett migrációval kapcsolatos cégekbe és társadalmi kezdeményezésekbe. Szerinte fontos, hogy a menekültek EU-n belüli elosztása önkéntes alapon történjen (sem a tagállamokat, sem a menekülteket nem szabad kényszeríteni).
Úgy véli, hogy a megoldás egy egységes migrációs politika és sok pénz lenne.
A menekültválság európai probléma, és európai megoldást igényel
- mondja. Egy afrikai Marshall-terv évente legalább harmincmilliárd euróba kerülne.
A Forbes szerint kérdés, hogy mennyire lehet Sorost filozófusnak nevezni. Ő maga egyik könyvében bukott filozófusként hivatkozik magára. És több esetben cinikusan jegyzi meg, hogy nem a filozófiája vagy jótékonykodása, hanem pénzcsinálási képessége miatt szerzett magának elismerést.
Soros, a spekuláns
Soros György pályáját hatalmas veszteségek és nyereségek kísérik. Ő minden idők egyik legsikeresebb hedge fund guruja, spekulánsok millióinak a példaképe. Szakmájában már a nyolcvanas évek elején a csúcson volt.
1992-ben bedöntötte a fontot, és egy nap alatt lényegében egymilliárd dollárt keresett. Bár a font hatalmasat szakadt, a leértékelődés végül javította a brit versenyképességet, felpörgette az exportot, a brit gazdaság pedig 1993-ban kijött a recesszióból.
Két év múlva viszont egy nap alatt 600 millió dollárt vesztett, amikor a jen erősödésére játszott. Újabb két év elteltével viszont ismét nagyot szakított, ezúttal a thai baht shortjával, ami egy egész Ázsián végigsöprő válságot indított el.
Az orosz krízisen ismét vesztett (mintegy kétmilliárd dollárt), 2012-ben viszont 1,4 milliárd dollárt nyert a dollár-jen kurzuson. A Brexiten ismét jókorát bukott – azt hitte, hogy a britek a maradásra szavaznak –, és Donald Trump győzelmének tőzsdei hatásait is rosszul mérte fel.
Ami a magyar vonatkozást illeti, a Soros Fund Management 2008. október 9-én (a pénzügyi válság begyűrűzése idején) az OTP részvények esésére játszott, majd másnap komoly nyereséggel lezárta a pozíciót, és visszavette a részvényeket.
A pénzügyi felügyelet később tiltott piacbefolyásolásnak minősítette az esetet, és az elért nyereség négyszeresét szabta ki büntetésül. A Forbes szerint ugyanakkor az ilyen spekuláció nem ritka spekulációs módszer a tőzsdéken. Soros azt közölte, hogy nem tudott az akcióról, és ő maga biztos nem játszott volna az OTP ellen.
(A fenti cikk egy rövid kivonata a Forbes portréjának. A teljes cikket a lap júniusi számában olvashatják.)
Tavaly 793,4 milliárd dollár értékben adtak el félvezetőket világszerte, ami 21 százalékos növekedés 2024-hez képest. 
