4p
Hogyan alakult a migráció Európában? Milyen lépéseket tettek a tagállamok és Brüsszel a helyzet javítására, és mi várható a jövőben? Sorozatunk ötödik részéből kiderül: miközben a magyar kormány folyamatosan a migránsáradat veszélyével kampányol, nem csak az Európát elérő bevándorlók és menekültek száma csökkent radikálisan az elmúlt években, hanem a Magyarországra érkezők száma is. Idén havonta kevesebb mint ezer migráns jutott el a magyar határhoz, a tényleges menedékkérők száma pedig már éves szinten is ezer alatt van.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök határszemlén Röszkénél 2019. május 2-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Jelentősen visszaesett az illegálisan Európába érkező migránsok száma 2015 óta, írtuk sorozatunk első részében. Ennek két fő oka volt:  a balkáni útvonal csaknem teljes lezárása,  ami az EU-Törökország egyezménynek és a balkáni határzárnak köszönhető – erről sorozatunk második részében volt szó – , valamint a Földközi-tengeri útvonal csaknem teljes lezárása, amit nagyrészt Olaszország vitt véghez – ezt a harmadik részben mutattuk be. Az új migrációs belépőpont Spanyolország lett – erről a negyedik részben olvashat. Most a magyarországi helyzettel foglalkozunk.  (A BBC irányelvei alapján migránsoknak azokat a személyeket – bevándorlókat, menekülteket – nevezzük, akik úton vannak, és még nem estek át a menedékkérelmi procedúrán – a szerk.)

Tovább csökkent a tiltott határátlépések és azok  kísérleteinek száma az idei első negyedévben, derül ki az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) legújabb határrendészeti kimutatásából.

Napi három határsértő

Idén január és március között 235 (tehát naponta mintegy három) ilyen esetet regisztráltak, ami a kimutatásban szereplő tíz év legalacsonyabb értéke. Tavaly harmadával, tavalyelőtt csaknem háromszor, 2016-ban pedig hússzor több ilyen szabálysértés történt ugyanebben az időszakban.

A legtöbben (39 ezren) a menekültválság csúcspontján, 2015-ben kísérelték meg illegálisan átlépni a határt, ami miatt a magyar kormány még ebben az évben határzárat építtetett a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszon.

2016 óta tehát annak ellenére csökkent huszadrészére a tiltott határátlépések és kísérletek száma, hogy a határzár már ekkor is állt.

Elöl a románok

Ráadásul a legtöbb ilyen cselekményt román állampolgárok követték el, és csak utánuk jönnek az afgánok és az irakiak.

Kevesebb az embercsempész

Ezzel párhuzamosan minimális szinten maradt az embercsempész és jogellenes tartózkodás elősegítése bűncselekmények száma is. Az idei első negyedévben 25 ilyen esetet jegyeztek fel – ennek harmadát ukránok követték el – , 2015 ugyanezen időszakában még több mint tízszer ennyit.

Szintén a válság előtti szintre esett vissza az iIllegális migrációhoz kapcsolódó összes jogellenes cselekmény száma is. (Ebbe a gyűjtőkategóriába a tiltott határátlépések és az embercsempészet mellett az illegális migrációhoz kapcsolódó közokirat-hamisítás, a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés és a határzárral kapcsolatos bűncselekmény tartozik).

Ezeket a cselekményeket nagyrészt ukrán, szerb és moldáv állampolgárok követték el. Az afgánok például az esetek mindössze egy százalékáért felelnek.

Napi 25-30 embert tartóztatnak fel

Csökkent a megakadályozott illegális belépési kísérletek száma is: 2017 első három hónapjában 4514 ilyen eset volt, tavaly ugyanebben a periódusban 791, idén 286.

A határ közelében feltartóztatott és átkísért személyek száma nőtt tavalyhoz képest (2317-re), de nem éri el a 2017-es szintet. (Itt azokról a migránsokról van szó, akik elértek a magyar határhoz, de nem kísérelték meg illegálisan átlépni azt, azaz nem tartoznak a fenti kategóriákba.)


Közülük a legtöbben afgánok voltak, őket követik az irániak és az irakiak.

A negyedéveshez hasonló trendet mutatnak az éves adatok: 2015 őszén még több tízezren jöttek át a határon hetente, 2016 második felében nagyrészt 500 és 1000 között mozgott ez szám, 2017-ben már csak 500 környékén és az alatt, tavaly pedig többnyire 100 és 300 között ingadozott a mutató, és idén is nagyjából ebben a sávban ingadozik – azaz többéves távlatban egyértelmű és jelentős csökkenés tapasztalható.

Csak tranzitország vagyunk

Ráadásul a 2015-ös menekültválság tapasztalatai, valamint a menedékkérelmek száma is azt mutatja, hogy általában azok a migránsok sem akarnak Magyarországon maradni, akik már eljutottak ide. Azaz csak tranzitországnak használnak minket.

A KSH szerint tavalyelőtt 3397, tavaly pedig már csak 671-en adtak be menedékkérelmet, közülük a magyar hatóságok mintegy kétezer embert részesítettek védelemben – migránsáradatnak tehát nyoma sincs.

(Sorozatunk utolsó, jövő héten megjelenő részében a jövőbeni kilátásokkal foglalkozunk majd.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Tanulmányokra fizetett közpénzmilliókat a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Privátbankár.hu | 2026. október 2. 17:17
Két ügyvédi iroda összesen több mint 46 milliót kapott tanácsadásra és tanulmányokra.
Makro / Külgazdaság Tízből három magyar dolgozó bruttó 450 ezer forintnál is kevesebbet visz haza
Privátbankár.hu | 2026. október 2. 15:36
Az alsó két-három jövedelmi tizedhez tartozók keresete drámaian alacsony, bruttó egymillió forinttal viszont már csak néhány megyében lehet bekerülni a felső tíz százalék közé. Országosan ez a határ több mint 1 millió 270 ezer forintnál húzódik.
Makro / Külgazdaság Itt lehet mazsolázgatni az NKA támogatottjainak listájában
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 19:10
Nyilvánosságra hozta a kormány, kik kaptak támogatást az alaptól az elmúlt öt évben.
Makro / Külgazdaság Kármán András megosztotta a Tisza-kormány nyugdíjemelésének részleteit
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 18:10
Kármán András, Magyarország pénzügyminisztere október elsején – az idősek világnapján – a közösségi médiában tett közzé videót a TISZA-nyugdíjemelés részleteivel kapcsolatban.
Makro / Külgazdaság „Erre a fotóra fél éve nem sokan fogadtak volna” – írja Magyar Péter
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 15:59
Magyar Péter miniszterelnök jókedvű bejegyzése a Facebook-on, például 120 milliárd forintot kap Budapest költségvetése.
Makro / Külgazdaság Némi káosz van a dízeltámogatások körül
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 15:29
Olyanok is kaptak, akiknek nem is járt volna. 
Makro / Külgazdaság Rács mögé került Hankó Balázs
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 14:23
Megbilincselve szállították el. 
Makro / Külgazdaság Ennek a felmérésnek nem fog örülni a Tisza Párt
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 14:05
Csökkent a Tisza támogatottsága, erősödött a Fidesz a Republikon friss felmérése szerint.
Makro / Külgazdaság A szerbek szerint nem, a Mol szerint folytatódnak a tárgyalások
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 13:41
A tárgyalások gyakorlatilag összeomlottak. Bár a Mol szerint nem. 
Makro / Külgazdaság Kínával nincs jóban, de egy másik távol-keleti országgal történelmi üzletet köthet az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 13:20
Szöul 200 milliárd dollárt fordít amerikai energetikai beruházásokra, köztük egy texasi gázerőműre és nyolc atomerőműre, valamint a részvételre az alaszkai cseppfolyósított földgáz szállítására szolgáló vezeték megépítésében – jelentette be Donald Trump amerikai elnök a két ország tavalyi kereskedelmi megállapodásához kapcsolódó terveket ismertetve. Szöul ugyanakkor jelezte, hogy az alaszkai beruházásról még nem született végleges döntés.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG