|
| Alekszisz Ciprasz görög minisztererlnök tévébeszédre készül. Sok országot megizzasztott már. Fotó: EPA/Alexandros Vlachos |
A Council on Foreign Relations think-tank egyik blogján még májusban jelent meg egy grafikon, amiről nagyon sok mindent megérthetünk arról, miért ekkora probléma a görög válság egyes országoknak, és ki mi alapján választja meg álláspontját a kérdésben.
A Benn Steil és Dinah Walker által a Geo-Graphics blogon közzétett grafikonon jól látszik: nominálisan Németország kitettsége a legnagyobb a görögök felé, az EKB által tartott kötvényeken, kétoldalú hitelmegállapodásokon és az EFSF-en (az euróövezeti stabilitási alapon) keresztül közel 60 milliárd eurója ragadt be az országnak. A sorban Franciaország, Olaszország és Spanyolország következik.
|
| Adatok forrása: EFSF, IMF, EKB, IESEG. Grafikon: Benn Steil és Dinah Walker - //blogs.cfr.org/geographics |
Jóval érdekesebb a kép, ha a görög kitettséget a GDP arányában vizsgáljuk: látszik, hogy a kis Szlovénia járna a legrosszabbul, ha a görögök nem tudnának fizetni, de nagyot buknának az olaszok, a spanyolok, Málta és Szlovákia is.
Szlovénia a GDP-jének több mint 2,5 százalékát bukhatja el egy görög csődön, Szlovákia pedig több mint 2 százalékát - nem csoda, ha az elmúlt napokban mindkét ország felvetette, hogy minek fizessenek ők újabb súlyos pénzeket azért, hogy egy náluk sokkal jobban élő országot eltartsanak? Ez egyben jól jellemzi az egész eurózóna dilemmáját: ha nem adnak több pénzt, buknak a meglévő kitettség miatt, ha még több pénzt adnak, még nagyobb lesz a kitettségük.
A szakemberek külön kiemelték Olaszországot, és megvizsgálták, a nettó kormányzati adósság hogyan alakul görög csőddel és anélkül. A 39 milliárd eurós kiesés a GDP 2,4 százalékát jelenti az egyébként igencsak eladósodott országnak. Ha bedőlnek a görögök, az IMF által előrejelzettnek több mint duplája lehet az olaszok nettó adóssága idén:
|
| Adatok forrása: EFSF, IMF, EKB, IESEG. Grafikon: Benn Steil és Dinah Walker - //blogs.cfr.org/geographics |
